zöldséget a zöldségestől

2015.03.15., Szerző: kodpiszkalo

bean-sprouts-657415_1280.jpgNagyon becsülöm azokat, akik az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a hazai gasztronómia kijusson több évtizedes hullámvölgyéből. Munkájuk eredményeként nemcsak a Michelin-csillagos éttermek száma gyarapszik, hanem az ehető ebédet szolgáltató menzáké is. A magyar konyha megújításán munkálkodók egyik fóruma a Magyar Konyha Gasztromagazin, amelyben gyógyszerészeket megszégyenítő precizitással leírt ételreceptek találhatóak. A felhasználandó alapanyagok, konyhatechnikai műveletek - kívülállók számára néha szinte érthetetlenül - aprólékosan vannak definiálva, leírva. Nem vitás, a minőségre és szakszerűségre törekvés a szerkesztők ars poeticája.

Mindezzel együtt előfordulhat, hogy a legnagyobb jószándék mellett is irtózatos khm, tévedések jelennek meg a lapban. Ha az ember saját területén kívülre téved, a vékony jég könnyen beszakadhat. Ez jutott eszembe, amikor a lap 2015 márciusi számában a csírákról szóló egyik cikket olvastam. "Tömény életerő" címmel egy "csíragazdaságról" szóló írásban jelent meg néhány olyan állítás az interjúalany szájából és az írást jegyző újságírótól, amelyek mellett nem tudtam elmenni szó nélkül.

A cikk szerint

  • a csírák immunrendszerünk működését stabilizálják
  • fiatalító, regeneráló hatással bírnak, amit kapnak tőlük, az nem más mint tömény életenergia
  • a lucernacsíra bajnok az immunerősítésben
  • a másik nagy ász a retekcsíra: a retek antiszeptikus, antibakteriális hatású, csak nem szabad belőle túl sokat enni, mert erős méregtelenítő hatása miatt akár meg is hajthat
  • vírusölésre a mustár is nagyon alkalmas
  • a mustár-retek-bíborhere elegynek olyan a hatása, mint egy vírusölő kommandónak
  • a brokkolinak magas vas-, az antioxidáns- és a B17-vitamintartalma, utóbbi kettő rákellenes hatású
  • a mungóbab magas inzulinartalma miatt különleges.

Nem vagyok táplálkozástudós, így nem kezdenék mélyebb elemzésbe, de abban talán megegyezhetünk, hogy a csírák az étrend ízletes és hasznos részei lehetnek. Azt viszont nem értem, miért kell mindenféle zöldséget is összehordani róluk? A fentiek egy részét tekinthetjük némileg túlzó marketingdumának, de azért azt leszögezhetjük, hogy az immunrendszerünk stabilizálása előbb-utóbb végzetes következménnyel járna; ha van is bajnok az immunerősítésben, akkor nem a lucernacsíra az; a baktérium- és vírusellenes hatású csírák, bár egészségesek, de nem képesek bakteriális vagy vírusos eredetű betegségeket gyógyítani; a méregtelenítés úgy kamu, ahogy van; a brokkoliban állítólag előforduló B17-vitamin valójában nem is vitamin és egyáltalán nem rákellenes hatású; a mungóbabban nincs inzulin, de ha lenne is, akkor sem érnénk vele semmit, mert az inzulin a gyomor-bélrendszerből nem szívódik fel.

Abból még nem származik különösebb baj, ha az olvasók a valósnál jelentősebb jótékony hatást tulajdonítanak a csíráknak, ugyanis remélem, komolyabb betegségét senki sem akarja ezekkel gyógyítani. Sőt, a (csírákat is tartalmazó) egészséges étrend hosszú távon kifejezetten előnyös. [Erősen zárójeles megjegyzés: a nem megfelelő higiénés körülmények között csíráztatott magvak, mint azt a 2011-es, több tucat halálos áldozatot követelő járvány is példázta, akár veszélyesek is lehetnek.]

