természetes antibiotikumok

2016.10.03., Szerző: kodpiszkalo

addiction-71575_640.jpgAz antibiotikum gonosz. Gonosz, mert mesterséges. Gonosz, mert elpusztítja az élő szervezetet (anti biotikum, érted, ugye?). Fúj, nem kell az antibiotikum! Szedjünk helyette valami természeteset. 

Sajnos, ez nem paródia: a google keresőbe beíva a "természetes antibiotikum" kifejezést tízezerszáma találunk olyan találatokat, amelyek nagyjából a fenti eszmefuttatás alapján ajánlanak számos (gyógy)növényt az antibiotikumok helyett. A mesterséges, káros antibotikum helyett egy jól bevált gyógynövény - jól hangzik, ugye?

A baj csak az, hogy akik ilyeneket írnak, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, mik is az antibiotikumok. Az antibiotikumok definíció szerint olyan anyagok, amelyek az emberi szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják vagy szaporodásukat gátolják. Ahhoz, hogy egy anyag (vagy növényi kivonat) alkalmazható legyen bakteriális fertőzések kezelésére, hatásosnak, szelektíven hatónak, (relatíve) toxicitásmentesnek és megfelelő mértékben biohasznosulónak kell lennie. A következőkben a fentiek mentén röviden megpróbálom elmagyarázni, miért nem nevezhető antibiotikumnak minden anyag, amely megöli a baktériumokat.

A legalapvetőbb feltétel természetesen az, hogy az "antibiotikumjelölt" elpusztítsa a kórokozókat. Sok tízezer olyan anyag, vegyület, kivonat létezik, amely lombikban megöli a kórokozókat, de sokuk esetén irreálisan nagy dózist kellene beadni a hatás kialakulásához, ha fertőzött embereket akarnánk kezelni. Mert az egy dolog, hogy egy kórokozótenyészetet nyakon öntve egy lombikban a mikróbák elpusztulnak, de ha a hatásos kezelés több kiló hatóanyag elfogyasztását tenné szükségessé, egyértelmű, hogy a gyógyászati alkalmazás esélye nulla. További fontos szempont, hogy az anyag ne úgy általában a baktériumok (pl. talajbaktériumok) ellen hasson: elsősorban a jelentősebb humán kórokozók elleni hatás a lényeges.

Az sem árt, ha egy antibiotikum szelektív: nem pusztítja el a bélbaktériumokat (sajnos, ezt általában nem lehet megúszni, ilyenkor van szükség probiotikumok alkalmazására), és nem mérgező az emberi szervezet sejtjeire. Jóllehet van néhány antibiotikum, amelyek nem veszélytelenek (pl. hallás- vagy májkárosítóak), a szerek kiválasztásánál az alkalmazásból eredő veszélyeket mindig összevetik az elérhető eredménnyel. A komolyabb mellékhatással járó antibiotikumokat szoros orvosi kontroll mellett, s csak olyankor alkalmazzák, amikor más szerrel nem érhető el eredmény.

A szelektivitás azt is jelenti, hogy a hatóanyagok mindegyikénél ismert, mely kórokozók esetén használhatóak igazán hatékonyan. Az lenne az ideális, ha minden esetben, amikor antibiotikumkezelésre kerül sor, meghatároznák, hogy az adott betegnél milyen baktérium alakította ki a betegséget. Bár erre van elvi lehetőség, az antibiotikumérzékenység meghatározása több napot vesz igénybe, így nagyon sokszor erre nem kerül sor (pl. mert a beteg állapota nem engedi meg a várakozást). 

További fontos feltétel, hogy a hatásnak az emberi szervezetben kell kialakulnia. Magyarán: nem elég, ha az "antibiotikum" egy lombikban elpusztítja a kórokozót, erre az emberi szervezetben is képesnek kell lennie. A különbség látszólag árnyalatnyi, valójában azonban hatalmas. A lombikban (ún. in vitro) hatásos anyagok egy része ugyanis nem szívódik fel olyan mennyiségben a gyomor-bélrendszerből, hogy a vérben vagy a szövetekben baktériumellenes koncentrációt érjen el. Másként mondva ezeknek az anyagoknak rossz a biohasznosulása.

