a parlagfű mégsem az istenek eledele?

2017.05.05., Szerző: kodpiszkalo

tn960c720.jpgA parlagfű (latin nevén Ambrosia artemisiifolia) évről évre sok százezer ember életminőségét rontja a növény virágzásának idején, mivel virágpora a jelentős allergének közé tartozik. A mintegy 100 évvel ezelőtt, Észak-Amerikából behurcolt parlagfű agresszíven terjeszkedik, és ennek a folyamatnak az egyre melegedő légkör jelentősen kedvez. Mára már majdnem minden kontinensen megvetette a lábát, ezzel egyre nagyobb ökológiai és közegészségügyi problémát okoz. Nem véletlen, hogy az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta.

Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik. A növény hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. A parlagfüvet ősi gyógynövényként tartják számon, tévesen feltételezve, hogy neve is csodálatos hatásaira utal (az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel). A népszerűvé váló növényben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon.

Az új gyógynövény „születése” több problémát vet fel. Az egyik természetesen az, hogy semmilyen köze nincs a parlagfűnek az ógörög istenekhez, hiszen Európában csak az 1800-as évek végén jelent meg, nevét pedig Carl von Linné botanikustól kapta az 1700-as években. A másik, súlyosabb aggodalom a parlagfű fogyasztásával kapcsolatos. A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait senki sem vizsgálta, így nem zárható ki, hogy alkalmazása az egészségre ártalmas lehet – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a növény tartalmaz olyan vegyületeket is, amelyeknek sejtmérgező (citotoxikus) hatását  korábban már kimutatták. Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A parlagfűkészítményt két csoport patkánynak adták be szájon át, tésztába gyúrva. Az egyik csoport patkány kisebb dózisban (500 mg/testtömegkg), a másik csoport patkány nagyobb dózisban (1000 mg /ttkg) kapta a növényt. Egy harmadik – kontroll – csoport üres tésztát kapott, parlagfű nélkül. A kezelés 28 napig tartott, ez alatt minden egyes nap megmérték az állatok testtömegét és megfigyelték őket, hogy mutatnak-e bármilyen toxikus tünetet. Hetente egyszer részletesen is megvizsgálták a patkányokat (kültakaró, viselkedés, légzés, keringés, idegrendszeri reakciók, reflexek). A kezelési periódus végén megvizsgálták az állatok szerveit és vérkémiai paramétereit.

A vizsgálat végén semmilyen szemmel látható klinikai tünet nem volt tapasztalható. A parlagfüvet fogyasztó patkányok testtömeg-növekedése a négy hét során kis mértékben elmaradt a kontroll patkányokhoz képest, amely a parlagfű toxikus hatására utaló jelenség is lehet. A vér biokémiai paraméterei közül a májenzimek (AST, ALT) és a vérzsír szintje a kontrollcsoporthoz képest jelentősen csökkent (előbbi májvédő hatásra utalhat). A vese működésére utaló karbamid- és kreatininértékek ugyanakkor számottevően emelkedtek, ami vesekárosodást jelez.

A szervtömegváltozás érzékeny, általános toxikológiai paraméter. A máj testtömegre, valamint agytömegre vonatkoztatott relatív szervtömege a dózissal arányos, jelentős csökkenést mutatott a parlagfüvet fogyasztó patkányokban a kontrollcsoporthoz képest. Ezen elváltozás megkérdőjelezi az elméletileg feltételezhető májvédő hatást, és a parlagfű májkárosító hatását valószínűsíti. Az agy testtömegre vonatkoztatott relatív szervtömege szignifikáns növekedést mutatott mindkét kezelési csoportban a kontroll patkányokhoz képest, ami a parlagfű idegrendszeri toxikus hatására utaló jelenség.

A kísérletben vizsgált parlagfűkészítmény specifikus szeszkviterpénlakton-tartalmát műszeresen kimutatták. Ezek azok a vegyületek, amelyeknek citotoxikus hatása ismert, s amelyeknek szerepe lehet a vesét és az idegrendszert károsító hatásokban. A parlagfű virágpora fehérjetartalma miatt allergizáló, a kutatók által leírt toxikus hatások ettől teljesen eltérő módon alakulhatnak ki.

