nem kell mindent bevenni!

2015.06.08., Szerző: Vincente82

pp.jpgKorábbi bejegyzésünkben egy amerikai humorista műsorába pillantottunk bele, amely egy orvos-celeb tévés karrierjére, és az abból eredő felelősségére irányította a figyelmet. Azonban a humorista műsorának csak egy része foglalkozott a konkrét személlyel; nagyon helyesen rámutatott, hogy az ún. „Oz-jelenség” nem több, mint tünete a valódi problémakörnek, ami az étrend-kiegészítők amerikai piacát jellemzi. Megpróbálhatjuk összehasonlítani a magyar és az amerikai helyzetet, azonban már az elején problémákba ütközünk. Az OÉTI honlapjáról megtudhatjuk, hogy hazánkban eddig több mint 16 000 étrend-kiegészítőt jelentettek be forgalmazásra. (Persze egy részük már nincs forgalomban, új néven újra bejelentették, stb., de a nagyságrend érzékelhető.) Ezzel szemben, ha ellátogatunk az FDA (Food and Drug Administration, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága) honlapjára, hogy az USÁ-ban forgalomban lévő étrend-kiegészítőkről érdeklődjünk, akkor azt olvashatjuk, hogy az FDA nem rendelkezik olyan listával, ami az Egyesült Államokban forgalmazott termékeket, vagy a forgalmazókat tartaná számon.

Adódik a kérdés: hogyhogy nincs ilyen lista? Akkor hogy szabályozzák ezt a piacot? Nos a következőképpen: Az étrend-kiegészítők felett két hatóságnak van jogköre: a Federal Trade Commission-nek (FTC) és az FDA-nek. A trükk az, hogy az FTC-nek csak akkor van joga eljárni egy étrend-kiegészítő kapcsán, ha az FDA megállapította, hogy az egészségre vonatkozó állítások (ún. health-claim) nem megalapozottak. Az FDA viszont csak akkor jogosult eljárni, ha valamilyen bejelentés (pl. súlyos mellékhatás kapcsán) érkezik be hozzá. Mintha valahol már láttunk volna ilyet...

Ez azonban nem volt mindig így. 1994 előtt a (gyógy)növényeket tartalmazó készítményeknek meg kellett felelni az ún. NDA-nek (New Drug Approval), azaz az FDA adatokat kért be a gyártótól a szer hatásosságát, és biztonságosságát illetően. Mivel a gyógynövényeket, vitamin készítményeket nem lehetett szabadalmaztatni (és így a gyártók nem élvezték a kizárólagosság előnyeit), ezért a vállalkozásokat nem ösztönözte semmi, hogy pénzt fordítsanak a szükséges vizsgálatok elvégzésére. 1994-ben komoly lobbitevékenység indult a Dietary Supplement Health and Education Act (DSHEA) törvény bevezetéséért, amelyben az FDA szerepét korlátozták azáltal, hogy a növényi komponenseket az étrend-kiegészítők kategóriájába sorolták, így mentesülhettek az FDA ellenőrzése alól. Mindezek mellett az étrend-kiegészítőket gyártók és forgalmazók kampányba kezdtek a lakosság irányába, és több szenátor is úgy nyilatkozott, hogy több levelet, hívást kaptak az FDA szigorának megtöréséért, mint a vietnámi háború befejezéséért.

És itt álljunk meg egy pillanatra. A gyártók és forgalmazók azt kommunikálták, hogy miért is kellene FDA-szintű (szerintük túlzottan szigorú) ellenőrzés, olyan hétköznapi anyagokhoz, mint pl. a C-vitamin. Csakhogy az FDA nem a C-vitamin miatt akarta ellenőrzése alatt tartani a növényi anyagokat tartalmazó élelmiszereket, hanem azért, mert egyes növényekről, növényi anyagokról – minőségükről, hatásosságukról, biztonságosságukról – vagy nagyon kevés, esetleg semmilyen információval nem rendelkezett. Sok esetben pedig éppen egyes növények alkalmazásának ismert kockázatai indokolták a szigorú ellenőrzést. Ezek a növények - bár étrend-kiegészítőként akarták forgalmazni őket - jellemzően egyáltalán részei az étrendnek. Mióta az étrendünk része, mondjuk az Ephedra distachia (csikófark), és vajon miért kellene vele kiegészíteni az étrendet (hiszen az „étrend-kiegészítő” név ezt sugallná)? Ismerősen cseng a növény neve? Nem véletlenül: olyan alkaloidot (efedrint) tartalmaz, ami nagyon erős központi idegrendszeri és szív-érrendszeri hatással rendelkezik. Az Ephedra sokat emlegetett "jó" példa: az Egyesült Államokban több mint 15 000 súlyos mellékhatást és kb. 150 halálesetet jelentettek, ami közvetlenül Ephedra készítményhez volt köthető. Ráadásul meg kell említeni, hogy az FDA becslése szerint a mellékhatások alig 1% jut tudomására. (Megjegyzés: az Ephedra és az efedrin étrend-kiegészítőkben való alkalmazása hazánkban egészséget veszélyeztető hatásaik miatt tiltott.)