A baj az, hogy az első pillantásra ígéretesnek tűnő (azaz lombikban baktériumokat jól pusztító) jelöltek zöméből sosem lesz antibiotikum. Legtöbbször ugyan létezik a kórokozóellenes hatás, de nem elég erős. Vagy ha igen, akkor nem elég szelektív, így túlságosan súlyos mellékhatásokkal párosul. De ha még ez is stimmel, nagyon gyakran az a legfőbb probléma, hogy nem szívódik fel megfelelő arányban a hatóanyag, így nem képes feldúsulni ott, ahol a kórokozók tanyáznak (vérplazmában, szövetekben). És még az is előfordulhat, hogy bár felszívódik, de gyorsan el is bomlik: a végeredmény ugyanaz.

A fentiek miatt számos, a bulvársajtóban sztárolt anyag, növény nem tekinthető antibiotikumnak, ugyanis nem alkalmasak bakteriális fertőzések kezelésére, a kórokozók elpusztítására az élő szervezetben. Mint említettem, a baktériumölő képesség nem elég: senki nem tekinti antibiotikumnak például a hipót, jóllehet egy lombikban kiválóan elpusztítja a baktériumokat. Ugyanez a helyzet a tömény alkohollal: felületi fertőtlenítésre megfelelő, szájon át történő antibakteriális kezelésre (pl. tüdőgyulladásban) nem. Sajnos, a gyógynövények között sincsenek hatásos antbiotikumok. Az antibakteriális hatással jellemzett növények (a fokhagymától a grapefruit magjáig) hatóanyagai a fertőzés helyén (a különböző szervekben) nem érnek el olyan koncentrációt, hogy az lehetővé tegye a kórokozók elpusztítását. Ettől még a fokhagyma és társai kiváló antibakteriális szerek: szájon át elfogyasztva a szájüregben, magunkra kenve pedig a bőrünkön számos mikróbát elpusztítanak - a felületi fertőtlenítés azonban nem hoz gyógyulást egy olyan esetben, amikor a vérben vagy a szövetekben szaporodtak el a baktériumok. Az antibakteriális hatás nem tévesztendő össze az antibiotikus hatással.

Gyakori tévhit, hogy az antibiotikumok szintetikus anyagok (ezért kellene óvakodnunk tőlük, s előnyben részesítenünk a "természetes antibiotikumokat"). A valóság azonban az, hogy az antibiotikumok alapvetően természetes vegyületek: ezeket az anyagokat jellemzően gombák állítják elő, hogy elpusztítsák a velük vetélkedő baktériumokat. A gombák és a baktériumok "együttélése" ezért a baktériumok számára kellemetlenné válhat - ezt hívják antibiózisnak. Az első antibiotikumot, a penicillint Alexander Fleming skót kutató "véletlenül" fedezte fel: észrevette, hogy bepenészedett baktériumtenyészetében elpusztultak a kórokozók, s ennek magyarázatát a penészgombák (Penicillium notatum) által termelt anyagokban kereste s találta meg. Azóta a penicillinen kívül az antibiotikumok családjának számos tagja van. Ezek egy része különböző gombák által termelt vegyület (amit biotechnológiai módszerekkel állítanak elő), más részük a gombák vegyületeinek félszintetikus származéka (ezeket a hatás fokozására módosítják kémiailag). Szűkebb értelemben az antibiotikumok gomba-eredetű természetes anyagok, de gyakran illetik ezzel a névvel a nem ilyen eredetű, azonban szintén szisztémás baktériumellenes hatással rendelkező vegyületeket. 

