jobb-e a szerves C-vitamin, mint a szervetlen?

2016.07.23., Szerző: kodpiszkalo

vitamin-c-deficiency-1005269_960_720.jpgHát persze, hogy jobb. Sőt, csak az a jó. Mivel csak szerves C-vitamin létezik.

Aki ebben egyetért, annak fölösleges is tovább olvasnia. Aki viszont felháborodik, vagy nem hiszi el "bemondásos alapon" mindezt, esetleg kételkedik abban, hogy szervetlen C-vitamin nem létezik, annak ajánlott kicsit részletesebben elmerülnie a témában.

A szerves és "szervetlen", és egy lépéssel továbbmenve a természetes és szintetikus C-vitamin szembeállítása alapvetően semmi mást nem szolgál, mint marketing célokat. A hazai C-vitaminpiac eléggé telített, sok száz termék verseng a fogyasztók pénzéért. Sikeres csak az lehet, aki kitűnik a tömegből: alacsonyabb árral, díszesebb csomagolással, szimpatikusabb reklámarccal - vagy pedig egy ordas nagy csúsztatással. Nem tudom, ki találta ki a szerves vs. szervetlen C-vitamin-hazugságot, és azt sem, hogy ki operált elsőként a természetes C-vitamin mítoszával, de mára ezek alaposan beivódtak a köztudatba. Számos cég próbál azzal tisztességtelen előnyt kovácsolni hogy a saját "szerves" vagy "természetes" C-vitaminját a versenytársak terméke elé helyezi.

A téma iránt érdeklődők biztosan sorolni tudnák a C-vitaminnal kapcsolatban alkalmazott téves/túlzó/félrevezető állításokat, reklámszövegeket:

  • a termék szerves C-vitamint alkalmaz, ami jobban hasznosul, mint a szervetlen
  • természetes C-vitamin van benne, nem szintetikus
  • természetes formában jobban felszívódik, lassabban ürül ki
  • ésígytovább, ésígytovább.

De mielőtt az úri huncutságok tárgyalásába kezdenénk, érdemes néhány alapvető dolgot tisztázni: mitől számít szervetlennek vagy szervesnek egy vegyület? A kérdést alaposabban megvizsgálva meglepődhetünk azon, hogy ezek a széles körben használt fogalmak korántsem annyira egyértelműek, mint gondolnánk. A 18. századig a tudósok körében is elterjedt nézet volt, hogy a szerves anyagok "életerőt" tartalmaznak, Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész a 19. század elején pedig leszögezte: a szerves anyagok csak élő dolgoktól származnak. Feltételezését Friedrich Wöhler német kémikus cáfolta meg, ugyanis szervetlen anyagokból sikerült szervest (1824-ben oxálsavat, majd 4 évvel később karbamidot) előállítania. Az életerő-elmélet a feledés homályába merült, a vegyületek szerves-szervetlen felosztása azonban praktikus okokból máig fontos - bár a határok néhol elmosódnak. A szerves vegyület kifejezéssel általában a széntartalmú (ezen belül a szén-szén és/vagy szén-hidrogén kötést tartalmazó) vegyületeket illetik. A kivételek sora hosszú: a grafit és gyémánt szervetlen, jóllehet C-C kötéseket tartalmaz, több vegyületet (pl. szén-tetraklorid) úgy sorolnak a szervesek közé, hogy sem C-H, sem C-C kötés nincs bennük. Az átmeneti zóna vegyületeit gazdagítják többek között a fémorganikus vegyületek, köztük néhány természetes anyag, pl. a légyölő galócában található amavadin.

