heavy metal - a kelátterápia

2014.11.11., Szerző: j.norbert

long-live-heavy-metals.jpgMost következő írásunkban a kelátterápiáról lesz szó. A kelátképző gyógyszereknek megvan a helye a gyógyszeres terápiában, nehézfémmérgezések kezelésében alkalmazzák őket eredményesen. Az alternatív gyógyászatban is javasolják, méregtelenítésre, autizmus kezelésére. 

De mik is azok a kelátképzők? Olyan vízoldékony szerves molekulákról van szó, amelyek megkötik, komplexálják a fémionokat. Nemcsak terápiás célokat szolgálnak: analitikai kémiában is széleskörőűen használják őket. Ilyen vegyület az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA), a dimerkaprol (BAL), a penicillamin. Ide tartozik még a dimerkapto-borkősav (DMSA) és a 2,3-dimerkapto-1-propánszulfonsav (DMPS) is. A dimerkaprolt egy arzéntartalmú vegyifegyver, a lewisit ellenanyagaként fejlesztették ki, az EDTA alkalmazási területe elsősorban a higany- és ólommérgezés kezelése. A penicillamin, mint neve is mutatja a penicillin származéka. Antibakteriális hatása nincsen, de jól köti a rézionokat, a Wilson-kór (ritka genetikai betegség, a réz kóros felhalmozódását okozza) kezelésére alkalmazzák. Más hatása is van, immunszuppreszáns aktivitását rheumatoid artritisz kezelésében aknázzák ki.

A "legrosszabb" hírű nehézfém a higany. A fémhiganynak elsősorban a gőzei veszélyesek, mivel az emésztőrendszerből és a bőrről nehezen szívódik föl. Idegrendszeri tünetekkel jár: izomrángás, idegfájdalom, kognitív (szellemi) képességek romlása, s más neurológiai problémák. Még nagyobb gondot okoznak a higanyvegyületek, különösen a szerves higanyvegyületek. A metilhigany elsősorban tengeri halak fogyasztásával kerül a szervezetbe, a táplálékláncba bekerülve feldúsul. A metilhigany által okozott tünetegyüttest Minamata-betegség révén is szokás nevezni: 1932 és 1968 között Japánban a Csiszó Vegyiművek a szennyvizet a Minamata-öböl vizébe engedte. A súlyosan mérgező vegyület feldúsult a ragadozó halak szervezetében, s így a halat nagy mennyiségben fogyasztó lakosok szervezetében is. Az ötvenes évektől kezdve jelentkeztek az első betegek, akik a higanymérgezés klasszikus tüneteit produkálták: izomgyengeség, látás- és hallásproblémák, súlyos kognitív és viselkedési zavarok. 2000-ig 2264 embernél jelentkezett a betegség (1784-en hunytak el a betegség miatt), de egyes források ezt a számot 200 000 (!) körülire teszik.

Az etilhigany nagyon hasonlít a metilhiganyhoz. Az etilhigany gyorsabban ürül a szervezetből, mint a fent említett rokonvegyület, s a vér-agy gáton sem képes áthatolni (az agyba). A szép elnevezésű etil-merkurotioszalicilát bomlásterméke: ez a vegyület tiomerzál néven is ismert. Igen, ez az a tiomerzál, amit a gyógyszeriparban mikrobiológiai tartósításra használnak a mai napig, s amelyhez az elmúlt évek, évtizedek talán legnagyobb vihart kavaró botránya is kötődik: összefüggésbe hozták a védőoltásokat az autizmussal - később kiderült, alaptalanul. A védőoltás.blog.hu nagyon alaposan beszámolt az ügyről: 1998-ban az egyik legrangosabb orvosi folyóiratban, a Lancetben jelent meg egy brit orvos, bizonyos Andrew Wakefield tanulmánya: az MMR-oltás és az autizmus között kapcsolat van. Óriási volt a botrány: kiderült, hogy Wakefield MMR-gyártókat perlő ügyvédektől kapott anyagi támogatást, valamint meghamisított több leletet is, hogy alátámassza állításait (többet a fenti linken lehet olvasni, nagyon alapos elemzés). Az ügynek viszont az lett a következménye, hogy nagyon felerősödtek az oltásellenes hangok, s annak dacára, hogy rengeteg tanulmány megcáfolta már, hogy kapcsolat van az autizmus és a védőoltások között, még mindig terjed az oltások rossz híre. Számtalan természetgyógyász portálon olvasható: kelátterápia jótékony hatású (az oltások által állítólag előidézett) autizmusban, ezzel kapcsolatban a magyar nyelvű alternatív oldalakon jelent meg még néhány éve egy hír - nem mai anyag, de még most is visszaköszönnek különböző változatai..

