nagydózisú C-vitamin - a jövő rákgyógyszere?

2016.11.07., Szerző: JéBarbi

kep.jpgIdőről időre találkozhatunk a C-vitamin rákellenes hatásáról szóló írásokkal, amelyek a vegyületnek csodálatos hatást tulajdonítanak, és azonnali, mellékhatásmentes gyógyulást ígérnek a betegeknek. Számos, az alternatív gyógyászat iránt érdeklődő orvos is ajánlja betegeinek a C-vitamint nemcsak fertőzések esetén, de a tumorellenes kezelés kiegészítéseként is. Egy nemrég megjelent cikk a vitamin daganatellenes hatásairól szóló kísérleteket és vizsgálatokat foglalja össze. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vegyület hatása eltérő lehet a különböző elváltozások kezelésében.

A C-vitamin szerepe és hiánya

A C-vitamin (L-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban, és számos enzim működését segíti elő. Kiemelkedő szerepet tölt be a kollagén szintézisében, így hozzájárul a fogak, a csontok, a kötőszövet és a kapilláriserek falának felépüléséhez és egészséges működéséhez. Súlyos C-vitamin hiány (skorbut) ma már nagyon ritkán fordul elő, elsődleges oka az egyoldalú, vitaminhiányos diéta. A skorbut rossz közérzettel, levertséggel, fogínyvérzéssel, apró bőrvérzésekkel és lassú sebgyógyulással jár. Tartós C-vitamin hiány esetén az ízületek megduzzadnak, izom- és csontfájdalom jelentkezik. Mivel a C-vitamin elősegíti a vas felszívódását, ezért a C-vitaminban szegény táplálkozás vérszegénységet okozhat.

Számos növény és állat tud egyszerű cukrokból (D-glükóz, D-galaktóz) C-vitamint előállítani, az ember azonban erre nem képes, ezért a hiánybetegség megelőzése érdekében napi néhány tíz mg C-vitamin bevitele szükséges. A szervezetben nagyjából 1500 mg C-vitamin raktározódik, teljesen feltöltött raktárak mellett a napi 200 mg felett bevitt C-vitamin jelentős része a vesén keresztül kiürül a vizelettel.

A kezdetek

A nagydózisú C-vitamin tumorellenes terápiában való előnyös hatásait több, mint 40 éve vizsgálják. A vizsgálatok kiindulópontja egy 1959-ben megjelent közlemény volt, amely feltételezi a C-vitamin hiányában kialakuló kötőszöveti elváltozások kiemelkedő szerepét a tumoros betegségek létrejöttében. A C-vitamin daganatellenes terápiában történő alkalmazása kapcsán gyakran előkerül Linus Pauling, Nobel-díjas tudós neve, aki a ’70-es években részt vett a vegyület ilyen célú felhasználásának első vizsgálataiban. A tudós a saját szakterületétől távol álló „hobbiként” foglalkozott a vegyülettel, fontos tisztázni, hogy Linus Pauling Nobel-díjainak semmi köze nincs a C-vitaminhoz. Az elismert tudós először 1954-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek a komplex vegyületek szerkezet-meghatározásban történő felhasználásáért”, majd 1962-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták a nukleáris fegyverek tesztelése elleni munkásságát. A gyakori tévhittel ellentétben azonban nem rendelkezik fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal. 