Ugyanakkor némi igazsága azoknak is van, akik az antibiotikumok ellen beszélnek. Tény, hogy a szükségesnél több antibiotikumot - és nem is túl szakszerűen - használunk fel. Olyan betegségek esetén is előkerülnek ezek a szerek, amikor nem lenne rájuk szükség (pl. közönséges náthában, amikor a betegséget vírusok okozzák, amelyekre egyáltalán nem hatnak az antibiotikumok). Az antibiotikumok túlzott, indokolatlan alkalmazása számos probléma forrása. Ha egy antibiotikumot a szükségesnél rövidebb ideig alkalmazunk (csak addig, amíg a súlyosabb tünetek mérséklődnek), a kórokozók egy része megerősödve, a kezelésre rezisztensen túlél, és egyre nehezebben kezelhető fertőzések forrásává válik. Ugyanilyen rezisztenciaforrás az is, ha nem a megfelelő szert használjuk a fertőzés kezelésére. Az lenne az ideális, ha az antibiotikumkezelés szakmai ajánlások alapján és az antibiotikumérzékenység meghatározása után kezdődhetne el - mindez utópisztikus, ám szakmailag kívánatos cél. Az antibiotikumrezisztencia nagyon súlyos, emberéleteket követelő probléma; egyre gyakoribb, hogy a korábban hatásos szerek nem hatnak a kórokozókra, s ennek oka elsősorban a szakszerűtlen használat. Ezért lenne fontos, hogy csak szakember által javasolt esetben, az orvos által felírt antibiotikumot használjunk, és a kezelést az előírt ideig folytassuk. A szomszéd megmaradt gyógyszerének beszedése többszörösen problémás: jó eséllyel hatástalan az adott fertőzésre, de még ha hatékony is, valószínűleg a megmaradt készlet nem elegendő egy teljes kúrára. 

Jelenleg nagyobb problémát jelent az antibiotikumok indokolatlan, szakszerűtlen alkalmazása, mint az antibiotikumkezelés elutasításából származó hátrányok. Az antibiotikumokat elutasítók ugyanakkor valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy hányan haltak meg ma már banálisnak tekintett fertőzésekben a gyógyszercsoport kifejlesztése előtt. A század elején nem volt ritka, hogy egy egyszerű megfázás talaján kialakuló tüdőgyulladás emberéleteket követelt. A fokhagyma és a többi, egyéb célokra hasznos gyógynövény ilyen esetben nem segített - ezt nagyszüleink tudták, de az internetkorszak emberei kezdik elfelejteni. Az új antibiotikumokra nagy igény van a terápiában, főleg azért, mert egyre gyakoribb a rezisztencia a már forgalomban lévő szerekre. Épp ezért aktívan folyik a potenciálisan antibiotikumként felhasználható anyagok, köztük növényi kivonatok, vegyületek vizsgálata is. Nem kizárt, hogy a jövő sikeres hatóanyagai éppen növényi vegyületeken alapulnak majd, azonban az interneten propagált "természetes antibiotikumok" (pl. fokhagyma, ginzeng, fahéj, gyömbér, almaecet, citrom) nem alkalmasak a valóban hatásos szerek helyettesítésére. Csak reménykedni tudok abban, hogy nincs olyan elszánt ember, aki citromos teával vagy fokhagymával próbálja magát vagy gyermekeit kezelni tüdőgyulladás esetén...

Címkék: antibiotikum tévhit

29 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr611759235

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2016.10.03. 18:13:32

Kimaradt az, hogy azok a hatóanyagok sem alkalmasak gyógyászati célra, amelyeknél a hatásos dózis és a károsító (esetleg halálos) adag között minimális a különbség.

Ez a név már foglalt! 2016.10.03. 19:39:58

"Tény, hogy a szükségesnél több antibiotikumot - és nem is túl szakszerűen - használunk fel."
Egy érdekes előadás erről:
www.ted.com/talks/ramanan_laxminarayan_the_coming_crisis_in_antibiotics

szng 2016.10.03. 20:58:07

A hasznos cikkhez egyetlen komment: talán nem mindenki számára köztudott, hogy az antibiotikumok - az antibakteriális szerek, a szisztémás gombaellenes szerek és a vírusellenes szerek mind oki terápiát jelentenek. Tehát nem adott betegség tüneteit szüntetik/mérséklik, hanem valódi módon hatnak a fent kórokozókra, osztódásukat gátolják ill. elpusztítják azokat, tehát optimális esetben a beteg valójában meggyógyul, a fertőzés elmúlik. A cikkben említett egyébe hatások (mellékhatások) rezisztencia természetesen fennállnak, ezért szükséges új (hatásmódú és szerkezetű) antibiotikumok és társaik előállítására, és alkalmazására.
Érdekes módon igen szegényes csoport ezen belül a tbc-ellenes szerek csoportja, itt a kutatás meglehetősen megállt ill. meglassult, pedig az utóbbi évtizedek alapján itt is szükség lenne új és hatékony tbc-ellenes szerekre, világszerte.

