nagydózisú C-vitamin - a jövő rákgyógyszere?

2016.11.07., Szerző: JéBarbi

kep.jpgIdőről időre találkozhatunk a C-vitamin rákellenes hatásáról szóló írásokkal, amelyek a vegyületnek csodálatos hatást tulajdonítanak, és azonnali, mellékhatásmentes gyógyulást ígérnek a betegeknek. Számos, az alternatív gyógyászat iránt érdeklődő orvos is ajánlja betegeinek a C-vitamint nemcsak fertőzések esetén, de a tumorellenes kezelés kiegészítéseként is. Egy nemrég megjelent cikk a vitamin daganatellenes hatásairól szóló kísérleteket és vizsgálatokat foglalja össze. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vegyület hatása eltérő lehet a különböző elváltozások kezelésében.

A C-vitamin szerepe és hiánya

A C-vitamin (L-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban, és számos enzim működését segíti elő. Kiemelkedő szerepet tölt be a kollagén szintézisében, így hozzájárul a fogak, a csontok, a kötőszövet és a kapilláriserek falának felépüléséhez és egészséges működéséhez. Súlyos C-vitamin hiány (skorbut) ma már nagyon ritkán fordul elő, elsődleges oka az egyoldalú, vitaminhiányos diéta. A skorbut rossz közérzettel, levertséggel, fogínyvérzéssel, apró bőrvérzésekkel és lassú sebgyógyulással jár. Tartós C-vitamin hiány esetén az ízületek megduzzadnak, izom- és csontfájdalom jelentkezik. Mivel a C-vitamin elősegíti a vas felszívódását, ezért a C-vitaminban szegény táplálkozás vérszegénységet okozhat.

Számos növény és állat tud egyszerű cukrokból (D-glükóz, D-galaktóz) C-vitamint előállítani, az ember azonban erre nem képes, ezért a hiánybetegség megelőzése érdekében napi néhány tíz mg C-vitamin bevitele szükséges. A szervezetben nagyjából 1500 mg C-vitamin raktározódik, teljesen feltöltött raktárak mellett a napi 200 mg felett bevitt C-vitamin jelentős része a vesén keresztül kiürül a vizelettel.

A kezdetek

A nagydózisú C-vitamin tumorellenes terápiában való előnyös hatásait több, mint 40 éve vizsgálják. A vizsgálatok kiindulópontja egy 1959-ben megjelent közlemény volt, amely feltételezi a C-vitamin hiányában kialakuló kötőszöveti elváltozások kiemelkedő szerepét a tumoros betegségek létrejöttében. A C-vitamin daganatellenes terápiában történő alkalmazása kapcsán gyakran előkerül Linus Pauling, Nobel-díjas tudós neve, aki a ’70-es években részt vett a vegyület ilyen célú felhasználásának első vizsgálataiban. A tudós a saját szakterületétől távol álló „hobbiként” foglalkozott a vegyülettel, fontos tisztázni, hogy Linus Pauling Nobel-díjainak semmi köze nincs a C-vitaminhoz. Az elismert tudós először 1954-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek a komplex vegyületek szerkezet-meghatározásban történő felhasználásáért”, majd 1962-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták a nukleáris fegyverek tesztelése elleni munkásságát. A gyakori tévhittel ellentétben azonban nem rendelkezik fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal. 