Ha a parlagfű teljesen veszélytelen növény lenne, akkor a fent leírt elváltozások nem alakultak volna ki egy hónapos adagolás után. Az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét.

A fenti összefoglaló és a tudományos cikk szerzői:
Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső

A tudományos közlemény itt érhető el:
Repeated-dose toxicity of common ragweed on rats

Fotó: Pelsőczy Csaba

Címkék: parlagfű tévhit

36 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr2712484189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Répásy János 2017.05.07. 09:24:34

Nem tudom mit tegyek, de tőlem meg kérnék tiz kiló számra hogy érte jönnének Hollandiából Velecky Ildikóék . mivel nálunk van a határban bőven én nem szedem az tuti.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2017.05.08. 14:25:21

@Répásy János: Hívd fel a figyelmüket a fenti cikkre. Ha annak ellenére megveszik, add el nekik, az így befolyt összeget pedig élvezd :) De pusztán azért ne károsítsd az egészségedet, mert másokat nem tudsz lebeszélni a hülyeségről. Szerintem.

Csecserits Anikó 2017.05.09. 13:54:43

Gratulálok a cikkhez és különösen a kutatáshoz, a témaválasztáshoz!
Két apró megjegyzésem volna:
- jó lenne beleírni, hogy az alkalmazott teszt (patkány etetés 1 hónapig) mennyire általános tesztmódszer gyógynövények, esetleg egyéb élelmiszerek hatás-vizsgálata során
- vannak adatok arra, hogy észak-amerikai indiánok felhasználták a parlagfüvet gyógyítás céljából. Ha kell, elő tudom keresni a cikket, de talán még az usda adatbázisban is említik. Azaz Európában nincs tapasztalat a hosszú távú alkalmazásáról, illetve most keletkezik:), de Észak-Amerikából van szórványos, eléggé általános adat. Persze ezzel nem azt mondom, hogy akkor nosza, mégis használjuk, hanem pont azt akarom hangsúlyozni, hogy azzal, hogy valahonnan valamilyen néprajzi adatban azt találjuk, hogy x növényt használtak, még nem jelenti automatikusan azt hogy az adott x faj biztonsággal (bármilyen dózisban, bárki) használható vagy hogy tényleg hatásos lenne.

Bobby Newmark 2017.05.09. 16:42:20

@Csecserits Anikó: Kell, keresd elő.
Továbbá illik nem összekeverni az adatot az anekdotával.

A törökszultán · http://lama.blogsite.org 2017.05.09. 18:29:13

Üdv.
A kecske, és az egyik lovunk célzottan legeli a parlagfüvet. A lányom /24/ parlagfű allergiája viszont nyom nélkül eltűnt, mióta a kecske tejét fogyasztja. Ez meg nem anekdota. Ez napi szinten tapasztalt tény. Lehet hogy a patkány nem volt az ideális teszt alany. A patkánynál vesekárosodást okoz. A szürkefarkasnál meg éhenhalást.

Mondjuk, a kecskét meg nem kell félteni az agykárosodástól..... :)

surcapisca 2017.05.09. 18:55:33

Nem is értem, mitől van olyan...hogy is mondjam...brit tudósok fílingem...