Piere de La Croix 2016.10.03. 22:47:40

Szokás szerint jó a cikk, de:
" senki nem tekinti antibiotikumnak például a hipót.."
Tényleg (mert vannak olyan hülyék)?
www.mmsdrops.com/mms/
(Valaki szólhatna az állatgondozónak, hogy már igen meg kéne emelni azt a kerítést).

Untermensch4 2016.10.08. 19:19:37

"Ha egy antibiotikumot a szükségesnél rövidebb ideig alkalmazunk (csak addig, amíg a súlyosabb tünetek mérséklődnek), a kórokozók egy része megerősödve, a kezelésre rezisztensen túlél, és egyre nehezebben kezelhető fertőzések forrásává válik."
Akkor már a gyökér humanoid inkább egy-az-egyben utasítsa el az antibiotikum-használatot, azzal csak magát nyírja ki és ezzel az emberiség szelekciójának jót tesz, nem pedig kinyírja magát és örökül hagy rezisztens kórokozókat amivel másoknak nehezebbé teszi a dolgát.

eaposztrof · http://blog.eaposztrof.com 2016.10.08. 19:50:22

feleslegesnek találom ennyi karaktert legépelni a témában, főként, hogy hiányzik a lényeg, amely reakcióm is az utolsó mondatra: "Csak reménykedni tudok abban, hogy nincs olyan elszánt ember, aki citromos teával vagy fokhagymával próbálja magát vagy gyermekeit kezelni tüdőgyulladás esetén..."

Aki citromos teával vagy fokhagymával erősíti immunrendszerét, annál jelentősen kisebb eséllyel alakul ki a tüdőgyulladás, tehát a természetes szerek a szervezet megerősítésére szolgálnak a betegségek megelőzése végett, míg az antibiotikumok pusztítanak. Azaz, amíg a természetgyógyászat békés eszközökkel segíti a szervezetet, hogy az végezhesse dolgát, addig a gyógyszeripar csatába megy a betegségek ellen. Eme alapvető különbség ismeretében pedig mindenki döntse el maga, hogy melyikre van szüksége. Egészségünkre!

Timár Lénárd 2016.10.10. 14:10:02

@eaposztrof: Tudod mi erősíti a leginkább az immunrendszeredet?
A tüdőgyulladás. (Mert a legtöbb immunerősítő - nem oltás, nem gyógyszer, "immunerősítő" házi praktikák - valójában azzal erősít téged, hogy elhiteti a szervezettel, hogy gyulladásban. Ekkor kapcsol "magasabb" fokozatra...És mi kapcsolná fel az immunsejtek termelését a legjobban, ha nem maga a betegség. Oszt ha a szervezet tartalékai kimerülnek és más betegségeknek vagy szövődményeknek nagyobb eséllyel fogsz prédául esni, akkor így jártál. Lényegében ihatsz akármennyi citromos teát és fokhagymát, egy bizonyos mennyiség fölött - és alatt, bár ettől most tekintsünk el - már nem fog neked segíteni a tüdőgyulladás legyűrésében.)

fordulo_bogyo 2016.10.10. 14:20:12

@kodpiszkalo: Kerdesem lenne egy szeles korben elterjedt es altalad is kiemelt allitassal kapcsolatban.
" Ha egy antibiotikumot a szükségesnél rövidebb ideig alkalmazunk (csak addig, amíg a súlyosabb tünetek mérséklődnek), a kórokozók egy része megerősödve, a kezelésre rezisztensen túlél, és egyre nehezebben kezelhető fertőzések forrásává válik. "
Mit gondolsz,
-mi lehet az alapja, a mechanizmusa ennek az allitas mogotti jelensegnek?
-vajon kik es hogyan mutattak ezt ki?
-hogyan lehetne ezt kiserletben modellezni?

A korokozo nem tanul, nem erosodik meg az antibiotikum kezeles soran. Genetikai alapon (spontan mutacio, vagy gen-transzfer) rezisztensse valhat a kezeles soran. Azonban ha rezisztensse valt, akkor neki mar tokmindegy, hogy folytatodik-e a kezeles, sot, velemenyem szerint a kezeles folytatasa a rezisztens szamara biztosit szelekcios elonyt.