Mindezzel együtt arról nem lehet vita, hogy az aszkorbinsav (amit gyakran azonosnak tekintenek a C-vitaminnal) szerves anyag. Tehát NEM szervetlen. A félreértések/félremagyarázások oka az is lehet, hogy a vegyület több "formában" fordul elő. Az aszkorbinsavnak két tükörképi párja (enantiomere) létezik, ezek a D- és L-aszkorbinsav (a D és L betűk a dexter - jobb, laevus - bal latin szavakból származnak).

kepkivagasss.PNG

L-aszkorbinsav                                                    D-aszkorbinsav

A két vegyület bizonyos szempontból "csereszabatos" (pl. antioxidánsként), az emberi szervezetben azonban csak az L-aszkorbinsav hasznosul jól vitaminként (azaz ez tölt be olyan funkciókat, amelyek szükségesek szervezetünk normális működéséhez). Ugyanakkor, bár vitaminként haszontalan, a D-aszkorbinsav ártalmatlan vegyület, fogyasztása nem jár veszélyekkel. A D-aszkorbinsav a természetben nem fordul elő, szintetikusan viszont előállítható, s ez elég ahhoz, hogy ijesztgetni lehessen vele a kemofóbiára hajlamos fogyasztókat. És ha a D-aszkorbinsavat E-számán (E-315) említik, különösen félelmetesnek tűnhet - igaz, a C-vitaminnak, azaz az L-aszkorbinsavnak is van E-száma (E-300). Vegyi eljárásokkal az L-, a D-aszkorbinsav és ezek keveréke (racemátja) is könnyen és olcsón előállítható. Mivel a tiszta L-aszkorbinsav az igazán értékes, a gyógyszerként vagy étrend-kiegészítőként forgalomban lévő termékek alapanyagát ez képezi - és csak ennek felhasználása esetén lehet C-vitaminként forgalmazni a termékeket. A D-aszkorbinsav (amelyet izoaszkorbinsav néven is ismert) nem kerülhet forgalomba vitamin néven, jellemzően élemiszerek tartósítására használják. Az L-aszkorbinsav meglehetősen olcsó alapanyag, nem jellemző, hogy D-aszkorbinsavval vagy racém aszkorbinsavval "helyettesítenék" vitaminkészítményekben.

Előfordul, hogy egyes készítményeket azzal reklámoznak, hogy természetes C-vitamint tartalmaznak, a versenytársak meg szintetikust, ami nem olyan hatékony. A valóság az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek mind szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaznak, mert növényekből kinyerni a C-vitamint nagyságrendekkel drágább lenne. És hamis az a beállítás is, hogy a  szintetikus kevésbé hatásos, mivel a szintetikusan előállítható "változatokból" a természetes C-vitaminnal azonos L-aszkorbinsavat alkalmazzák. A természetes és szintetikus L-aszkorbinsav között különbséget tenni pedig lehetetlen, hiszen ugyanarról a molekuláról van szó...

Az ijesztgetés egy másik módja, hogy a "természetes" C-vitamint élelmiszerekben használt származékaival, sóival állítják szembe (nátrium aszkorbát - E-301, kalcium aszkorbát - E-302, kálium aszkorbát - E-303, 5,6-diacetil aszkorbinsav - E-304 I, aszkorbinsav palmitát és sztearát - E-304 II). Bár biztosan van, aki megijed a nevektől és számoktól, leszögezhetjük: az E-301-304 számmal jelölt anyagok az L-aszkorbinsav veszélytelen származékai, sói, a szervezetben L-aszkorbinsavként hasznosulnak, azaz a C-vitaminnal egyenértékűek (mindössze az eltérő molekulatömeg miatt kell kicsit többet használni belőlük).