Csecserits Anikó 2017.05.09. 20:07:55

@Bobby Newmark: Akkor a gyógyászati célú felhasználás forrása:
naeb.brit.org/uses/search/?string=Ambrosia - az az usda oldaláról elérhető Native American Etnobotany adatbázis, ahol növények latin nevei alapján lehet keresni.
Az Ambrosia artemisifolia névre több találatot is kiad és a találatok erre a forrásra hivatkoznak:
Hamel, Paul B. and Mary U. Chiltoskey, 1975, Cherokee Plants and Their Uses -- A 400 Year History, Sylva, N.C. Herald Publishing Co., page 52 és erre:
Tantaquidgeon, Gladys, 1972, Folk Medicine of the Delaware and Related Algonkian Indians, Harrisburg. Pennsylvania Historical Commission Anthropological Papers #3, page 35
Ezeket a közvetlen forrásokat én sem láttam, de gondolom, elérhető könyvtárkon vagy a szerzőkön keresztül.
Amit akartam írni, annak az a lényege, hogy régen sok mindent sok mindenre használtak, sokszor több fajt is összekeverve, de ez még önmagában nem bizonyíték semmire. És persze arra is figyelni kell, hogy hogy is használták: pl. egy kicsit, bőrre csepegtetve vagy betegség esetén fogyasztva. Arra nincs semmi adat, hogy naponta ezt itták volna, pedig a hatás nagyon eltérő lehet a mennyiségtől függően.
A só is lehet mérgező, ha 2-3 evőkanállal esszük naponta.
Valószínűleg a parlagfűben is vannak olyan másodlagos anyagcsere-melléktermékek, melyeknek jelentős élettani hatásuk lehet, tartós fogyasztás esetén súlyos károsodást okoz és jelenleg nem ismert pontosan, mikor mekkora az a mennyiség, ami az emberben a hosszú távú káros hatást kiváltja. Szóval én is úgy vélem, hogy csak óvatosan!

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.05.09. 20:57:25

@Csecserits Anikó: a toxikológiai vizsgálati modell általánosan használt, a dózist a javasolt humán adagból kalkuláltuk.

Valóban használták a parlagfüvet az indiánok, de a források alapján úgy tűnik, hogy ez sporadikus vlt, a parlagfű nem tartozott a népszerű, gyakran, tartósan alkalmazott növények özé. Ezért inincs is megbízható tapasztalat a toxicitásról (no meg nem is minden mérgező hatás manifesztálódik látványosan).

Mivel a növény tartalmaz citotoxikus szeszkviterpén-laktonokat, nem volt megalapozatlan a feltételezés, hogy toxikus hatásai lehetnek - ezt vissza is igazolta a vizsgálat.

kocsmaros60 2017.05.09. 22:37:04

@A törökszultán: .. Ismerősöm 70-éves elmult évek óta szedi /kis késhegynyi / reggelihez ..Somogyban saját kertjéből szinte bio ..Megszárítva ledarálva .. Több betegsége is van ..Mióta szedi általános állapota javult , a gyógyszerek egy részét elhagyhatta , néhány kilót hízott ..Azóta időnként egy csipetnyit én is fogyasztok ..Fél évente nagylabort csináltatok a csillagok jelentősen csökkentek ..Elfogadom hogy nem gyógyszer és nem csodaszer de melyik gyógyszernek nincs mellékhatása ? Még a gyógy teákat is mértékkel szabad fogyasztani ..Néhány éve egy Budapesti légúti problémás iskolás csoport Dobogókőre ment egy hetes nyaralásra ..A kisérő tanárok néhány nap mulva felfedezték a szomszédba sok a parlagfű de nem akarták a gyerekek jó kedvét elrontani és mivel senkinek nem volt semmi baja nyaraltak tovább jó kedvel ..Mikor haza mentek még a város közepén jártak már elkezdtek a gyerekek köhögni ...A VÁROSI LEVEGŐ , MEG A SOK TARTÓSÍTÓ SZER ? ÍZFOKOZÓ az a káros ..EZt is vizsgálhatná a kutató csoport vagy az ellenkezik az üzleti világ érdekeivel ..?? Bocsánat hogy okvetetlenkedek nem biztos hogy nekem van igazam ..

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.05.09. 23:02:13

@kocsmaros60: egész biztos, hogy csak a parlagfüvet eszi? Nem lehet, hogy más szempontból egészségesebb életmódra váltott, s annak a hatásait élvezi?

Köszönöm a javaslatot, szerencsére eldönthetjük, hogy érdeklődésünknek megfelelően mit kutatunk. Ezzel a témával is foglalkozik biztosan valaki.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.05.09. 23:05:30

@A törökszultán: a patkány toxikológiai vizsgálatokban jól alkalmazható kísérleti állat, sok szempontból jól "modellezi" az emberi szervezetet.

A parlagfüvet legelő kecske tejének hatásában lehet valami; megjegyezném, hogy annak kiderítésére a miénktől teljesen eltérő, immunológiai kutatásokra van szükség. Viszont még ha helytálló is a dolog, semmilyen módon nem cááfolja a növény potenciálisan vesemáködést károsító hatását.