Bár az előzőek némelyek számára biztosan a blog "közismert" gyógynövény-ellenességére szolgáltatnak újabb bizonyítékot, ez úton is hangsúlyoznánk: nem a származás, hanem a hatás a lényeg (nem szép dolog a molekuláris rasszizmus!). A lényeg az, hogy van-e hasznos és káros hatása az adott anyagnak/növénynek az emberi szervezetre. Az előny/kockázat hányados meghatározása azonban lehetetlen tudományos vizsgálatok elvégzése nélkül.  A gyógyszereknél (legyen az növényi, vagy mesterséges eredetű) ezért végzik a klinikai vizsgálatokat. Ezekből állapítják meg, mire jó az adott szer, milyen dózisban alkalmazandó, melyek a mellékhatásai. 

Ezzel szemben nézzük az étrend-kiegészítőket: akár az USÁ-ban kíván valaki ilyen termékeket forgalmazni, akár itthon, nincs más dolga, mint egy űrlapot kitölteni, hogy saját bevallása szerint mi található a termékben. Az Államokban a gyártók amellett érvelnek, hogy majd a piac szabályozza saját magát. Nos, ahogy a bevezetőben említett humorista mondta, ez kábé annyira hatásos, mint amikor a felnőtteknek szánt internetes oldalak elején megkérik az embert, hogy írja be mikor született, és amivel végül is nem érünk el mást, minthogy megtanítjuk a gyerekeket, hogy kell 18-at kivonni a jelenlegi évből.

Természetesen nem kell minden étrendkiegészítő-gyártóról feltételezni a csalást (sőt, a túlnyomó többség tisztességes, jó minőségű terméket forgalmazó vállalkozás), de a szabályozottság hiánya megkönnyíti a visszaélések lehetőségét. A minőségi problémák (nem az van benne, nem annyi van benne, mint amit a dobozon feltüntetnek) zöme felderítetlen marad, ezekre többnyire akkor derül fény, amikor a fogyasztók rosszul lesznek egy hamisított szertől. Sajnos ritkán hallani a médiában hatósági laboratóriumi vizsgálatokról is, ezek száma aránytalanul kicsi a forgalmazott termékek számához viszonyítva. Itthon legtöbbet (sajnos nem eleget) a Gazdasági Versenyhivatal szankcionáló tevékenységéről hallunk, igaz, ezek az esetek többnyire a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásról (= a termékekkel kapcsolatos túlzó állításokról) szólnak, nem pedig a készítmények minőségéről.

Jelen írás nem az étrend-kiegészítők ellen irányul, csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a termékcsoport  szabályozatlansága teret enged a visszaéléseknek, és ezt néhányan ki is használják. Mit lehet tenni? Egyrészt olyan gyártókban érdemes bízni, akik jó hírneve többet ér annál, mintsem egy minőségi problémával kockáztassák azt. Ha egy gyártót, forgalmazót az interneten keresztül sem lehet – vagy csak nagyon nehezen tudjuk – utolérni, vagy csak külföldi székhellyel találkozunk, az gyanúra adhat okot. Hogyan fogjuk felvenni a kapcsolatot a céggel, ha valamilyen minőségi problémát tapasztalunk? Ugyancsak érdemes tartózkodni a túlzó állításoktól: hihetetlen fogyás, csodás gyógyulás stb. minőségi problémák gyanújára ad okot. De talán a legfontosabb: amennyiben lehetséges, ne az étrend-kiegészítőktől várjuk, hogy egészségessé, kiegyensúlyozottá teszik - egyébként egészségtelen - étrendünket!

Kép forrása: health24.com

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr47313706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lady.Bird 2015.06.08. 23:30:31

Egyik elrettentő példa lehetne a gyilkos galóca - az is csak egy természetes anyag, és mégis...

Egyébként azt soha nem értettem, hogy miért kell "szembeállítani" a gyógynövényeket és a gyári gyógyszereket. Az adagolás pontossága szempontjából a gyógynövények sokkal veszélyesebbek, mint a pontos dózisú tabletta... Én is iszok gyógyteát rendszeresen, nem mindig ugyanattól a cégtől származót, és el szoktam gondolkodni, hogy kegyetlenül meg kell bízzak abban a cégben, hogy TÉNYLEG azt a növényt teszi bele a tasakba - hiszen a természetben én fel sem ismerném... úgyhogy hiába az esetleg jobb ár, vissza szoktam térni a Herbária zacskóihoz.