A természetes-mesterséges szembeállításnak egyetlen komolyan vehető szempontja van. Ha a C-vitamint természetes forrásból fogyasztjuk, a vegyületen kívül egy sor egyéb anyag is bekerül a szervezetünkbe - és ha pl. gyümölcsöt eszünk, akkor ezek is kedvező hatásokat fejtenek ki (pl. antioxidáns hatás, rostbevitel, más vitaminok pótlása). Éppen ezért (is) az lenne az ideális, ha a napi vitaminszükségletet alapvetően az elfogyasztott zöldségből-gyümölcsből fedeznénk. Vannak egészen konkrét együtthatások is: bizonyos flavonoidok és a C-vitamin fokozzák egymás érvédő hatását (ilyen kombinációk gyógyszerként is forgalomban vannak). A növények komplex összetétele egyéb következményekkel is járhat. Egyes gyógynövények (pl. orbáncfű) esetén ismert jelenség, hogy a gyógyhatásért felelős hatóanyagok hasznosulását, felszívódását a hatás szempontjából inaktív anyagok fokozzák. Ha ez bizonyított, akkor ilyen esetekben a növényi kivonat alkalmazása előnyösebb lehet, mint a belőle kinyerhető tiszta hatóanyagé. Erre a jelenségre hivatkoznak azok a gyártók, akik C-vitaminjukat növényi kivonatból származónak mondják, vagy egyéb növényi anyagokkal (pl. flavonoidokkal) kombinálva hozzák forgalomba. Kérdés, hogy a C-vitamin esetén bizonyított-e a felszívódás, hasznosulás javulása. Nos, az eddig elvégzett vizsgálatok ezt nem erősítik meg. Egy nemrég publikált összefoglaló cikk szerint a legtöbb vizsgálatban, amelyben ugyanannyi C-vitamint tiszta formában vagy táplálék (gyümölcsök) részeként adagoltak, nem találtak eltérést a különböző módon "kezelt" résztvevők vérében mérhető C-vitamin koncentrációjában.  

A C-vitaminnal az az egyik "gond", hogy felszívódás után gyorsan kiürül (a vizelettel). Ha azt szeretnénk, hogy a vegyület szintje a vérünkben folyamatosan magas legyen, naponta több alkalommal kell bevennünk. Mivel a fogyasztók a napi egyszeri bevételt preferálják, különböző gyógyszertechnológiai megoldásokkal (felszabadulás elnyújtása) elérhető, hogy akár egyszeri bevétellel egész nap nagyjából állandó koncentráció alakuljon ki a vérben. Van olyan cég is, amely szavak szintjén kiválóan megoldotta a hasznosulás, felszívódás elnyújtásának kérdését - kár, hogy a hatóságok ezt nem találták bizonyítottnak... Ugyanakkor van több olyan termék is, amelynél tényleg fennáll a nyújtott hatóanyag-felszabadulás. Kérdés, megéri-e a kényelmet, hogy ezt a nagyon olcsó vegyületet költséges technológiai megoldásokkal drágított termékekben alkalmazzuk (többe kerül a leves, mint a hús...). Mindazonáltal az ilyen elnyújtott hatású C-vitamintermékekben sem valami csodavegyületet, hanem az L-aszkorbinsavat találjuk hatóanyagként - mindössze úgy "csomagolják", hogy lassabban szívódjon fel. Ha pedig már felszívódott, az L-aszkorbinsav további sorsa (átalakulása, kiürülése) nem befolyásolható érdemben, azaz nem lehet a molekula "után nyúlni".   

A természetes eredetű termékek iránt vonzódók figyelmét már csak egy dologra hívnám fel: érdemes alaposan megnézni, mit is vesznek. Mert lehet, hogy nagy betűvel szerepel a csomagoláson egy C-vitamintartalmú növény neve (pl. csipkebogyó, acerola), nem biztos, hogy a C-vitamintartalom a növényi komponensből származik. Tapasztalatom szerint egyes készítmények pár milligramm növényi extraktumon kívül több 10-100 mg hozzáadott, tiszta L-aszkorbinsavat tartalmaznak, de ez már kisebb betűvel szerepel a dobozon... Persze nem baj, ha a temészetes helyett szintetikus a vitamin, csak kérdés, megéri-e felárat fizetni a természetesség illúziója okán.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr198909062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

oeruelt · http://sargahaz.blog.hu/ 2016.07.24. 08:05:28

Egy baj van a cikkel: hogy nem a tudnodkell.infón vagy az antalvalin jelent meg! :)

saláta boglárka 2016.07.24. 19:42:35

A természetesség ma vallás, és az egészségesség. Ez gondolom hasonló, mint hogy a nyírfacukor nyírfából vagy kukoricából van-e előállítva. Uaz a vegyület, az előbbi mégis 3x annyiba kerül.

wad alma 2016.07.25. 09:36:19

Azert nem mindegy ,mert van egy enzim hianyos betegseg ,ami nagyon rosszul reagal a nagy adag aszkorbin savra . A termeszetes kivonat pedig nem art !