Csecserits Anikó 2017.05.10. 09:09:42

@kodpiszkalo: Köszönöm a választ!
Még egy apró megjegyzés: úgy tudom, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdtek foglalkozni a parlagfüvet evő kecske tejével, de nem tudok többet a vizsgálatról. Esetleg érdemes lenne érdeklődni, hol is tartanak.
Nyilván a kecsketej és a parlagfű kivonat elég más összetételű (szine is más:), így a hatása is más lesz.

Bobby Newmark 2017.05.10. 09:35:34

@Csecserits Anikó: Köszi! Tényleg kár, hogy maga a szöveg nem elérhető így neten...

És igen, azt akartam említeni, hogy így a címeket átfutva leginkább külsőleg használták, de látom írod is. Valahogy erősen nem az a felhasználási mód, ami mostanában divatos, meg az is, hogy kezelésre használták valami problémára, most meg megelőzni próbálnak vele.

Monsjuk annyiból mindegy, hogy az evolúció így dolgozik, ha a hülyék kicsinálják magukat vele, az legalább tisztítja a génállományt. Remélem még azelőtt teszik ezt, hogy szaporodnának...

Yda 2017.05.10. 15:38:58

@kocsmaros60: Nagyon jó lenne hinni a mesékben és a városi legendákban. Az egyik ilyen mese "ezekről a gyerekekről" szól, többféle verzióban olvastam már a Neten. A legvadabb változatában, a "városi gyerekek" vidáman rohangálnak a parlagfű tenger közepén és semmi bajuk sem lesz, majd visszatérve a városba, újra jönnek a tünetek. E történet különböző változatai, nagy népszerűségnek örvendenek pl. a Facebookon. Vagyis nem is létezik a parlagfű pollenallergia, valójában csak a szennyezett levegő az ártalmas. Ha valaki tényleg allergiás a parlagfűre, mint pl. én - már több mint 20 éve - az elképedve és dühösen olvas ilyesmiket. Ráadásul szakmámba is vág, amiből következően sokat vagyok jó levegőn és néha elkerülhetetlenül keresztül kell vágnom ilyen parlagfüves területeken. A parlagfűnek annyi a pollenje, hogy sárga lesz tőle a terepjáró, sárga az a nadrág, amiben átmész rajta. És súlyos allergiás tüneteket okoz. És közvetlenül a parlagfű pollenje okozza! - Abban, hogy az emberi szervezet érzékenyebbé válik ezekre az anyagokra nyilván nagy szerepet játszanak az egyéb káros környezeti tényezők és az életmód is. De javaslom senki ne próbálja egy gyulladt, könnyező szemű, éppen taknyát-nyálát összefolyató (bocs), levegőt csak szájon át kapó embernek megmagyarázni, hogy az nem is attól ám és nem is úgy van! - Miii vaaan???!!! - :)

fordulo_bogyo 2017.05.11. 03:32:14

@Csecserits Anikó: A kecsketej esetn lehet akar arrol is szo, hogy
- a kecske is allergias a parlagfure
- ezert a tejebe is kivalasztja a parlagfu ellenes ellenanyagokat
- az emberben ezek esetleg semlegesitik a parlagfu antigenjeit, mielott az ember immunrendszere reagalna ra

Ez csak el hipotezis reszemrol, de eleg plauzibilis. A lenyeg, hogy kecsketejjel nem parlagfuvet, hanem parlagfu ellenes anyagot kapunk, mert meg a kecskeben is immunreakciot valt ki.