Az amerikai sajtóban nagy port vert fel dr. Roy Kerry esete, aki kelátterápiával kezelt egy ötéves autista kisfiút. Ababakar Tariq Nadama 2005-ben, a kezelés során meghalt. Az amerikai orvos ellen emberölés miatt emeltek vádat, ám 2008-ban megszüntették a pert. A CDC a vádiratban azt állította, hogy a fiú szintetikus aminosavat, nevezetesen dinátrium-EDTA-t (etilén-diamin-tetraacetát) kapott annak kalciumszármazéka helyett. Dr. Kerry ügyvédje, Al Lindsay tagadta, hogy a szer kiválasztása nem lett volna helyes, és hogy voltaképpen adminisztrációs tévedés történt volna, ami végül a kisfiú halálához vezetett. Lindsay érvelése szerint a fiú halálát agyi oxigénhiány okozta, és az nem az alkalmazott szer, hanem szívprobléma miatt lépett fel.

Hogy jön az autizmushoz a kelátterápia? A föntebb már említett védőoltások révén: a mikrobiológiai tartósítóként használt higanyvegyületeket (elsősorban a tiomerzált) jelölték meg a betegség lehetséges kiváltó okaként (sok más egyéb mellett). A tartósítószer higanytartalmának megkötésére javasolják egyes természetgyógyászok a kelátterápiát: az autizmust (szerintük) okozó higany eltávolítása enyhíti a tüneteket. De vajon mennyi higany van egy vakcinában? A Fluval-P nevű influenza-elleni védőoltás tiomerzállal tartósított, 50 mikrogrammot tartalmaz belőle (ez kb. 25 mikrogramm higanynak felel meg). A higanybevitel felső limitjeként a WHO 30 mikrogramm/nap dózist szab meg. Az oltásban található (egyszeri) mennyiség tehát a rendszeres (napi) bevitel felső határa alatt van... A higanymérgezés tünetei pedig 15-35 milligramm, azaz három nagyságrenddel magasabb higanybevitel után jelentkeznek: azaz ezer vakcina beadása után jelentkeznének várhatóan mérgezési tünetek. 2006 óta pedig nincs a magyarországi kötelező védőoltásokban tiomerzál. A másik probléma, - és ezt az idézett szövegben is felismerik - hogy a kelátképző gyógyszer "vak": nem csupán a káros(nak) ítélt fémionokat köti meg, hanem más, esetleg hasznos fémeket is, például a kalciumot. Nem véletlen, hogy valódi mérgezés esetében a keláttképző szer mellé kalciumpótlást is kap a beteg: az alacsony szérum kalciumszint súlyos ritmuszavarokhoz, szívleálláshoz is vezethet. Ha a kisfiú kalciumot is kapott volna a kelátképző mellé, akkor valószínűleg még élne. 

Az amerikai Autizmuskutató Intézet (Autism Research Institute) közzétett a honlapján egy listát, amely bemutatja az autizmus terápiájában alkalmazott különféle gyógyszeres kezelések, biomedikus/gyógyszermentes kezelések és speciális diéták eredményességét százalékos arányban. A lista adatait több mint 23 700, autista gyermeket nevelő szülőtől gyűjtötték össze.
A szülők visszajelzései alapján könnyűszerrel megállapítható, mi az, ami működik, és mi az, ami nem.

Ezt az intézetet perelték be szülők 2010-ben. A Defeat Autism Now! program keretében az autizmus kezelésére próbáltak alternatívát nyújtani, többek között a kelátterápiát is (terjesztve a nézetet, hogy a védőoltásoknak is van köze az állapothoz). A program nagy vihart kavart, de 2012-ben beszüntették. A társaság honlapján, a Gyakran Ismételt Kérdések között már nem úgy szerepelnek a védőoltások, mint potenciális kockázati tényezők. A kelátterápiával kapcsolatban is óvatosabban fogalmaznak: nem gyógyítja az autizmust, de orvosi mérlegelés tárgyává teszi azt. Sajnos a kutatás nem érhető el az interneten, de érdekes a szembeállítás a "biomedikus" és a "gyógyszeres" kezelések között. Föltehetjük a (nem is olyan költői) kérdést, hogy mi a különbség a kettő között? A kelátképzők miért számítanak biomedikusnak, miközben ugyanolyan mesterségesen előállított anyagok, mint a gyógyszerek nagy része?

Az autizmus kezelése, az autizmusban szenvedő, azzal élő emberek életminőségének javítása a mai napig komoly kihívás elé állítja a szakembereket. Nem véletlen, hogy az autista gyermeket nevelő szülők minden lehetőséget próbálnak megadni gyermeküknek, sajnos - haszonszerzésből, vagy tudatlanságból - ezt próbálják sokan meglovagolni és kihasználni.