A beviteli mód szerepe

Ha valóban nagy dózisú C-vitaminhoz szeretnénk juttatni az emberi szervezet sejtjeit, nem mindegy, hogyan adagoljuk a vegyületet: szájon át még irreálisan nagy adagokkal sem érhető el a kívánatos (?) cél. A vérben mérhető C-vitaminmennyiség nagyban függ a beviteli módtól, a közvetlenül a véráramba adott (intravénás) vitamin több, mint 60-szor akkora maximális vérkoncentrációt képes elérni (20 mM), mint a szájon át bevitt C-vitamin (0,3 mM). Az intravénás nagydózisú C-vitamin jól tolerálható, ugyanakkor alkalmazása vesebetegségekben szenvedőknél veseelégtelenséghez vezethet. Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz enzimhiányos betegek számára sem javasolt a terápiás mennyiségű C-vitamin alkalmazása, mivel az fokozhatja a vörösvérsejtek szétesését. A C-vitamin javítja a vas hasznosulását, ezért hemokromatózisban szenvedőknek sem ajánlott nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása. Azoknál, akik nem rendelkeznek semmilyen, kockázatot jelentő társbetegséggel (enzimhiány, vesebetegség stb.) testsúlykilogrammonként naponta 1,5 g C-vitamin (intravénásan) biztonsággal alkalmazható. Kérdés, van-e értelme...

In vitro vizsgálatok

In vitro vizsgálatok során a terápiás mennyiségű C-vitamin (0,1-100 mM vérkoncentráció) csökkentette számos tumoros sejt (prosztata, hasnyálmirigy, máj, vastagbél, mezotelióma, neuroblasztóma) osztódását, valamint fokozta több tumorellenes szer és a sugárterápia hatását. A C-vitaminkezelés hatására nőtt a petefészektumor-sejtek érzékenysége arzén-trioxid kezelésre, továbbá a vitamin fokozta a gemcitabin hatását hasnyálmirigyrák és mezotelióma sejteken. Jelentősen nőtt az egyik legagresszívabb agydaganat, a glioblastoma multiforme érzékenysége a sugárterápia iránt, ha a sejteket előzőleg nagy dózisú C-vitaminnal kezelték. Az aszkorbinsav hatásában szerepet játszhat több sejten belüli jelátviteli út, valamint a vegyület direkt sejtpusztító (citotoxikus) hatása is. A prosztatatumorsejtek pusztulása részben a C-vitamin által fokozott önemésztés (autofágia) révén jön létre.

Ugyanakkor nem minden in vitro kísérlet zárult pozitív eredménnyel. Azok a leukémia- és limfómasejtek, amelyeket előzőleg C-vitaminnal kezeltek, csökkent érzékenységet mutattak több kemoterápiás szerre, például doxorubicinra, metotrexátra és ciszplatinra. A bortezomid kemoterápiás vegyület mielóma multiplex sejtekre kifejtett hatása is csökkent egyidejű C-vitamin alkalmazásával. A szerek iránti érzékenység esetenként akár 30-70%-kal is mérséklődött. Ha csak a lombikban nyert adatok alapján akarnánk megítélni a C-vitamin kezelés hatását (ami hiba lenne, mivel az in vitro tesztek nem helyettesíthetik az állatkísérleteket és humán vizsgálatokat) megállapíthatnánk: az aszkorbinsav kezelés egyes esetekben hasznos lehet, máskor azonban kifejezetten veszélyes.

Állatkísérletek

Több állatkísérlet igazolta a nagy dózisú C-vitamin előnyös hatásait hasnyálmirigy-, máj-, prosztata- és petefészektumor, valamint szarkóma és mezotelióma kezelésében. A gemcitabin tumorellenes hatását egerekben előidézett hasnyálmirigytumorban fokozta a C-vitamin. Egy 2012-ben megjelent tanulmány szerint az aszkorbinsav fokozta a mellrákos sejtek fotodinámiás terápia iránti érzékenységét egerekben. Állatkísérletek során két fontos, petefészektumor kezelésére alkalmazott szer, a karboplatin és a paklitaxel hatása is fokozódott C-vitamin együttes adása esetén. Az aszkorbinsav tumorellenes hatásának kialakulásához hozzájárulhat az is, hogy gátolja a daganatokat tápanyaggal és oxigénnel ellátó új erek képződését (azaz az angiogenezist).

A C-vitamin kedvezőtlen, a tumorellenes szerek hatását gátló tulajdonságát nemcsak in vitro eredmények igazolják, hanem állatkísérletek is. Az aszkorbinsav mérsékelte két kemoterápiás szer hatását: csökkentette a doxorubicin limfómára kifejtett hatását, és a bortezomib mielóma multiplex-ellenes hatását is. Állatkísérletekben és in vitro tesztek során a C-vitamin oxidált formája, a dehidroaszkorbinsav gátolta egyes kemoterápiás szerek (pl. doxorubicin, vinkrisztin, metotrexát) hatását.