Mikrobiologus vagyok, sokszor olvastam a fenti allitast szamos forrasbol, most elgondolkoztam rajta es hianyzerzetem tamadt.

Mindenki mas megalapozott belemenyet is ertekelnem...

Corvilupo 2016.10.10. 14:34:51

@fordulo_bogyo: Hiányos információim vannak a témában, így csak egy ötlet, de szerintem a rezisztenciához nem elég egy-egy mutáció. Pontosabban ezek még nem garantálnának 100 %-os rezisztenciát az alkalmazott antibiotikumhoz/dózishoz. Megfelelő számú generáció múlva viszont már nagyobb az esélye azon mutációk kombinációjának. Szerintem ha (az egyiébként általában nem túl hosszú idejű) terápiát végig viszik nehezebb ezen kombinációknak elég gyorsan kialakulni ill. terjednie.

Corvilupo 2016.10.10. 14:38:35

@fordulo_bogyo: Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet vizsgálni, leginkább visszakövetéssel (beteg-baci-pontmutációk halmozódása az idő során, hol alakult ki a rezisztencia). Persze ez baromi nehéz feladat.

Corvilupo 2016.10.10. 14:44:14

@Corvilupo: Elképzelhető (lebutított) kísérletirendszer:
- 1. antibiotikummal kezeletlen, 2. kezelt, és 3. a kezelését megszakított bacik továbbvitele, majd különböző időpontokban újabb standard kezelés és túlélés monitorozása.
- bonyolításnak: ezt akár több időpontban, azaz "random" követő generációkban megismételni

fordulo_bogyo 2016.10.10. 15:03:44

@Corvilupo: Erdekes elkepzeles, de
- egyetlen mutacio okozhat rezisztenciat
-ha nem okoz, akkor viszont nem szelekcios elony, sot szelekcios hatrany, tehat nem szaporodik el.

A kiserleti javaslatod nagyon jo, en azonban nem dolgozok allatokkal, szeretnem petricseszeben modellezni a folyamatot.

Corvilupo 2016.10.10. 15:13:57

@fordulo_bogyo: Minden esetben szelekciós hátrány? Lehet akár semleges is. (Bár ilyen kicsi átfedő genomban nem feltétlen igaz. Ugyanakkor még nem beszéltünk a plazmidokról, genomi szigetekről, transzpozonokról, stb)

Corvilupo 2016.10.10. 15:40:49

Bocsánat hogy ennyire széttördelem a válaszokat de még egy dolog:

Ha esetleg mégis lehet semleges, sőt akár a reszisztenciától független folyamatban előnyös, akkor tud terjedni. Az antibiotikum nem öl meg minden kórokozót egyből, (ha így lenne elég lenne egyszer bevenni), így a mutációsráta meghatározhatja megfelelő mutáció-kombináció létrejöttét. Emellett (bár ebben nem vagyok biztos) egyes antibiotikumok, vagy egyéb stresszfaktorok megnövelhetik a genomi instabilitást.
Arra, hogy egyetlen mutáció is okozhat rezisztenciát: Attól függ honnan nézed. Meg van már a genetikai alap (azaz a korábbi felvetésemmel összhangban az egyéb szükséges mutációk már megtörténtek?)

