megöldi a rákot, mégis hallgatnak róla

2014.11.15., Szerző: kodpiszkalo

brr.jpgA Blushwood szökőkút megöldi a rákot pár per alatt? Igyekszem elnyomni a bennem szunnyadó nyelvtannácit, de az alábbi szöveg láttán felébredt bennem a harcos nyelvőr. Ilyen helyesírási hibák mellett lehet-e egyáltalán hiteles egy szöveg? Lássuk, miről is van szó:

Megöldi a rákot ez a bogyó pár perc alatt – A gyógyszeripar mélyen hallgat róla

Ausztrál kutatók felfedeztek egy olyan gyümölcsöt, ami a rákos daganatok 75% -át megöli percek alatt állatkísérletekben. A hatás pár per alatt látható, de egyelőre csak állatokban

Az esőerdei gyümölcs neve : Fontainea picrosperma, azaz másnéven Blushwood szökőkút és az észak ausztráliai őshonos állatok fogyasztják. De a magjait soha nem eszik meg. Ez keltette fel a figyelmét a botanikusoknak. A tudósok megvizsgálták a magokat, és a ” QIMR Berghofer Medical Research Instituts ” segítségével kifejlesztették az EBC-46- ot. Az EBC – 46 -ot 300 állatba injektálták be, akik között volt macska, egér, ló és kutya is. Ezek az állatok egy 8 éves kutatás részei voltak, mind rákos beteg volt, de az EBC-46 kiölte belőlük, és a mai napig nem is tért vissza a betegség.

A legtöbb tudóst lenyűgözte, hogy ennyire gyorsan fejtette ki hatását a szer, és a közel 75%-os ráta is bizakodásra ad okot. A jóváhagyást a I. fázisú klinikai vizsgálatban már megadták, és most körülbelül 10-30 önkéntes emberen fogják tesztelni. Egy időben ezzel egy másik kutatócsoport a Bushwood fa élettani körülményeit vizsgálja, ugyanis mindössze alig találni már ebből a gyümölcsből, és a vizsgálat segít hogy sikeresen termeszthessék tovább.

A nyelvtani, stiláris kötözködés helyett a lényegre térek. Ha a növény nevére keresünk a PubMeden, nem sok mindent találunk. Akár úgy is tűnhet, hogy egy újabb olyan írással van dolgunk, amelynek kevés köze van a valósághoz. 

Ha azonban az EBC-46 jelzésű vegyület felől indulunk, érdekesebb dolgokat találhatunk. Ezt az anyagot valóban a Fontainea picrosperma nevű, a kutyatejfélék közé tartozó, Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein honos növényből állították elő (amelyek a magyar neve nem szökőkút), és a kutatókat az a megfigyelés irányította, hogy a növény magjait az állatok nem eszik meg - ennek az oka az is lehet, hogy mérgező vagy erős hatású vegyületek találhatóak benne. Ezek után kutatva találták meg az ECB-46-ot, amely egy forbol-észter típusú, igen irritáló, mérgező vegyület. Az ilyen szerkezetű és hatású anyagok jellemzőek a növénycsaládra, ezért a kutyatejféléket a népi gyógyászat általában mérgező, bőrgyulladást okozó növénynek tartja. A forbol-észterek iránti érdeklődés akkor élénkült meg, amikor a vegyületcsoport egyik tagját, a reziniferatoxint hatásosnak találták az ún. vanilloidreceptorokon, és erre alapozva egy, a jelenlegiektől teljesen eltérő módon ható gyulladáscsökkentő hatóanyagtípus fejlesztésébe kezdtek (ezek a kutatások még nem hoztak teljes áttörést).

A kutyatejélék tejnedve azonban már a gyakorlatban is hasznosított vegyületek felfedezéséhez is elvezetett. Az ingenol-mebutát nevű vegyületet, amelyet nemrég az EU-ban és az USÁ-ban is gyógyszerként engedélyeztek, elsőként a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának kutatói, Hohmann Judit és munkatársai mutatták ki és állították elő a vézna kutyatej (Euphorbia peplus) nevű növényből. Ma ez a gyógyszerhatóanyag egyes bőrrákot megelőző bőrelváltozások kezelésének egyik fontos szere. Hatalmas előnye, hogy 2-3 napos, egyszerű, fájdalommentes (a krémet kell az érintett területre kenni) kezeléssel megúszható a műtéti beavatkozás. Az ingenol-mebutát a kutyatejekre jellemző módon mérgező, irritáló anyag, de megfelelő adagolás és cél esetén mégis hasznos gyógyszerré válhatott.

De vissza az EBC-46-hoz. Ez az anyag (más, hasonló szerkezetekkel együtt) a proteinkináz C enzimre hat, és ez a hatás felveti a lehetőségét annak, hogy rákellenes szerként hasznosítsák - majd valamikor, ha daganatellenes hatását nem csak lombikban és állatokon, hanem emberen is igazolják. Jelenleg ott tartunk, hogy a vegyülettel kapcsolatban megjelent néhány ígéretes eredmény, amelyek arra jók, hogy ösztönözzék annak a soklépéses vizsgálatsorozatnak az elvégzését, amelynek a vége akár embereken történő kipróbálás is lehet. A gyógyszeripar meg mélyen hallgat (ha ugyan hallgat, mert az EBC-46-ról szóló cikk egyik szerzője történetesen egy gyógyszerkutató cég alkalmazottja), de ez nem az elhallgatás, hanem a várakozás csöndje. A háttér ismeretében talán érthető a kettő közötti különbség.