Humán vizsgálatok

Már a ’70-es évektől folynak humán klinikai vizsgálatok a C-vitamin daganatellenes hatásának felderítésére, azonban a korai tanulmányok eredményeiből – a megfelelő dokumentáció és kontrollcsoport hiánya miatt – nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az első vizsgálatok során a betegek napi 10 g C-vitamint kaptak 10 napon keresztül szájon át, vagy közvetlenül a véráramba juttatva. A vizsgálatban résztvevőknél különböző eredményeket tapasztaltak; egyes betegeknél nem volt változás, másoknál a tumor mérete csökkent, de előfordult a tumor bevérzése is. Szarkómás betegeknél C-vitaminkezelés hatására előnyös változások (tumor méretcsökkenés, jobb közérzet) voltak tapasztalhatók, amelyek a vitamin adása után megszűntek. Egy 1976-ban publikált vizsgálat során 100, különféle szervi érintettségű (pl. gyomor, tüdő, nyelőcső, vastagbél, végbél, petefészek, mell, húgyhólyag, epehólyag, prosztata), végstádiumú tumoros betegségben szenvedők túlélési idejét 300 nappal meghosszabbította a terápiás mennyiségű (10 g/nap) C-vitamin. Sajnálatos módon ezeket a biztató eredményeket később nem sikerült placebókontrollos vizsgálatokban megismételni. Egy esetleírás szerint, vesetumorban, húgyhólyagtumorban és B-sejtes limfómában szenvedő betegeknél a betegség prognózisa nem javult ugyan az intravénásan adott C-vitaminnal (15-65 g/heti 1-2 alkalom) kezelés hatására, de a kezelés hosszú, akár 9 év túlélési időt biztosított a betegek számára. A nagydózisú C-vitamin több vizsgálat során is mérsékelte a kemo- és sugárterápia mellékhatásait (pl. hányinger, hányás, étvágytalanság, kimerültség).

Klinikai vizsgálatokban tanulmányozták a C-vitamin és a terápiában már alkalmazott tumorellenes szerek együttes hatását is. A C-vitaminkezelésnek minimális mellékhatásai voltak, és hasnyálmirigytumor esetén biztonságosan kombinálható volt gemcitabinnal és erlotinibbal. Az intravénásan alkalmazott C-vitamin csökkentette a karboplatin és paklitaxel mellékhatásait 3. és 4. stádiumú petefészektumorban szenvedőknél.

A korábbi in vitro és állatkísérletekhez hasonlóan, a humán klinikai vizsgálatok során is tapasztaltak negatív eredményeket. A nagydózisú C-vitaminnal kiegészített arzén-trioxid kezelés nem minden esetben bizonyult előnyösnek. Habár a kombináció jól tolerálható volt mielóma multiplex kezelésére, a C-vitamin hozzájárulása a hatáshoz nem egyértelmű. Ugyanakkor a kombinációs kezelés során súlyos mellékhatásokat és a betegség jelentős progresszióját tapasztalták akut mieloid leukémiában, melanómában és vastagbéltumorban szenvedő betegeknél. A C-vitamin számos tumorellenes szer hatását befolyásolja, amely kedvezőtlen kölcsönhatást leginkább a bortezomib esetén tanulmányozták.