Timár Lénárd 2016.10.10. 16:55:08

@fordulo_bogyo: Nem arról van itt szó, hogy mit tekintünk az evolúció alapegységének (egyént vagy egy csoportot)? Mert ez kb. olyan lehet, mint a nyírfa-araszoló-lepkénél: vannak fehérek és feketék "eredetileg" is az adott csoportban, de utóbbiak mindig idő előtt halnak meg, amíg nem jön az ipari korszak. Akkor fordított lesz a helyzet. Így - elvileg - vannak olyan baktérium-csoportok, amelyek hajlamosak kifejleszteni magukban antibiotikum-rezisztenciát (mert talán ez a mutáció olyan környezetben jelent meg rég, ahol hasonló feltételek - pl.: gombák - is jelen voltak). Ami nem jelenti azt, hogy kedvelik az adott környezetet (mert az ipari szennyezés más szempontból is ronthatja a lepkék életkörülményeit: kevesebb élelem, zajforrás stb.), hanem hogy jobban tűrik. A tovább vitt kúra pedig olyan, mintha a szennyezést addig folytatnánk, amíg már a fekete lepkék számára is kibírhatatlan (mondjuk azt, hogy naponta feleződik a baktérium-szám, amíg az el nem éri az 1-et - lepkéknél ez a kettő?. Ez már nem feleződik, hanem eltűnik. Ha viszont megmarad, ő szaporodik el és jóval több antibiotikum - és idő - kell az eltüntetéséhez, ami alatt a beteg meg is halhat. -Ne feledjük, hogy olyan kórokozókról van szó, amelyeknek mind az egyéni életlehetőségeket és társadalmi árát tekintve súlyos következménnyel járnak. Illetve nagyobb az esélye, hogy jóval rezisztensebb változat alakul ki, ha csak ilyenek találkoznak egymással - kisebb eséllyel veszíti el a rezisztenciát. Így kialakul egy olyan változat, amely teljesen képes ellenállni a gyógyszernek - legalábbis olyan mértékben immunis rá, ami a beteg számára is súlyos vagy halálos következménnyel nem jár.)

fordulo_bogyo 2016.10.10. 19:53:57

@Corvilupo: Igen, minden esetben szelekcios hatrany. lehet kicsi hatrany is, de hatrany.

"Ha esetleg mégis lehet semleges, sőt akár a reszisztenciától független folyamatban előnyös, akkor tud terjedni. " - igen es akkor mar reg elterjedt volna spontan. Nem igy tortent.

"Arra, hogy egyetlen mutáció is okozhat rezisztenciát: Attól függ honnan nézed. Meg van már a genetikai alap (azaz a korábbi felvetésemmel összhangban az egyéb szükséges mutációk már megtörténtek?)" - nem semmi ilyenrol nincs szo. Az antibiotikum ugy hat, hogy kapcsolodik a sejtben egy letfontossagu enzihez es gatolja annak mukodeset. Peldaul a rifampicin nevu antibiotikum az RNS polimerazhoz kotodik. Tudjuk hova, hogyan. AZt is tudjuk, hogy a koto helyen egyetne aminosav kicserelese (egy pontmutacio kovetkezmenye) elegendo ahhoz, hogy a rif. ne tudjon kotodni es hatastalan legyen. Ennyi a rezisztencia.

Vannak szamos mas folyamatok (pl rakos elvaltozas), ahol pontosan ugy zajlik, ahogy te irod, tobb egymast koveto mutacio utjan jut el a koros allapotig.

fordulo_bogyo 2016.10.10. 19:57:27

@Timár Lénárd: nagyon erdekes megkozelites, ami feltetlenul igaz az ivarosan szaporodo elolenyekre. A bakteriumok azonban ivartalanul, osztodassal szaporodnak, igy itt az egyent kell az alapegysegnek tekinteni.
eldadnal maradva: ha eleve vennak rezisztens es nem rezisztens bakteriumok (sotet es vilagos lepke), akkor az akarmeddig tarto kezeles csak annyit eredmenyes, hogy a nem rezisztensek szama csokken, mig a rezisztensek gatlastanul tovabb betegitenek, ezen nem valtoztat, hogy mennyi ideig szeded az antibiotikumot.

Corvilupo 2016.10.11. 10:30:39

@fordulo_bogyo: Az antibiotikumok hatásmechanizmusa valóba az amit leírtál. Mi viszont a rezisztenciáról beszélünk. Az nem feltétlen úgy alakul ki hogy az a bizonyos létfontosságú enzim (vagy egyéb faktor: akár DNS/RNS kötő hely) megváltozik vagy egy másik funkcionálisan homológ enzimet kezd el termelni a sejt. Egyes rezisztencia típusok a sejtfal változtatásával (nem jut be az antibiotikum), az antibiotikum kipumpálásával, esetleg nem létfontosságú fehérje termelésével (ami kititrálja az antibiotikumot) is létrejöhet.