kridli 2017.05.18. 13:35:46

@A törökszultán: Nem lehet hogy a lányodnak azért múlt el az allergiája, mert a kecse lezabálja az összes parlagfüvet, és eltűnt a környékről az összes parlagfű :)

molekulapályamunkás 2017.05.18. 23:52:22

@fordulo_bogyo:
Gond van ezzel a "plauzibilis" hipotézissel.
A kecsketejet fogyasztó emberben hogyan semlegesítik a parlagfű antigénjeit a tejben feltételezett ellenanyagok? Ehhez ugye mindenképpen találkozniuk kell. Hová kerül a parlagfű pollenje, az antigén, az emberi szervezetben? A légutak nyálkahártyájára, ott vált ki allergiás reakciót. Hogyan jut el ugyanide a kecsketejből az ellenanyag? Ehhez először változatlan formában(!) fel kellenne szívódnia az emésztőcsatornából és bekerülnie a vérkeringésbe. A gyomorban és vékonybélben akad azért néhány fehérjebontó enzim (pepszin, tripszin, kimotripszin). Az ellenanyagok pedig fehérjék. Hogyan fog ez akkor mégis sikerülni?
Egyébként nagyon káros volna, ha a táplálék fehérjéi változatlan formában, emésztés nélkül kerülnének be a véráramba. Testidegen anyagokról lévén szó, csinos kis immunválaszt idéznének elő (az újszülött- és csecsemőkor kivétel, ekkor még az anyatej ellenanyagai valóban felszívódnak és védelmet biztosítnak a fertőzésekkel szemben).

fordulo_bogyo 2017.05.19. 01:02:52

@molekulapályamunkás: Jogos az eszreveteled, nem tudok nem egyeterteni vele. Nagyon-nagyon kicsi az eselye, hogy igy bejusson az ellenanyag. Talan nem nulla.
Ugyanakkor nem tudom, hogy a parlagfu csak a tudon keresztul allergizal-e, ha taplalaekkal felveve is azt teszi, akkor tobb eselye lehet a tejben esetleg levo ellenanyagoknak semlegesiteni a taplalekkal felvett allergent.

Corvilupo 2017.05.19. 15:27:21

@molekulapályamunkás:
Ne felejtsd el, hogy a tejben találhatóak fehérvérsejtek/az immunválaszban résztvevő sejtek is (mármint a kezeletlen tejben). Szerintem inkább ehhez lehet köze. Ezek nem feltétlenül emésztődnek meg, ha egyáltalán eljutnak a gyomorig.

molekulapályamunkás 2017.05.19. 16:54:24

@Corvilupo:
Mi tagadás, nem értem mit akarsz ezzel mondani. Fehérvérsejtek valóban lehetnek a tejben, de ezek a tej elfogyasztását követően megemésztődnek, elpusztulnak.
És mi az hogy "ha egyáltalán eljutnak a gyomorig"? Addig biztosan eljutnak, mert ha bármit lenyelsz, az másodperceken belül a gyomorban köt ki (a félrenyelést most hagyjuk).

Corvilupo 2017.05.19. 17:36:03

@molekulapályamunkás: A fehérvérsejtek egy részének van egy jó kis tulajdonságuk, hogy képesek állábakkal mozogni. Képesek (lehetnek), hámrétegeken (értsd szájnyálkahártan, nyelőcső fala, stb.) átjutni. (+ ha nem teljesen ép a szájnyálkahártyád v. ínyed még könnyebb dolga van; ++ az egész emésztőrendszer elég erősen vazikularizálva van és könnyített az átjárás). Így értettem, hogy nem biztos, hogy eljut a gyomorig.
Abban meg hogy a gyomorban minden sejt megemésztődik/elpusztul már nem lennék olyan biztos (főleg ha egyéb táplálékkal együtt visszük be a "nyers" tejet, a gyomorsav nem mindent ér el/jár át feltétlen).

Corvilupo 2017.05.19. 17:37:46

@Corvilupo: *vazikularizálva --> vaszkularizálva (a vezikulum szóval fúzionáltam véletlen)

molekulapályamunkás 2017.05.19. 22:38:06

@Corvilupo:
A fehérvérsejteknek valóban van ilyen tulajdonsága. Csak éppen az arra való, hogy a kapillárisok falán átjussanak vele. A kapillárisok fala egy sejrétegből áll (endotél), a szájüregben és a nyelőcsőben többrétegű, el nem szarusodó laphám van. Hámsérülés esetén a tejben előforduló fehérvérsejteknek megnyílik az út. De mire is mennek vele? Az emberi immunrendszer idegenként ismeri fel a kecskesejteket és rövid időn belül elpusztítja őket. Szerinted van esély, hogy valamiféle kedvező hatást gyakoroljanak a parlagfűallergiás szervezetre? Ehhez tartósan, nagy számban kellene bejutniuk és osztódniuk egy ellenséges környezetben.
Tudsz arra vizsgálati adatokat mutatni, hogy a felnőtt ember emésztőcsatornájának nyálkahártyáján az elfogyasztott tej fehérvérsejtjei átmennek?
Az emésztés nemcsak a gyomorban történik, hanem folytatódik a vékonybélben. Van elég idő, hogy az emésztőnedvek teljesen átjárják a táplálékot és lebontsák az állati eredetű sejteket.