(mondjuk a filteres teáik csomagolása elég veszélyes: elég kivennem a zacskóból, és ember meg nem mondja meg mi van benne, mert semmi jelzés nincsen a filtereken :-(( )

fordulo_bogyo 2015.06.14. 07:32:46

@Lady.Bird: "a filteres teáik csomagolása elég veszélyes: elég kivennem a zacskóból, és ember meg nem mondja meg mi van benne, mert semmi jelzés nincsen a filtereken" - gondolod, hogy veszelyes, ha veletlenul egy masik gyogyteat iszol meg (ha nem ismered fel az izerol, hogy en nem az) ?
Ugy velem, ez nem komoly veszely, a gyogynovenyekbol keszult teak szerintem egeszseges embernek is kivalo csemegek lehetnek, nincs "kemeny" hatasuk.

Vincente82 2015.06.15. 08:21:01

@fordulo_bogyo: Csak a kötözködés kedvéért :)
"a gyogynovenyekbol keszult teak szerintem egeszseges embernek is kivalo csemegek lehetnek, nincs "kemeny" hatasuk."
Hát azért a szennateánál azért ez nem biztos hogy teljesen így van. Hogy ízről mennyire ismerhető fel, nem tudom, még nem próbáltam. Mindemellett nem csak arról van szó, hogy az van-e benne ami rá van írva, hanem, hogy milyen minőségben van benne (szennyeződések és társai), és milyen hatásokat tulajdonítanak neki? (Lásd Tafedim tea esete. Erről Ködpiszkáló tudna bővebben nyilatkozni)

Ráérek 2015.06.16. 09:13:04

Az USA-ban már kezdenek "beszólongatni" a Dr OZ féle kuruzslóknak...

index.hu/tudomany/egeszseg/2015/06/15/az_orvosi_kamara_beszol_a_kuruzsloknak/

Lady.Bird 2015.06.20. 21:38:08

@fordulo_bogyo: az mondjuk nem lenne mindegy ha citromfűteát innék valami más helyett: egy csészényi citromfűteától elalszom bármikor...

utaztunk régebben, vittünk magunkkal citromfűteát, cickafarkat, kamillát, hársfát - és akkor még nem gondoltam ebbe bele, írhattam rá a kis papírkájára egyenként, mi az, mert csak pár filternyit akartam vinni, nem teljes dobozokat - azóta figyelek, hogy legyen itthon az ugyan drágább, de egyenként feliratozott, még külön bezacskózott filteres teából

Lady.Bird 2015.06.20. 21:40:19

@Vincente82: hát igen, nem is tudom, mi lenne rosszabb, nem szándékosan citromfűteát vagy szennateát inni (esetleg a kettőt együt... :) )

subesz 2016.05.03. 20:27:01

Lehet, hogy nem jó a kérdés de az tudható, megállapítható , hogy egy csésze gyógytea kb. milyen mennyiségű hatóanyagot tartalmaz vagy mennyit tudok vele bevinni a szervezetbe ? Azért kérdezem, mert egy doboz 120 mg-os kemény kapszulás 60 db-os gingkó kivonat 5000 Ft. körül kapható, míg egy csomag tea 500 Ft.Vagy a szívnek kíváló galagonyából 300 Ft egy csomag teafű, kapszulában 1500 30 db.

Vincente82 2016.05.03. 20:38:33

@subesz: Nem lehet egyenlőség jelet tenni a nyers drog és a vele azonos mennyiségű hatóanyagot tartalmazó kivonat közé. Például, mert a hatóanyag zsíroldékony, ezáltal teakészítéssel nem vonható ki jól. De ha csak szemipoláris, úgy sem lesz igazán eredményes a kivonás. Illetőleg mennyire érzékeny a hatóanyag? Pl. a gyomorsavra. Esetleg ezért van filmtablettába, vagy gyomornedv ellenálló kapszulába "csomagolva".

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2016.05.03. 20:42:08

@subesz: Tudható, de nem "úgy általában", hanem a konkrét készítményre vonatkozóan. Példa:
www.traditionalmedicinals.com/products/peppermint/#ingredients
A probléma ott van, amikor a gyártó / forgalmazó nem árulja el, hogy a filterben pontosan mi van, és mennyire tisztán.

Vincente82 2016.05.03. 20:50:01

@Felicitasz: Illetőleg, hogy az adott kionat milyen drog-kivonószer aránnyal készült, vagy egyes termékeken meg van adva, hogy x mg kivonat y g nyers drognak felel meg. ekkor felütve a szakirodalmat, hogy x g drog hány mg hatóanyagot tartalmaz, lehet számolgatni.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.