""Ha esetleg mégis lehet semleges, sőt akár a reszisztenciától független folyamatban előnyös, akkor tud terjedni. " - igen es akkor mar reg elterjedt volna
spontan. Nem igy tortent."
-Az előbbiekkel összhangban még mindig felteszem hogy a rezisztencia kialakulása lehet több faktoros, tehát honnan tudod hogy még nem terjedt el, és erre halmozódnak újabb a rezisztenciához (is) szükséges mutációk.

"Vannak szamos mas folyamatok (pl rakos elvaltozas), ahol pontosan ugy zajlik, ahogy te irod, tobb egymast koveto mutacio utjan jut el a koros allapotig."
- És vannak a a bacikban is ehhez nagyon hasonló folyamatok (önző gének, transzpozonok, stb.)

Timár Lénárd 2016.10.11. 12:27:33

@fordulo_bogyo: Azért létezik "géntranszfer" nem? (Nem vagyok biológus és középiskolai ismereteim eléggé homályosak, de mintha rémlene, hogy az egysejtűek, baktériumok stb. is képesek egyes géneket vagy csoportokat cserélni egymással).
" bakteriumok azonban ivartalanul, osztodassal szaporodnak, igy itt az egyent kell az alapegysegnek tekinteni."
Ezért írtam azt, hogy addig kellene folytatni a kúrát, amíg az 1. db. "osztására" nem kerül a sor (ivaros - mármint amelyiknek 2 db. "szülő" kell az utód létrehozásához - élőlény esetében - ha ki akarod irtani őket - addig kell folytatni, amíg a 2 osztására nem kerül sor: mert 1. db belőlük már nem tud életképes utódok létrehozni. Persze tudom, hogy ez bonyolultabb kérdés a genetikai sokféleség megőrzése miatt. Csak azt felejtjük el most, hogy kórokozókról beszélünk, akiknek konkrétan "egyetlen" tulajdonságától, a "károkozásától" akarunk megszabadulni sokféle okból.).

fordulo_bogyo 2016.10.11. 13:02:48

@Corvilupo: Valoabn nem soroltam fel az osszes rezistencia-tipust, csak azt, amelyik szerintem realisan kialakulhat egy nehany napos antibiotikum kura alatt, mutacioval.

A teljesseg kedveert, vannak olyan rezisztenciat biztosito genek (ahogy te is irod, en meg hozzateszek), amelyek:
- az antibiotikumot kipumpaljak (plt tetraciklin rezisztencia)
- az antibiotikumot kettehasitjak, lebontjak (pl penicillin rezisztencia)
- az antibiotikumot kemiailag inaktivaljak (pl kloraramfenikol rezisztencia)
Ezek olyan osszetett rendszerek, hogy csak gentranszferrel szerezheti be oket egy bakterium "rovid" ido alatt, evolucios kialakulasuk szempontjabol szerintem lenyegtelen, hogy egy antibiotikum kura 3 vagy 5 vagy 10 napig tart.

Onzo genek, transzpozonok vannak, de a kerdes szempontjabol nem tudom ertelmezni a jelentoseguket.

Corvilupo 2016.10.11. 14:07:09

@fordulo_bogyo: Értem, és valóban hiányoltam (magamtól is) a teljességet, hiszen (bár az eredeti kérdésed általános volt) nem határoztunk meg antibiotikumot, rezisztencia típust, baktérium törzset/szerotípust stb, igaz jelenleg ez túlbonyolítaná a dolgot.

Tegyük fel, elkezdődik egy antibiotikum kúra. Beveszed az első tablettát, meghal egy egész magas százaléka a patogéneknek. Amikor beveszed a másodikat, akkor még mindig alacsony szinten van a bacik száma, sőt a második adag, már akár ki is nyírja a maradékot. Biztosításként még beveszel 4-et az előírtak alapján. Meggyógyultál, nem alakult ki rezisztens patogén.
Na most mi van ha a második tablettát már nem veszed be. A megmaradt patogén bacik elkezdenek egy versenyhiányos környezetben osztódni. Ez megnövekedett szaporodási rátával jár. Megfelelő mutációs ráta mellett akár bonyolultabb rezisztencia típusok is kialakulhatnak, főleg ha figyelembe veszzük, hogy akik életbenmaradtak valószínűleg egy kis mértékben az adott dózishoz már amúgy is rezisztensek voltak. Hiába voltál jobban az első tabletta után, pár nap mulva újra jönnek a tünetek, ám a terápia újrakezdése már nem használ.