A beviteli mód szerepe

Ha valóban nagy dózisú C-vitaminhoz szeretnénk juttatni az emberi szervezet sejtjeit, nem mindegy, hogyan adagoljuk a vegyületet: szájon át még irreálisan nagy adagokkal sem érhető el a kívánatos (?) cél. A vérben mérhető C-vitaminmennyiség nagyban függ a beviteli módtól, a közvetlenül a véráramba adott (intravénás) vitamin több, mint 60-szor akkora maximális vérkoncentrációt képes elérni (20 mM), mint a szájon át bevitt C-vitamin (0,3 mM). Az intravénás nagydózisú C-vitamin jól tolerálható, ugyanakkor alkalmazása vesebetegségekben szenvedőknél veseelégtelenséghez vezethet. Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz enzimhiányos betegek számára sem javasolt a terápiás mennyiségű C-vitamin alkalmazása, mivel az fokozhatja a vörösvérsejtek szétesését. A C-vitamin javítja a vas hasznosulását, ezért hemokromatózisban szenvedőknek sem ajánlott nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása. Azoknál, akik nem rendelkeznek semmilyen, kockázatot jelentő társbetegséggel (enzimhiány, vesebetegség stb.) testsúlykilogrammonként naponta 1,5 g C-vitamin (intravénásan) biztonsággal alkalmazható. Kérdés, van-e értelme...

In vitro vizsgálatok

In vitro vizsgálatok során a terápiás mennyiségű C-vitamin (0,1-100 mM vérkoncentráció) csökkentette számos tumoros sejt (prosztata, hasnyálmirigy, máj, vastagbél, mezotelióma, neuroblasztóma) osztódását, valamint fokozta több tumorellenes szer és a sugárterápia hatását. A C-vitaminkezelés hatására nőtt a petefészektumor-sejtek érzékenysége arzén-trioxid kezelésre, továbbá a vitamin fokozta a gemcitabin hatását hasnyálmirigyrák és mezotelióma sejteken. Jelentősen nőtt az egyik legagresszívabb agydaganat, a glioblastoma multiforme érzékenysége a sugárterápia iránt, ha a sejteket előzőleg nagy dózisú C-vitaminnal kezelték. Az aszkorbinsav hatásában szerepet játszhat több sejten belüli jelátviteli út, valamint a vegyület direkt sejtpusztító (citotoxikus) hatása is. A prosztatatumorsejtek pusztulása részben a C-vitamin által fokozott önemésztés (autofágia) révén jön létre.

Ugyanakkor nem minden in vitro kísérlet zárult pozitív eredménnyel. Azok a leukémia- és limfómasejtek, amelyeket előzőleg C-vitaminnal kezeltek, csökkent érzékenységet mutattak több kemoterápiás szerre, például doxorubicinra, metotrexátra és ciszplatinra. A bortezomid kemoterápiás vegyület mielóma multiplex sejtekre kifejtett hatása is csökkent egyidejű C-vitamin alkalmazásával. A szerek iránti érzékenység esetenként akár 30-70%-kal is mérséklődött. Ha csak a lombikban nyert adatok alapján akarnánk megítélni a C-vitamin kezelés hatását (ami hiba lenne, mivel az in vitro tesztek nem helyettesíthetik az állatkísérleteket és humán vizsgálatokat) megállapíthatnánk: az aszkorbinsav kezelés egyes esetekben hasznos lehet, máskor azonban kifejezetten veszélyes.

Állatkísérletek

Több állatkísérlet igazolta a nagy dózisú C-vitamin előnyös hatásait hasnyálmirigy-, máj-, prosztata- és petefészektumor, valamint szarkóma és mezotelióma kezelésében. A gemcitabin tumorellenes hatását egerekben előidézett hasnyálmirigytumorban fokozta a C-vitamin. Egy 2012-ben megjelent tanulmány szerint az aszkorbinsav fokozta a mellrákos sejtek fotodinámiás terápia iránti érzékenységét egerekben. Állatkísérletek során két fontos, petefészektumor kezelésére alkalmazott szer, a karboplatin és a paklitaxel hatása is fokozódott C-vitamin együttes adása esetén. Az aszkorbinsav tumorellenes hatásának kialakulásához hozzájárulhat az is, hogy gátolja a daganatokat tápanyaggal és oxigénnel ellátó új erek képződését (azaz az angiogenezist).