És mi a helyzet az amalgámmal, amely nem is olyan régen minden fogtömésben megtalálható volt? Az amalgám 50%-a higany, másik fontos alkotóeleme az ezüst (20-30%). Tartalmaz még ónt, rezet és más fémeket is. Az ötvözetet előszeretettel használják a fogászatban: jól megmunkálható, olcsó, erős. Népszerűsége jelentősen csökkent: nem csupán esztétikai megfontolások, hanem a higanytartalma miatt is. A kelátterápiát sokan javasolják a fogtömésekből származó esetleges higanyterhelés csökkentésére, de vajon valóban szívódik fel higany a fogtömésből? A kérdéskör régóta foglalkoztatja a toxikológusokat: kimutatható ugyan a higany megemelkedett koncentrációja a vizeletben azoknál, akiknek amalgámtömése van, ám még ez is alatta marad a biztonságossági határértéknek. Nincsen bizonyíték arra, hogy az amalgámtömés gyermekekben idegrendszeri fejlődési zavarokat, vagy felnőttekben problémákat okozna. Túlérzékenységi reakciót azonban okozhat az amalgám, ennek ellenére nem tűnik indokoltnak a sokaknál tapasztalható félelem.

Persze nem csak a higanynak vannak káros hatásai. Az ólom a vasat, a cinket és kalciumot (a kétértékű fémionokat) szorítja ki a szervezetben. Ameddig ólomtartalmú adalékkal kezelték a benzineket, illetve a vízvezetékek szerelvényei ólomból készültek, fokozottabb volt az terhelés. Érdekesség, hogy az ólom-acetátot (másik neve ólomcukor) édesítőszerként használták az ókori rómaiak - egyesek ebből vezetik le a Római Birodalom bukását: a császárok és a vezető réteg szép lassan demensre itta és ette magát... Nem a mi tisztünk történelmi szempontból értékelni az elméletet (azért eléggé leegyszerűsítőnek tűnik), de érdekes adalék. Az arzén ugyan nem nehézfém, nem is fém (a félfémek közé sorolják), de gyakran a figyelem középpontjába kerül, az Alföldön ugyanis több helyen is magas az ivóvíz arzéntartalma, a témában már jelent meg írás a blogon. Az arzénmérgezés tünetei zavarodottság, súlyos hasmenés, hányás, később véres vizelet, hajhullás, görcsök, stb. Kezelésére a fent említett dimerkaprolt és penicillamint használják. 

A modern világban számos káros környezeti hatás érheti, éri az emberi szervezetet. Kérdés, hogy megéri-e (és szükséges-e) egészséges embereknek kelátképző szerekkel kezeltetni magukat, hiszen ezeknek a szereknek is megvannak a maguk mellékhatásaik (pl. a penicillamin és a dimerkaprol máj- és vesekárosító). Reméljük, hogy a kérdésre írásunkkal sikerült választ adni.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel, és szavazz a ködpiszkálóra a goldenblogon a Tech+Tud kategórián belül!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr436706349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

gybencsko 2014.11.11. 09:39:29

Köszi a cikket!
Egy megjegyzés:

1999 óta az USA-ban, 2006 óta Magyarországon nincs tiomerzál a gyerekkori kötelező oltásokban.

j.norbert 2014.11.12. 08:22:00

@gybencsko: Köszönjük a pontosítást!

gybencsko 2014.11.14. 16:38:37

@j.norbert:

Nagyon szivesen, de a szovegben meg mindig rosszul van :)

Gabyszappan 2014.12.31. 14:31:59

Kedves Hozzászólók!
Kedves Blogüzemeltető Szerzők!
Azt hiszem mindannyian köszönettel tartozunk azért az éberségért és sok-sok munkáért, amit ezekbe a figyelmfelhívó cikkekbe elsősorban °°kodpiszkalo°°, de °°j.norbert°°, °°pharma-girl°°, °°Hajdu Zsanett°° és °°Boros Klára°° is belefektet!!
Az elég világosan kiderül eddigi írásaikból, hogy ök mihez értenek. Az a tudás, amit ezen a téren felmutatnak nekünk az nem semmi. Szeritem ezt illene mindannyiunknak értékelni!
Természetesen léteznek az ő általuk megjelenített szaktudás mellett ill. azon kívül egyéb szempontok is, amik megjelen(-het-)nek és érvényesül(-het-)nek amikor arról döntök, hogy egy adott terméket megvásárolok-e vagy sem.
De a szándék nemes, a cikkek jók és segítenek dönteni.
Nekem ennyi elég.
Köszönöm!
B.Ú.É.K. ! ! !

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.