Egyéb: horizontális géntranszferrel nem patogén baciból patogénbe kerülés; vagy akár a korábbi nem patogén bélbaci átalakulása patogénné, nem végigvitt antibiotikum kúra által szerzett rezisztencia mellett

Transzpozonok, genomi szigetek: megnövelik a genom instbilitását, megnövekedett mutációs rátához vezetnek. (ráadásul kedvezőtlen körülmények között könnyebben beindulnak, olyasmi módon mint a metasztázisok genomjában, így növelve a baci adaptációs esélyét)

fordulo_bogyo 2016.10.11. 19:51:14

@Mavak0: Ez egy nagyon jo cikk, koszonom (ismertem, de ennek ellere koszonom).
Sajnos nem tudom atertelmezni a gradiens menten valtozo koncentraciokat a petricseszeben az allando koncentracioju, de kulonbozo idotartamu antibiotikum kezelesekre.
De lehet, hogy errefele kene keresgelni?

Corvilupo 2016.10.11. 20:42:17

@fordulo_bogyo: A probléma nem ott van hogy a meglévő bacik között már van rezisztens. A probléma az, hogy ha nem sikerült megölni minden patogén sejtet mielőtt a rezisztencia kialakulna akkor van a gond. Ha nem viszik végig az antibiotikum kúrát, maradnak patogének, azaz van esélye a rezisztens patogén kialakulásának. Ha végigviszik nincs. Nem minden félbehagyott kúránál következik be, csak nagyobb az esély rá. (Olyan mint hogy miért érdemes influenza oltást beadni. Mert nagyobb az esély hogy veszélyesebb típusai alakulnak ki ha több ember betegszik meg.) A hangsúly a valószínűségen van. Az általam is írtak mellett a Mavak0 által linkelt cikk, bár a kifejezést nem használja, de körülírja a genomi instabilitás jelentőségét a rezisztencia kialakulásának folyamatában.
Még egy dolog: Meg kell követnelek, mert az előző kommentemben leírt elméleti folyamatba az egyszeri pontmutációs rezisztencia kialakulása is bőven belefér.

Corvilupo 2016.10.11. 20:57:46

@fordulo_bogyo: a koncentrációra: a szervezetből sem úgy ürül az antibiotikum hogy ottvan aztán hopp nincs. Csökkenő koncentráció mellett így a megmaradt bacik közül is annak már helyzeti előnye van aki csak egy kicsit nagyobb koncentrációt képes kibírni a többinél.

Athramedes 2016.11.30. 01:20:31

Azért azt jegyezzük meg, hogy az általános antibiotikum-ellenes hangulatért ha nem is kizárólag de elsősorban az orvostársadalom tehető felelőssé, miután hosszú éveken keresztül agyongyógyszereztek mindenkit, sokszor hasraütve, vagy - ne adj isten - épp az ipar sugallta "trendeknek" megfelelően.

A herceg 2016.12.28. 16:32:57

@Kitalátor (másként) gondolkodó: "Sok tízezer olyan anyag, vegyület, kivonat létezik, amely lombikban megöli a kórokozókat, de sokuk esetén irreálisan nagy dózist kellene beadni a hatás kialakulásához, ha fertőzött embereket akarnánk kezelni. Mert az egy dolog, hogy egy kórokozótenyészetet nyakon öntve egy lombikban a mikrobák elpusztulnak, de ha a hatásos kezelés több kiló hatóanyag elfogyasztását tenné szükségessé, egyértelmű, hogy a gyógyászati alkalmazás esélye nulla. " Ebben szerintem ez is benne van: "Kimaradt az, hogy azok a hatóanyagok sem alkalmasak gyógyászati célra, amelyeknél a hatásos dózis és a károsító (esetleg halálos) adag között minimális a különbség."

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2016.12.28. 21:23:30

@A herceg: Nincs benne, mert egyaránt lehet a legális és a hatásos dózis is egyaránt milligrammos, a szervezetben ppm-es adag.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.