A C-vitamin kedvezőtlen, a tumorellenes szerek hatását gátló tulajdonságát nemcsak in vitro eredmények igazolják, hanem állatkísérletek is. Az aszkorbinsav mérsékelte két kemoterápiás szer hatását: csökkentette a doxorubicin limfómára kifejtett hatását, és a bortezomib mielóma multiplex-ellenes hatását is. Állatkísérletekben és in vitro tesztek során a C-vitamin oxidált formája, a dehidroaszkorbinsav gátolta egyes kemoterápiás szerek (pl. doxorubicin, vinkrisztin, metotrexát) hatását.

Humán vizsgálatok

Már a ’70-es évektől folynak humán klinikai vizsgálatok a C-vitamin daganatellenes hatásának felderítésére, azonban a korai tanulmányok eredményeiből – a megfelelő dokumentáció és kontrollcsoport hiánya miatt – nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az első vizsgálatok során a betegek napi 10 g C-vitamint kaptak 10 napon keresztül szájon át, vagy közvetlenül a véráramba juttatva. A vizsgálatban résztvevőknél különböző eredményeket tapasztaltak; egyes betegeknél nem volt változás, másoknál a tumor mérete csökkent, de előfordult a tumor bevérzése is. Szarkómás betegeknél C-vitaminkezelés hatására előnyös változások (tumor méretcsökkenés, jobb közérzet) voltak tapasztalhatók, amelyek a vitamin adása után megszűntek. Egy 1976-ban publikált vizsgálat során 100, különféle szervi érintettségű (pl. gyomor, tüdő, nyelőcső, vastagbél, végbél, petefészek, mell, húgyhólyag, epehólyag, prosztata), végstádiumú tumoros betegségben szenvedők túlélési idejét 300 nappal meghosszabbította a terápiás mennyiségű (10 g/nap) C-vitamin. Sajnálatos módon ezeket a biztató eredményeket később nem sikerült placebókontrollos vizsgálatokban megismételni. Egy esetleírás szerint, vesetumorban, húgyhólyagtumorban és B-sejtes limfómában szenvedő betegeknél a betegség prognózisa nem javult ugyan az intravénásan adott C-vitaminnal (15-65 g/heti 1-2 alkalom) kezelés hatására, de a kezelés hosszú, akár 9 év túlélési időt biztosított a betegek számára. A nagydózisú C-vitamin több vizsgálat során is mérsékelte a kemo- és sugárterápia mellékhatásait (pl. hányinger, hányás, étvágytalanság, kimerültség).

Klinikai vizsgálatokban tanulmányozták a C-vitamin és a terápiában már alkalmazott tumorellenes szerek együttes hatását is. A C-vitaminkezelésnek minimális mellékhatásai voltak, és hasnyálmirigytumor esetén biztonságosan kombinálható volt gemcitabinnal és erlotinibbal. Az intravénásan alkalmazott C-vitamin csökkentette a karboplatin és paklitaxel mellékhatásait 3. és 4. stádiumú petefészektumorban szenvedőknél.

A korábbi in vitro és állatkísérletekhez hasonlóan, a humán klinikai vizsgálatok során is tapasztaltak negatív eredményeket. A nagydózisú C-vitaminnal kiegészített arzén-trioxid kezelés nem minden esetben bizonyult előnyösnek. Habár a kombináció jól tolerálható volt mielóma multiplex kezelésére, a C-vitamin hozzájárulása a hatáshoz nem egyértelmű. Ugyanakkor a kombinációs kezelés során súlyos mellékhatásokat és a betegség jelentős progresszióját tapasztalták akut mieloid leukémiában, melanómában és vastagbéltumorban szenvedő betegeknél. A C-vitamin számos tumorellenes szer hatását befolyásolja, amely kedvezőtlen kölcsönhatást leginkább a bortezomib esetén tanulmányozták.