Kép forrása: www.inquisitr.com

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel, és szavazz a ködpiszkálóra a goldenblogon a Tech+Tud kategórián belül!

 

Címkék: rák gyógynövény

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr616899865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Brother Love 2014.11.17. 08:01:04

Korrekt írás, érthető és érdekes, mint mindig. Természetesen a gyógyszeripar általi elhallgatásról már én is értesültem, kb. 7-8 ismerős már megörvendeztetett a hírrel. A meglepő, hogy még csak nem is a leghülyébb, legsötétebb emberek osztják, de ezek a "megtalálták a rák gyógyszerét, de..." hírek mindig nagyon népszerűek. Nem lennék meglepve, ha már megjelent volna Tali Antal vagy valami hasonló, fodrászból avanzsált mindent-gyógyító sámán-guru honlapján is, a Kína-tanulmány és B17 vitamin cikk mellett.

Az a vicces az egészben, hogy rövid keresgélés után azért találni cikkeket a kutatásról, ami nem is különösebben friss, tehát szó nincs elhallgatásról, de hát tudomásul kell venni: 100 emberből kb. 100 nem hajlandó utánanézni semminek, készpénznek vesz bármilyen blődséget. (A kedvencem a szakmaiságáról elhíresült kozmikus oldalán a Kína tanulmányt röviden ismertető és a könyvet ajánló cikk. A bevezető szerint a 80-as években 880 millió(sic!) embert vizsgáltak meg Kínában - alig kevesebbet, mint a teljes akkori népesség... Az is figyelemre méltó, hogy a bevezető szerint "Az 1970-es években Kína miniszterelnöke, Csou En Laj rákos lett." Kár, hogy Csou En Laj nevű miniszterelnöke, de még egyéb pártvezetője- vagy kormánytagja sem volt Kínának - legalábbis a Wiki szerint. )

Elkezdtem keresgélni én is a cikk nyomán, de így már nem kell fáradni vele, köszi. Mindenesetre munka nélkül nem maradtok, mert kering egy hír valami horvát emberről is, aki mézes vízzel kúrálta ki magát a rákból.

j.norbert 2014.11.17. 16:13:54

@Brother Love:
"Kár, hogy Csou En Laj nevű miniszterelnöke, de még egyéb pártvezetője- vagy kormánytagja sem volt Kínának - legalábbis a Wiki szerint. )"

Csou En-laj 1949 és 76 között volt miniszterelnök (hu.wikipedia.org/wiki/Csou_En-laj), persze ettől még nem lett szakmai az oldal: www.nyitottszemmel.hu/cikk/eletmod/befolyasolhatjuk-e-a-rakbetegseg-kialakulasat/305)

Brother Love 2014.11.17. 21:16:59

@j.norbert: Köszi, ez elkerülte a figyelmem! Ezzel együtt a 880 millió ember vizsgálata még így is szép. Sokat dolgozhattak szegény Csou-En-laj miatt...

to:rppapa 2014.12.21. 00:40:18

Akinek fogalma sincs, hogy Csu Enlaj (angolosan Zhou Enlai) több mint 25 évig volt a Kinai Népköztársaság miniszterelnöke, az jobb, ha nem szól hozzá semmihez.

Gabyszappan 2014.12.30. 01:30:58

@to:rppapa:
Ugyan, ne legyél már ennyire szigorú.

Gabyszappan 2014.12.30. 01:32:40

Nem mindenki lehet olyan öreg, hogy kapásból emlékezzen rá.

Gabyszappan 2014.12.31. 14:27:15

Kedves Hozzászólók!
Kedves Blogüzemeltető Szerzők!
Azt hiszem mindannyian köszönettel tartozunk azért az éberségért és sok-sok munkáért, amit ezekbe a figyelmfelhívó cikkekbe elsősorban °°kodpiszkalo°°, de °°j.norbert°°, °°pharma-girl°°, °°Hajdu Zsanett°° és °°Boros Klára°° is belefektet!!
Az elég világosan kiderül eddigi írásaikból, hogy ök mihez értenek. Az a tudás, amit ezen a téren felmutatnak nekünk az nem semmi. Szeritem ezt illene mindannyiunknak értékelni!
Természetesen léteznek az ő általuk megjelenített szaktudás mellett ill. azon kívül egyéb szempontok is, amik megjelen(-het-)nek és érvényesül(-het-)nek amikor arról döntök, hogy egy adott terméket megvásárolok-e vagy sem.
De a szándék nemes, a cikkek jók és segítenek dönteni.
Nekem ennyi elég.
Köszönöm!
B.Ú.É.K. ! ! !

susztertangó 2015.01.29. 19:12:40

Basszus! Hát nem a SZÚRSZOP gyógyítja meg?!

Ajtony 2017.07.05. 08:24:15

@to:rppapa: szerintem VV Mici és VV Naccsávó cirkuszához nyugodtan hozzászólhat - az biztos megvan a Wikin :)

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.