Az ilyen cikkek kiválóan alkalmasak arra, hogy egy elismert lap hitelességét rontsák, s ami számomra még szomorúbb, hogy a gyógynövények megítélését is károsítsák hosszú távon. Mert ha minden növény gyógyít mindent, akkor abból könnyen levonható az a következtetés is - és sokan sajnos így is gondolják - , hogy egyik sem ér semmit. Érvényes itt is a régi szlogen: cipőt a cipőboltből, zöldséget a zöldségestől - aki ideális esetben csak termeszti és forgalmazza a zöldségeket.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr237270207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kalle 2015.03.15. 20:57:22

Sajnos nem egyedi eset, gyakran tömjéneznek hasonló marhaságokat, pl a füvesembert is nemrégiben.

József Acsay 2015.03.17. 19:41:14

Személy szerinti kedvenceim méregtelenítés, és az immun erősítés, csak kissé maflán nézve topogok, mer értelmezni nem tudom őket.
A "füves emberekről" (nem átallom ide sorolni a Halimbáriumokt, id, dr Béres Józsefet is), már más a véleményem. Ezekben a hatóanyag tartalomtól eltekintve biológiailag is hasznosuló nyomelemek vannak, mik aktivátorként működnek (pl.: a szelénnek kb. a felét visszük be normál táplálkozással a szükségesnek) Ma -vitán felül- a gyógyszerek zöme vegyipari termék. De: ma is vannak gyógyszerek, melyeket növényekből, állatokból, emberből nyernek: szívszerek, véralvadásra ható szerek, emésztésre ható szerek, hormonkészítmények, morphin származékok. A növényekkel az a gond, hogy termőhelytől, időjárástól függ alkaloida tartalmuk, tehát nem biztosak. Kezdő orvos koromban létezett a Senna tea hashajtásra. Fenti okokból öregeknek, terheseknek nem volt adható. Az alkaloidjuk Tisasen néven, már pontosan adagolható. Még veszélyesebb volt a gyűszűvirág tea, mely digoxin-digitoxin nevű hatóanyag tartalma miatt életveszélyes szívritmus zavart okozott, így inkább alul adagolták. Kivont, titrált hatóanyaguk intravenás injekcióban életmentő lehet. (Digoxin). A gyöngyvirág hatóanyaga azonos, mérgező növényként tartjuk számon. A magyar Kabay János oldotta meg a mákszalmából kinyerhető morphinum gyártását: a 60-as években a világ legnagyobb legális kábítószer exportőrei voltunk (Alkaloida, Tiszavasvári). Sok antibiotikumot gombákkal, GÉNMANIPULÁLT(!) baktériumokkal termeltetnek. A mérgező anyagokat nem tartalmazó teák ma is joggal népszerűek: hársfavirág, galagonya, stb..., és kiemelném a kamillát: azulén tartalma fel nem szívódik, bélrendszeri fertőzésekben, sebkezelésekben kiváló; kivonata számtalan kozmetikumban van, mert fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő. A körömvirág kivonat kiváló hámosító (az európai peru-balsamnak nevezem. A betegek néha szégyenkezve mondják,hogy a "kelést" (szőrtüsző gyulladás) paradicsom szelettel kötötték le. Miért ne? Mint nedves borogatás, enyhe esetben vissza fejleszti, előre haladottban a kilökődést (gennykeltést) gyorsítja, és ha ürül, -savas vegyhatása révén- a gennykeltőket elpusztítja. Az ökörfark kóró, a vérehulló fecskefű nedvében vírusellenes szer van, csak -mivel nem stabil vegyület- kémiai kivonása nem megoldott. Szóval, nyugodtan igyuk a gyógyító teákat, szedjünk Béres cseppet, stb..), de ha valóban betegek vagyunk, inkább orvost, és kémiai szereket (amik lehet, hogy kivonatok) javasolnék.

noirp 2015.03.24. 11:34:29

Azon agyalok, nem inulin lesz-e az az inzulin a mungóbabban? Még a Gyógyító növények könyvben is keverték a két anyagot (az örménygyökér leírásában).

Így is ciki, úgy is ciki...

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.