Corvilupo 2017.05.20. 00:36:47

@molekulapályamunkás: "Tudsz arra vizsgálati adatokat mutatni, hogy a felnőtt ember emésztőcsatornájának nyálkahártyáján az elfogyasztott tej fehérvérsejtjei átmennek?"

Na jó. Szögezzük le, hogy csak ötletelünk itt abból (az egyébként nem tényből), hogy a gyerek tényleg a kecsketej ivásától nőtte ki az allergiáját. Persze, hogy nem tudok, de arra sem, hogy nem mennek át (tényleg csak ötletelek utánanézés nélkül, annyit ez most nem ér meg.)
Ismerem az emésztés lépéseit... Nem tartom elképzelhetetlennek.

"Van elég idő, hogy az emésztőnedvek teljesen átjárják a táplálékot és lebontsák az állati eredetű sejteket."
Ahogy arra is, hogy a tejben található valamilyen összetevő kifejtse ezalatt a hatását.
Az már tényleg nyomósabb kérdés, hogy mégis hogyan, ha egyáltalán. (sok alapkérdés nincs tisztázva egyébként: mennyi idős a gyerek, milyen gyakran és mennyi tejet iszik, stb)

molekulapályamunkás 2017.05.20. 13:44:03

Az életkort megadta a hozzászóló. Nem gyerekről, hanem felnőttről van szó.

A törökszultán 2017.05.09. 18:29:13
"A lányom /24/ parlagfű allergiája viszont nyom nélkül eltűnt,..."

molekulapályamunkás 2017.05.21. 00:00:45

Megnéztem a fenn ismertetett közleményt a folyóirat honlapján, ahol fel van tüntetve a cikk elfogadásáról döntő szerkesztő is. Esetünkben Deli Mária neve olvasható, aki a Szegedi Biológiai Kutató Központ munkatársa.
www.doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=6097
A cikk szerzői pedig a Szegedi Tudományegyetemen tevékenykednek. Könnyen előfordulhat, hogy még ismerik is egymást.
Nem igazán tesz jót a cikk hitelességének, hogy a PLoS ONE szerkesztői gárdájából éppen egy honfitársat, tetejébe még ugyanabból a városból, "talált meg" ez a kézirat.
journals.plos.org/plosone/static/editorial-board
Sajnos ez rögtön felveti a szubjektív elbírálás gyanúját. A levelező szerző bizonyára kérhette volna, hogy ne magyar szerkesztő foglalkozzon az anyagukkal. Egy ilyen igénynek bármelyik lap szívesen helyt ad, mivel az elfogulatlan, tárgyilagos értékelést erősíti. Úgy tűnik, nem ez történt.

Untermensch4 2017.05.22. 21:11:08

@molekulapályamunkás: "Ehhez tartósan, nagy számban kellene bejutniuk és osztódniuk egy ellenséges környezetben."
Ez most szánalmasan konyhanyelven lesz, előre is elnézést.

Mennek a sejtek amik arra születtek (még a kecskében) hogy parlagfű ellen tudjanak tenni vmit, vmilyen módon.
Emberi sejtek jól le is támadják őket mert idegenek.
A "vmilyen módon" kapcsán viszont az emberi sejteknek lesz tapasztalatuk az immunválaszra ami kapcsolatban van a parlagfű elleni "tevéssel".
Vmi hasonló mint amikor a nem is feltűnő influenza-variánsban volt olyan fehérje (vagy mi) amire ha megvolt az immunválasz képessége akkor a páciens lazán kihordta lábon a h1n1-et.
Lehet hogy kipihentebben megpróbálom újra :(

mocsing56 2017.06.01. 16:12:04

A szerzök hivatkoznak a szekviterpének májkárositó hatására. Ezt a huzamosabb ideig applikált parlagfütermék relativ súlycsökkentö hatásával látják igazoltnak.

