a kozmetikai ipar trükkjei

2015.01.25., Szerző: kodpiszkalo

argan.jpgNéha nehéz eldönteni, hol végződik a vásárlók manipulációja és hol kezdődik a maflaság. A vélt fogyasztói elvárások kielégítése érdekében néha egészen furcsa szövegek kerülnek a kozmetikumok dobozaira. Bár apró betűvel mindig megtalálhatóak (mert muszáj) az összetevők nevei az International Nomenclature of Cosmetic Ingredients nevezéktana szerint - ezek az ún. INCI nevek -, a jóval nagyobb és színesebb feliratoknak gyakran nem sok köze van a valósághoz.

Erre a megállapításra jutottam akkor is, amikor a Helia-D Age Control Plus Sejtmegújító Krém dobozát nézegettem az egyik áruházban. A csomagoláson kiemelten olvasható, hogy a termék argán őssejt kivonatot tartalmaz. A helyesírási hibák ez esetben mellékesek (egyébként: argánőssejt-kivonat), sokkal érdekesebb kérdés, mi is az az argán, mi is az az őssejt, és miért van szükségünk az argánőssejt-kivonatra. 

Az Argania spinosa Afrikában honos fa, amelynek magjaiból nyert olaját étkezési céllal és kozmetikumok előállítására használják fel. Az olaj kb. azonos arányban (40%) tartalmaz egyszeresen telítetlen omega-9 zsírsavat (olajsav) és többszörösen telítetlen omega-6 linolsavat. Ezen kívül van még benne E-vitamint és még egyéb komponensek is, amelyek hozzájárulnak antioxidáns hatásához. Kozmetikumokban erre a hatásra hivatkozva használják fel elsősorban. Jelenleg az egyik legdivatosabb olaj, az elmúlt néhány évben több száz új termékben jelent meg.

No de mi köze van mindehhez az argánőssejteknek? Az őssejt kifejezés használata nem véletlen: azok egy része, akik a tudomány legújabb eredményeiről a (bulvár)sajtóból tájékozódnak, meg van győzve arról, hogy ez a termék csak jó lehet, hiszen mint tudjuk, az őssejt gyakorlatilag minden bajunkat megoldja. Legalábbis rákot biztosan gyógyít és az örök fiatalság forrása is. Az őssejtekről általában ugyanis csupa jókat írnak, az már más kérdés, hogy mindennek van-e bármi alapja. Hát, nem sok. Az őssejtek olyan sejtek, amelyek még elég sokféle irányba képesek "specializálódni", azaz az őssejt vesesejttől szívizomsejtig (elvileg) bármivé válhat. Persze a helyzet nem ennyire egyszerű, de az őssejtek gyógyászati felhasználása éppen ezen a hihetetlen potenciálon alapulhat: őssejtekkel elvileg bármilyen tönkrement szövet, szerv pótolható az emberi szervezetben. Így például a szívinfarktuson átesett szívizma, a cukorbeteg hasnyálmirigye és így tovább. A baj csak az, hogy mindez még sci-fi, nem pedig valóság, ugyanis az őssejteket még nem igazán tudják hasznosítani a gyógyászatban.

De ez tulajdonképpen mellékes, hiszen a marketingben nem a valóság, hanem a látszat a lényeg. És ha a vásárló azt hiszi, hogy az őssejt jó, akkor kevéssé érdekes, hogy valójában semmit sem ér. Mert szögezzük le: ha az emberi őssejt alkalmas is lesz valaha emberek gyógyítására, a növényi őssejtek valószínűleg soha nem (ugyanis ember és növény nem teljesen kompatibilis). És még ha hasznos is lenne a növényi őssejt, mit érünk vele, ha magunkra kenjük? Szerencsére az ember bőre elég hatékony barrier ahhoz, hogy mindenféle sejtek ne jussanak be rajta keresztül a szervezetünkbe.

De hallga' csak! Itt nem is őssejtről, hanem valamiféle kivonatról van szó! A dobozon ez áll: Arganic spinosa sprout cell extract, ami argán rügyéből/csírájából/hajtásából készült kivonatot egyaránt jelenthet. Azon megint ne akadjunk fel, hogy az angol név alapján nem azonosítható, melyik növényi részből készült az extraktum. Még az sem igazán lényeges, hogy nagyon úgy tűnik, nem valami spéci őssejttenyészetet, hanem "közönséges" rügyet/csírát/hajtást használnak fel a gyárts során. Az igazán lényeges az, hogy az argánőssejt és az argánőssejt-kivonat nem ugyanaz. Hogy a különbséget megértsünk, érdemes végiggondolni, hogyan készülnek a kivonatok. Gondoljunk például a teafőzésre: a tealevelet leöntjük a forró vízzel, a víz feloldja a növényi sejtekből kioldható anyagokat, s már kész is a tea. A tealevél anyagainak egy része az oldatba (ez a teaital) kerül, más része marad a levélben. Tehát a kivonat kémiailag különbözik a kivonat készítésére használt alapanyagtól, de van egy még jelentősebb különbség. Ha egy (élő) sejtből készítünk kivonatot, a kivonat hatásának nagyjából semmi köze nincs ahhoz, amit a sejttől várunk (most azt hagyjuk, hogy jogos-e egyáltalán az őssejtekkel kapcsolatos várakozás). Ha például Bodri kutyából kivonatot készítünk, az biztosan nem fog ugatni és őrizni a házat. Vagy egy gyógyászathoz közelebbi példa: ha a probiotikumok (ezek olyan baktériumok, amelyek a normális emésztéshez szükségesek) előnyeit szeretnénk élvezni, mit sem érünk azok kivonatával. És ugyanez a helyzet az argánőssejttel: kivonata biztosan nem képes egyenértékű hatásra az őssejttel. 