Egyik csaladtagom eletveszelyes allapotba kerult -akkor derult ki az enzimhiany es a nagy adag szintetikus C vitamin veszelye . 400 millio ember szenved ebben a G6PD enzim hianyaban ! Es evente tobb ezren belehalnak a tudatlansagba !

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2016.07.25. 09:52:16

@wad alma: úgy látom, a cikk elolvasasa nelkul konmentelt. Utolso mondataval egyetertek.

KFDK · http://koreaifilmdrama.blog.hu 2016.07.25. 12:35:34

@wad alma: nem tetszett megérteni a cikket, ugye? Nincs olyan, hogy természtes c vitamin meg mesterséges c vitamin. Ugyanaz a molekula.

Finarfin 2016.07.26. 14:53:02

A cikk elég korrekt!
Egy kis hibát fedeztem fel a felrajzolt D-aszkorbinsav szerkezetben. Az "L" jól van rajzolva és a "D" valóban a tükörképi párja lenne. A dihidrokszietil csoport 1-es szénatomjának konfigurációja valóban tükörképire lett cserélve, de a furánon levő hidrogén konfigurációja változatlan maradt. A "hátrafelé" álló hidrogén akkor is "hátrafelé" álló marad, ha másik két kötés közé van rajzolva. Vastagított kötéssel kellene a rajzolni a hidrogént!
Kis kereséssel a szakirodalomban is találtam olyan cikket, ahol ugyanez az elrajzolás jelenik meg:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3847730/

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2016.07.26. 15:09:06

@Finarfin: köszönöm, valóban, javítottam!!!

Ráérek 2016.07.30. 10:13:52

@oeruelt: :-D :-D :-D

És még esetleg az ilyen antalvali-hívők ultima ratio-ja: Szentgyörgyi Albert is napi többezer mg. c-vitamint / aszkorbinsavat fogyasztott. LOL

mpreston 2017.03.14. 02:05:01

Két dolgot nem emlitettek a c vitaminos cikkben, bizonyára ennek megvan az oka:

1) a liposomás beviteli rendszert. Sok kamunak tünő készítmény van a piacon, köztük olyan is, amit egyszerűen lecitinnel összeturmixoltak.Azt olvastam viszont , hogy az Altrent cég liposomás beviteli rendszerével kapcsolatban a forgalmazónak van megfelelő dossziéja és tudtak a hatékonysággal kapcsolatban is törzskönyvi szintű anyagot produkalni, amikor a kulonboző liposzomásnak nevezett C vitaminokat valaki megkutatta. (forrás: google)

2) Szerves C vitaminról én még nem olvastam, de bizonyára vannak ilyen kamu állítások. Ennek inkább az lehet az alapja, hogy vannak szerves kötésű nyomelemek, például ilyenenek a kelát kötésben levők, vagy gombákban lekötött nyomelemek, igy aztán a szerves C vitamin kifejezés elfogadhatóan hangzik a lakikus olvasó fülében.

Egyes állati belsőségekben több C vitamin található, mint a C vitaminról hires zöldségekben. Itt a C vitamin túléli a hőkezelést is. Ezek a szervezet c vitamin tartalékai és feltételezem, hogy itt a C vitamin valamiféle olyan kötésben van, ami a termostabilitást biztosítja és szükség esetén az itt tartalékolt vitamin ebben a kötésben jut el oda, ahol a szervezetnek szüksége van rá. Ez csak az én feltételezésem, mert irodalmat ezzel kapcsolatban nem találtam.

fordulo_bogyo 2017.03.14. 23:22:31

Miert is kene egy vizben oldodo es vizes oldatbol felszivodo vegyuletet lipidburokba, liposzomaba zarni? Mi ertelme lehet ennek?

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.