Mit mondjak, májfunctio vizsgálatára létezik ennél elegánsabb megoldás is.

A szerzök kiragadnak valamilyen indittatásnál fogva 2 májenzimet. A sok közül kettöt, s nem a leginformativabb kettöt. Ennek alapján cementirozottnak látják megállapitásukat.

A szerzök patkányban 0,5 é 1 g/ttkg dosist applikálnak orálisan. nem utalnak arra viszont, hogy a vérben effektiv értékek milyen szinten vannak. Az köztudomásu, hogy a patkány per.os. felszivódási mechanizmusa nem egyezö az emberrel. Mint ahogy csirkében sincs nyirokcsomó.

Ez human alkalmazásban 0,125 és 0,25 g/állat dosisnak felel meg. Az emberi dosis ennek alapján 37,5 és 75 g lenne, ami mérhetetlenül eltulzott s teljességgel követhetetlen.
Nem csoda, ha ennek akármilyen kárositó mellékhatása lenne.

A szerzökkel egy karon dolgozó kollegájuk (Juhász Miklós) korábbiakban utal az amrosia tumorgátló és sejtosztodásgátló hatásra.
Ugyanezen a sejtosztodásgátló hatáson alapszanak a chemotherapeutikumok.

Gondolkoztak már a szerzök azon, hogy hasonló túlméretezett dósisokban az önmagában tumoros elváltozásokat okozó Doxorubicin pl. mi mindent váltana ki?

Ezeknek a kérdéseknek persze már a publikáció házi védésen (ha van ilyen) ki kellett volna derülni.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.06.01. 21:51:35

@mocsing56:
"A szerzök hivatkoznak a szekviterpének májkárositó hatására. Ezt a huzamosabb ideig applikált parlagfütermék relativ súlycsökkentö hatásával látják igazoltnak.
Mit mondjak, májfunctio vizsgálatára létezik ennél elegánsabb megoldás is."

Szabad a pálya, lehet további vizsgálatokat végezni Az első lépést megtettük, nem kizárt, hogy folytatjuk, de beszállhat más is, főleg, ha ilyen jó meglátásai vannak.

"A szerzök kiragadnak valamilyen indittatásnál fogva 2 májenzimet. A sok közül kettöt, s nem a leginformativabb kettöt. Ennek alapján cementirozottnak látják megállapitásukat."

Nem volt kiragadás, lsd: From blood samples, serum was separated for estimation of the various blood chemical parameters, levels of cholesterol, triglyceride, high-density lipoprotein (HDL), low-density lipoprotein (LDL), alanine aminotransferase (ALT), aspartate aminotransferase (AST), alkaline phosphatase (ALP), gamma-glutamyl transferase (GGT), bilirubin, carbamide, creatinine; number of leukocytes, number and proportion of neutrophils, lymphocytes, monocytes, eosinophils, basophils; number of erythrocytes, haemoglobin, haematocrit, mean corpuscular volume (MCV), mean corpuscular haemoglobin MCH, mean corpuscular haemoglobin concentration (MCHC), red cell distribution width (RDW-CV), number of thrombocytes, and mean platelet volume (MPV).

"A szerzök patkányban 0,5 é 1 g/ttkg dosist applikálnak orálisan. nem utalnak arra viszont, hogy a vérben effektiv értékek milyen szinten vannak. Az köztudomásu, hogy a patkány per.os. felszivódási mechanizmusa nem egyezö az emberrel. Mint ahogy csirkében sincs nyirokcsomó. Ez human alkalmazásban 0,125 és 0,25 g/állat dosisnak felel meg. Az emberi dosis ennek alapján 37,5 és 75 g lenne, ami mérhetetlenül eltulzott s teljességgel követhetetlen.
Nem csoda, ha ennek akármilyen kárositó mellékhatása lenne."

Igen, tudjuk, hogy az ember nem patkány. Épp ezért a szokásos ember-patkány dózisátváltással kalkuláltuk az adminisztrálandó adagot. A számítás módját a cikk tartalmazza.

"A szerzökkel egy karon dolgozó kollegájuk (Juhász Miklós) korábbiakban utal az amrosia tumorgátló és sejtosztodásgátló hatásra.
Ugyanezen a sejtosztodásgátló hatáson alapszanak a chemotherapeutikumok.

Gondolkoztak már a szerzök azon, hogy hasonló túlméretezett dósisokban az önmagában tumoros elváltozásokat okozó Doxorubicin pl. mi mindent váltana ki?"

Ez (is) a lényeg: senki nem gondolja, hogy a kemoterapeutikumokat étrend-kiegészítőként kellene fogyasztani. Sajnos, a parlagfű esetén iylen megfontolások nincsenek.

Sháv 2017.07.10. 11:12:08

Szerintem is jó! Köszönet érte. Nem szeretem a gyógyszert kilószámra tömni, de hogy a parlagfű nem orvosság, abban biztos vagyok. Eleve nem népi gyógynövény, mert a dédnagymama gyerekkorában még az országban sem volt... Orvos mesélte, hogy mérgező vegyületei vannak, meg amúgy is, annyi normális gyógynövény van, nem értem, miért kéne pont a parlagfüvet hájpolni. Az immunterápia kivezet(het) ebből, szerintem még ez a módzser sem teljesen kiforrott, de próbálkoznak vele. Énezt ajánlanám, elég részeletes, ha valakit érdekeL: www.doki.net/tarsasag/allergologia/upload/allergologia/document/Allergias_betegsegek_kezelese_allergen_specifikus_immunterapiaval_ajanlas.pdf?web_id=

Vagy ezt a Blogot, ez meg szubjektív beszámoló: www.facebook.com/immunterapia/

Az szerintem egyértelmű, hogy aki allergiás, az ne egye porrá őrölve meg levárba meg ilyen egyéb módon töményen, mert belehalhat.

molekulapályamunkás 2017.07.14. 23:41:46

@Sháv:
"Eleve nem népi gyógynövény, mert a dédnagymama gyerekkorában még az országban sem volt..."
Attól, hogy Magyarországon dédmama idejében nem volt jelen, még simán lehetne gyógynövény. Ahogy van is jónéhány nálunk nem őshonos afrikai, indiai, kínai stb. gyógynövény.
Nem attól gyógynövény valami, hogy több száz éve terem a Kárpát-medencében.

Sháv 2017.07.16. 10:13:17

@molekulapályamunkás: Igen, persze, igazad van, de én nem is állítottam mást. Csak a hangsúlyt valahogy nem lökte át a rencer... :-)) Meg valahogy úgy van ez a gyógy/gyomnövényekkel, ahogy ált. iskolában tanultuk a rovar/bogárral. Kb így: minden gyógynövény gyomnövény, de nem minden gyomnövény gyógynövény:-)))

akishugod 2017.07.22. 08:54:46

Ha már itt tartunk, kicsit piszkálhatnátok a másik végletét ennek a növénynek. Miért is lett ez ilyen mértékben üldözendő? Mert sok pénzt raktak bele. És komoly milliárdos üzletek fűződnek hozzá. A másik. Ha magánszemély vagy cég területén találnak parlagfűvet, akkor jön a bünti sok nullával. Ha önkormányzat vagy állambácsi területén nő, akkor mázlista, mert kedvére szaporodhat, igen magas kort is megérhet.
És ennyi emberrel ezt be lehetett szopatni. Aallergizál. És a fűzfa, nyírfa, kutya, macska? Pont ugyanannyira, ugyanannyi embert. Mégsem irtogatjuk őket milliárdokért.
Ha már szkeptikusok vagytok, akkor tegyétek korrekten. Ebben hová lett a fene nagy logikátok? Azt kell gondoljam, hogy fizetnek nektek ezért, hogy miről mit gondoljatok? Ejnye.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.07.22. 15:40:12

@akishugod: köszönöm, jól összefoglalta a parlagfűvel kapcsolatos paranoid tévhiteket. Egy dologban egyetértek: az irtás koordinálása és ellenőrzése elegtelen. Minden másban téved.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.