Mindezt ahhoz szükséges tisztázni, hogy amikor ezt olvassuk a dobozon: 

"A ránctalanító argán őssejt a bőrfelszín legmélyebb rétegébe, az irharétegbe is képes bejutni, s ott kifejteni hatását. Sejtmegújító hatásának köszönhetően belülről tölti fel a bőrt élettel. Csökkenti a szarkalábakat és növeli a bőr feszességét.", 

értsük, miről is van szó. Aki felszínes ismeretekkel rendelkezik az őssejtekről, ez alapján azt is gondolhatja, hogy ez az egzotikus nevű őssejt behatol a bőrbe s ott megújítja az öregecskedő bőrsejteket. Az argánőssejt szerencsére nem lenne képes bejutni a bőr legmélyebb rétegébe, de erre a Helia-D krémből még minimális esélye sincs, hiszen a termében nincs őssejt, csak annak kivonata. Annak eldöntését, hogy az elemzett szöveg a manipuláció céljával vagy maflaságból került a dobozra, az olvasóra bízom. Hogy a kivonat tényleg rendelkezik-e a dobozon feltüntetett hatásokkal, már más kérdés. Én mindenesetre kíváncsi lennék a bizonyítékokra.

Ben Goldacre Rossz tudomány c. könyvében ezt írja a kozmetikai iparról:

Szigorúan szabályozott, nagy pénzeket hoz ki a semmiből, (...) jól szervezett teamek sokasága gyártja az elegáns, szórakoztató, hatásos és abszolút védhető áltudományos téziseket.

Goldacre továbbmegy, szerinte ugyanis nemcsak a termékekkel kapcsolatos állítóak megtévesztőek, hanem az is, hogy a cégek azt a benyomást keltik, hogy a kozmetikumok összetétele folyamatosan fejlődik. Szerinte kb. ugyanaz az összetétel, mint évtizedekkel ezelőtt, csak a reklámok hangzatosabbak. Ebben nem tudok egyetérteni vele, ugyanis az, aki mélyebben ismeri a termékösszetételek és gyártástechnológia fejlődését, tisztában van vele, hogy a mai krémek nem csak a szavak szintjén hidratálnak jobban, mint 50 éve. Előrehaladás tehát van, de szerintem is jogos felvetés, hogy a marketingben gyorsabb a fejlődés, minta termékminőségben. És az is igaz, hogy bizonyos célokra ugyanolyan jó egy hagyományos összetételű szer, mint egy több tucat komponensű vegyi csoda.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr147105909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

saláta boglárka 2015.01.29. 10:46:29

nagyon érdekes és tényleg örömmel olvasnék még a kozmetikai ipar átveréseiről, mert úgy érzem, ez igazán nagy üzlet. a Bodri kutyás példa tuti :) az őssejt téma is érdekes, szülés előtt 100 számra kerestek meg ilyen reklámokkal de nőgyógyászom szerint ez inkább pénzkidobás lett volna. (egyébként nagyon jó hírű szakember úh elhittük). az argán őssejt tényleg elég blablának hangzik. és komedogén is (maga az argánolaj), nekem telerondította a képemet.

Ráérek 2015.02.01. 17:06:34

Na most képzeld, ha az argán őssejt tényleg behatol a nőci bőrébe, és ott belül rügyezik ki..... :))))))

noirp 2015.02.03. 15:57:57

@Ráérek: Nagy áttörés lenne, kérem szépen. Szinte nullára esnének vissza a kajaköltségei. Ha belegondolsz :-). Igaz, hogy cserébe zöld lenne a bőre.

estrella_ 2015.03.04. 12:46:20

Jó kis írás, tudnék még ajánlani nektek kozmetikai baromságokat, amiknek utánakutathatnátok igazán. Engem a hangzatos molekulanevekkel tudnak kiakasztani, amikre úgy hivatkoznak ráadásul, mintha köztudomású lenne, mi az. Egyébként szerencsére vannak már olyan weboldalak - igaz, főleg amerikaiak -, ahonnan lehet tájékozódni a különféle összetevők valódi hatásosságáról, csak hát a nők többsége illúziót vásárol legszívesebben. :P

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.