Összefoglalás

A C-vitamin olcsó és „fájdalommentes” megoldást jelenthetne a tumoros betegségekben szenvedők számára, azonban a vegyület hatása nem általánosítható a betegségek összes fajtájára. Látható, hogy vannak olyan esetek, amikor előzetes vizsgálatok szerint a kombinációban alkalmazott C-vitamin fokozza a hagyományos kemo- és/vagy sugárterápia hatását, és mérsékli a mellékhatásokat. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak azok az esetek sem, amikor az aszkorbinsav fogyasztása vagy intravénás alkalmazása kifejezetten káros, és csökkenti a hatásos kemoterápiás szerek hatékonyságát. Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a kombináció súlyos mellékhatásokkal is járhat. A nagydózisú C-vitamin tumorellenes terápiában történő alkalmazhatósága jelenleg nem kellően alátámasztott. Az viszont tény, hogy számos daganattípus esetén vannak bizonyítottan hatásos gyógyszerek, amelyek mellőzése (például a C-vitamin favorizálása miatt) biztosan rontja a túlélési esélyeket! Ahhoz, hogy az aszkorbinsav a kezelés részéve válhasson további széleskörű, megfelelően kivitelezett és dokumentált klinikai vizsgálatok szükségesek. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint erre leginkább kombinációban alkalmazva és csak bizonyos daganattípusoknál van reális esély.

Címkék: rák C-vitamin

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr6311934215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2016.11.08. 08:02:02

Testsúlykilogrammonként 1.5 GRAMM (???) C-vitamin intravénásan? Azaz 120 gramm C-vitamin? Mennyi infúzióban kell azt feloldani, és mennyi lesz annak a pH-ja? A vér pufferrendszere elbánik vele? Igazából én hallottam egy városi legendát, hogy egy testépítő beadott magának 80 g C-vitamint intravénásan, mert csak, és acidózisban meghalt. De lehet, hogy ez csak városi legenda.

JéBarbi 2016.11.08. 10:51:40

@pannonfunk:
Ebben a fázis 1 klinikai vizsgálatban (annonc.oxfordjournals.org/content/19/11/1969.long) alkalmazták 5 személyen az extrém magas C-vitamin dózist. A cikk szerint 500 mg/ml-es oldatot készítettek, puffer és víz segítségével, a pH-t nátrium-hidrogénkarbonáttal állították semlegesre. A fiziológiás ozmolaritást a 15 g alatti C-vitamin tartalmú oldatokban Ringer-laktát oldat segítségével érték el, a 15 g feletti C-vitamin tartalmú oldatok készítéséhez steril vizet használtak. Az elkészített infúziókat 1 órán belül elkezdték adagolni, 90 g alatti C-vitamin tartalom esetén ez több mint 90 percig, 90 g feletti C-vitamin tartalomnál pedig több mint 120 percig tartott. A városi legendát nem ismerem, de a fenti vizsgálat alapján feltételezhető, hogy nem igaz.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2016.11.08. 11:26:45

@JéBarbi: A legenda szerint a nagyokos testépítő csak feloldotta a C vitamint fiziológiás sóoldatban, azt szevasz. Azért semlegesítve más, mint semlegesítés nélkül. Az nehezen hihető, hogy valaki ennyire hülye legyen, de az hihető számomra, hogy semlegesítés nélkül egyszerűen betúrósodik a vére a páciensnek és trombózist kap.

szng 2016.11.08. 20:53:29

A kiváló összefoglalóhoz egy szempont. Meg kell nézni a nemzetközi /és hazai/ terápiás protokollokat, hogy adott/válogatott onkológiai betegségek esetén történik-e említés a terápiás algoritmusokban akár első- akár másod- vagy harmadvonalbeli szerként, adjuvánsként történő C-vitamin alkalmazásra. Én most nem néztem utána, de ezt nem tartom valószínűnek. A klinikai vizsgálatokat illetően nyilvánvalóan az EBM szerint kell eljárni, és lehetőleg randomizált, kontrollált körülmények között végzett humán, onkológiai klinikai vizsgálatok eredményeit figyelembe venni. Főként abban az esetben, amikor parenterális C-vitamin alkalmazásról beszélünk.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.