Összefoglalás

A C-vitamin olcsó és „fájdalommentes” megoldást jelenthetne a tumoros betegségekben szenvedők számára, azonban a vegyület hatása nem általánosítható a betegségek összes fajtájára. Látható, hogy vannak olyan esetek, amikor előzetes vizsgálatok szerint a kombinációban alkalmazott C-vitamin fokozza a hagyományos kemo- és/vagy sugárterápia hatását, és mérsékli a mellékhatásokat. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak azok az esetek sem, amikor az aszkorbinsav fogyasztása vagy intravénás alkalmazása kifejezetten káros, és csökkenti a hatásos kemoterápiás szerek hatékonyságát. Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a kombináció súlyos mellékhatásokkal is járhat. A nagydózisú C-vitamin tumorellenes terápiában történő alkalmazhatósága jelenleg nem kellően alátámasztott. Az viszont tény, hogy számos daganattípus esetén vannak bizonyítottan hatásos gyógyszerek, amelyek mellőzése (például a C-vitamin favorizálása miatt) biztosan rontja a túlélési esélyeket! Ahhoz, hogy az aszkorbinsav a kezelés részéve válhasson további széleskörű, megfelelően kivitelezett és dokumentált klinikai vizsgálatok szükségesek. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint erre leginkább kombinációban alkalmazva és csak bizonyos daganattípusoknál van reális esély.

Címkék: rák C-vitamin

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr4611934215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2016.11.08. 08:02:02

Testsúlykilogrammonként 1.5 GRAMM (???) C-vitamin intravénásan? Azaz 120 gramm C-vitamin? Mennyi infúzióban kell azt feloldani, és mennyi lesz annak a pH-ja? A vér pufferrendszere elbánik vele? Igazából én hallottam egy városi legendát, hogy egy testépítő beadott magának 80 g C-vitamint intravénásan, mert csak, és acidózisban meghalt. De lehet, hogy ez csak városi legenda.

JéBarbi 2016.11.08. 10:51:40

@pannonfunk:
Ebben a fázis 1 klinikai vizsgálatban (annonc.oxfordjournals.org/content/19/11/1969.long) alkalmazták 5 személyen az extrém magas C-vitamin dózist. A cikk szerint 500 mg/ml-es oldatot készítettek, puffer és víz segítségével, a pH-t nátrium-hidrogénkarbonáttal állították semlegesre. A fiziológiás ozmolaritást a 15 g alatti C-vitamin tartalmú oldatokban Ringer-laktát oldat segítségével érték el, a 15 g feletti C-vitamin tartalmú oldatok készítéséhez steril vizet használtak. Az elkészített infúziókat 1 órán belül elkezdték adagolni, 90 g alatti C-vitamin tartalom esetén ez több mint 90 percig, 90 g feletti C-vitamin tartalomnál pedig több mint 120 percig tartott. A városi legendát nem ismerem, de a fenti vizsgálat alapján feltételezhető, hogy nem igaz.

pannonfunk · http://utunkultraba.blog.hu/ 2016.11.08. 11:26:45

@JéBarbi: A legenda szerint a nagyokos testépítő csak feloldotta a C vitamint fiziológiás sóoldatban, azt szevasz. Azért semlegesítve más, mint semlegesítés nélkül. Az nehezen hihető, hogy valaki ennyire hülye legyen, de az hihető számomra, hogy semlegesítés nélkül egyszerűen betúrósodik a vére a páciensnek és trombózist kap.

szng 2016.11.08. 20:53:29

A kiváló összefoglalóhoz egy szempont. Meg kell nézni a nemzetközi /és hazai/ terápiás protokollokat, hogy adott/válogatott onkológiai betegségek esetén történik-e említés a terápiás algoritmusokban akár első- akár másod- vagy harmadvonalbeli szerként, adjuvánsként történő C-vitamin alkalmazásra. Én most nem néztem utána, de ezt nem tartom valószínűnek. A klinikai vizsgálatokat illetően nyilvánvalóan az EBM szerint kell eljárni, és lehetőleg randomizált, kontrollált körülmények között végzett humán, onkológiai klinikai vizsgálatok eredményeit figyelembe venni. Főként abban az esetben, amikor parenterális C-vitamin alkalmazásról beszélünk.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Bambino123: Sziasztok! Mivel nem találtam semmi elérhetőséget, ide írnék. Szeretném, ha írnátok egy elemzést ... (2017.02.23. 22:17) az élet iskolája
  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu