tejallergia és protonok

2016.08.13., Szerző: kodpiszkalo

67e4f015737403_56c4fdbe12227.jpg"Rosszul vagyok a tejtől. Biztosan tejallergiám van. Vagy laktózallergiám? Vagy tejcukorérzékeny lehetek? Vagy laktóz-intoleranciában szenvedek? Esetleg a tejérzékenység kínoz?" Ha az interneten, vaktában próbálunk tájékozódni, bizony, könnyen válhatunk bizonytalanná... Nem árt szakember tanácsát kérni, aki nemcsak azt magyarázhatja el, mi a különbség az allergia és az intolerancia között, hanem arra is képes, hogy megállapítsa, pontosan mi is okozza a tüneteket. S ha világossá válik az ok, étrendi és egyéb tanácsokat is tud adni ahhoz, hogy tünetmentesen és egészségesen élhessünk. Mindehhez "csak" jó dietetikusra és gasztroenterológusra van szükség. 

Sajnos, néha a szakemberek is öszetévesztik a szezont a fazonnal, ami könnyen összezavarhatja és elbizonytalaníthatja a  beteget. Nem árt például, ha a szakember nem keveri a tejcukor/tejfehérje-allergiát/intoleranciát (az előbbi szavak kombinálásából 4 "elméleti betegség" neve rakható ki, de a beteg legtöbbször csak az egyikben szenved). A valóságban két fő eset lehetséges: a beteg a tejben található fehérjére allergiás (túlérzékeny) vagy a tejcukorra intoleráns (érzékeny). A két állapot nagyon eltérő tünetekkel és hosszú távú következményekkel jár. A laktóz-intolerancia egyes esetekben elmúlik, vagy ha nem is történik meg ez a kedvező fordulat, a tünetek kordában tarthatóak (a laktóztartalmú élelmiszerek kerülésével vagy laktázenzim pótlásával). A tejfehérje-allergia esetén is gyakori, hogy megszűnik a túlérzékenységi reakció (a kisgyermekként tejfehérje-allergiások 90%-a "kinövi" a betegségét). Az allergia immunológiai okokra vezethető vissza, az intolerancia viszont alapvetően emésztési zavar. 

Jelen írás apropóját egy, a laktóz-intoleranciával foglalkozó rádióműsor adta, így a továbbiakban erre az állapotra, különösen pedig diagnosztizálására fókuszálok. A laktózérzékeny betegek tüneteit az okozza, hogy a szervezetükben (pontosabban a bélrendszerükben) nincs elegendő mennyiségű olyan enzim (ennek neve laktáz), amely képes a tejcukrot lebontani. A laktáz a vékonybélben "lakik", és ha minden rendben megy, akkor a tejtermékekkel elfogyasztott tejcukrot (laktózt) két, egyszerűbb cukor-építőelemre (glükózra és galaktózra) bontja, amelyek a bélben képesek felszívódni (maga a laktóz nemigen - ahhoz túl nagy). Kémiailag fogalmazva: a laktáz egy olyan enzim, amely egy diszacharid (laktóz) hidrolízisét katalizálja két monoszachariddá:
laktoz.PNGHa viszont nincs megfelelő mennyiségű laktáz (mert genetikai okokból nem  képes előállítani a szervezet, vagy pedig egy fertőzés miatt időszakosan vagy véglegesen megszűnik az enzimtermelés a vékonybél sejtjeiben), a folyamat vakvágányra fut. A laktózból a vékonybélben nem, vagy csak alig képződik glükóz és galaktóz, a tejcukor változatlan formában a vastagbélbe jut, ahol a bélbaktériumok kezdik átalakítani - csak kicsit másként. A laktózból itt szerves savak és gázok képződnek, amelyek kialakítják az állapotra jellemző emésztőszervi tüneteket. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a laktóz ozmotikusan aktív, azaz "vizet vonz" magához, s mivel mindez a vékonybélben történik, a bélüregbe történő vízbeáraamlás súlyosbítja a hasmenést.

ujj.PNG

A laktózintolerancia kimutatásának kulcsa a túlzott gázképződés. Ha ugyanis a szervezetben laktázhiány van, a bélben jelentős mennyiségű hidrogéngáz képződik, amely a bélrendszerben felszívódva a vérbe jut, s részben a tüdőn keresztül ürül ki a szervezetből. A kilégzett levegőben a megnövekedett hidrogéngáz-mennyiség műszeresen könnyedén mérhető, s így a laktóz-intolerancia egy viszonylag olcsó, gyors és teljesen fájdalommentes* módszerrel kimutatható. A betegnek nem kell mást tennie, mint párszor egy készülékbe fújnia a kilégzett levegőt egy laktóztartalmú ital elfogyasztása után. (Van más, korszerűbb, genetikai alapú diagnosztikai módszer is, de jelen írásban csak az apropót adó hidrogénkilégzési teszttel foglalkozom.)

És már helyben is vagyunk. Ez az írás ugyanis nem született volna meg, ha a műsor hallgatása közben nem kapom fel a fejem arra, hogy a megszólaló szakértő (orvos) kétszer is elmondja:

a laktózintolerancia diagnózisának alapja a hidrogénIONok mérése a kilégzett levegőben. 

Nem mindegy, hogy miről beszélünk: hidrogénatomról, hidrogéngázról, esetleg hidrogénionról. És ez nem szómágia, kémiailag igen jelentős különbség van a hidrogén különböző "formái" között:

  • A hidrogénatom a "legegyszerűbb szerkezetű" kémiai elem: mindössze egy pozitív töltésű protonból és egy negatív töltésű elektronból áll. A hidrogén egyatomos formában a világegyetem leggyakoribb eleme, a csillagok tömegének zömét plazma halmazálllapotú hidrogén teszi ki.
  • A Földön leginkább különböző szerves vegyületek alkotórészeként találhatóak meg hidrogénatomok. A természetben legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyületeket, a szénhidrátokat például zömében hidrogénatomok építik fel. 
  • A hidrogéngáz két hidrogénatomból álló molekula (H2), amely a levegő oxigénjével reagálva elég (ha pedig a hidrogéngáz koncentrációja elér egy kritikus, kb. 5%-os arányt, a levegővel robbanóelegyet képez). 
  • A hidrogén különböző ionos formákban is előfordulhat (H3+, H2+), de földi körülmények között az egyszeresen töltött, egyetlen elektronvesztéssel kialakuló hidrogénion (H+) a leggyakoribb. Ezt protonnak is nevezik, hiszen elméletben mindössze egyetlen protonból áll (a valóságban, vizes közegben oxóniumionként, azaz hidratált formában található meg: H3O+). Az oxóniumion erősen savas tulajdonságú. Hidrogénion (H+, tehát valójában H3O+) található a savak vizes oldatában, elegyében. Ha valakinek a leheletében H+ mutatható ki, az valószínűleg mérési hiba, mert ha a mérés helyes lenne, az illető valószínűleg nem lenne életben...   

Utánanéztem, kinek köszönhető a fent említett "elszólás" (hidrogéngáz helyett -ion): az egyik fővárosi egyetem gyermekklinikájának főorvosa tett tanúbizonyságot arról, hogy mennyire fontos tantárgy a kémia az orvosképzésben (is). Ha nincsenek biztos kémiai alapok, és az orvos nem tesz különbséget hidrogénatomok, -molekulák és -ionok között, az alapvető kémiai ismeretekkel rendelkező beteg bizalma könnyen meginoghat a szakember felkészültségét illetően.

Kép forrása: behance.net

* A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyan a vizsgálati oldat elfogyasztása fájdalommentes, de ha tényleg laktázhiány okozza a panaszokat, a vizsgálat kiváltja az összes kellemetlen tünetet...

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr410407354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Untermensch4 2016.08.13. 18:20:29

"Ha viszont nincs megfelelő mennyiségű laktóz (mert genetikai okokból nem képes előállítani a szervezet, vagy pedig egy fertőzés miatt időszakosan vagy véglegesen megszűnik az enzimtermelés a vékonybél sejtjeiben), a folyamat vakvágányra fut."
Az ugye laktáz lenne csak elgépelés?

polo88 2016.08.13. 20:44:38

Hogyan képződik a H^{2+}? Két elektront ad le? Nincs itt vmi hiba?

fordulo_bogyo 2016.08.14. 03:33:36

@polo88: H-H(+) azaz ket hidrogenatom osszekapcsolodva, egy poztiv toltessel.

Nem H(2+) hanem (H2)+.
Ha jol ertem...

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.