mire jók az antioxidánsok?

2014.06.09., Szerző: kodpiszkalo

antio.jpgUgye milyen jó lenne, ha létezne egy olyan szer, amelynek fogyasztása megvéd a súlyos betegségektől és a gyógyulás esélyét nyújtja akkor is, ha a gyógyszerek csődöt mondanak? Ha a reklámokból tájékozódunk, úgy tűnhet, mindez már realitás: a lávaágy (vagy mi) megjavítja rossz keringésünket, a tudomisén-mit tartalmazó kapszula leoldja az erek faláról a lerakódást, a barackmag pedig elpusztítja a daganatos sejteket. Ésatöbbi, ésatöbbi. Na, ebbe a sorba illeszthetőek az antioxidánsok is, amelyeket - fénykorukban - szinte minden betegség megelőzésére, gyógyítására jónak véltek. 

Az antioxidánsok diadalmenete a múlt század közepén indult, amikor Denham Harman amerikai kutató közzétette a szabadgyökök és az öregedés kapcsolatát feltételező teóriáját. Elképzelése szerint az öregedés oka az, hogy az ún. oxidatív stressz során keletkező szabadgyökök károsítják a sejteket, szöveteket. Mivel antioxidánsokkal gátolható a szabadgyök-képződés és a gyökök által okozott károsodás, logikusnak tűnt az a következtetés, amely szerint az öregedés lassítható antioxidáns vegyületekkel. Innen már csak egy ugrás, hogy minden, oxidatív károsodásra visszavezethető betegséget megelőzhetőnek tartsunk antioxidánsokkal. Sőt, kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy ezek a kórképek nem csak megelőzhetők, hanem gyógyíthatók is.

Sajnos, az, hogy egy anyag a lombikban antioxidáns hatású, nem jelenti azt, hogy az élő szervezetben is kedvező hatást fejt ki - erről azonban sokan megfeledkeznek. A vörösborban található rezveratrolról, a flavonoidokról, a karotinoidokról, a gránátalmáról, és egyéb antioxidánsokról rendre reményt keltő hírek jelennek meg. A tudományos eredmények zöme azonban laboratóriumi körülmények között születik, és nem alkalmas a vizsgált anyag gyógyhatásának értékelésére (ehhez embereken kellene a hatást vizsgálni és bizonyítani).

Tény ugyanakkor, hogy az antioxidánsoknak fontos  szerepe van a szabadgyökök semlegesítésében, a szervezet egészségének megőrzésében. Figyelem: az egészség megőrzésében és nem a gyógyításban!  Az antioxidánsok szükségesek a szervezet egyensúlyának fenntartásához, és akkor is jelen vannak, ha célzottan nem fogyasztunk ilyen hatású anyagokat. Egy részüket ugyanis a szervezet termeli, de vannak olyan vegyületek, amelyek a táplálékkal kerülnek be a szervezetbe. Ha ezekből túl keveset fogyasztunk, és ha a szervezet egyidejűleg fokozott oxidatív stressznek van kitéve (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, röntgensugárzás, légszennyezettség), elvileg fokozódhat az oxidatív károsodás esélye. Ennek kivédésre javasolnak egyesek antioxidáns-pótlást koncentrátumok (tisztított anyagokat tartalmazó kapszulák, tabletták) formájában. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű: az emberi szervezet antioxidáns-rendszere rendkívül komplex, sokkomponensű, ezért egyetlen anyag mennyiségének növelése nem minden esetben éri el a kívánatos célt.

Az antioxidáns-teóriát támogatják azok az eredmények, amelyek szerint az életkor előrehaladtával gyakoribbá váló egyes betegségekben (Alzheimer-kór, rák, cukorbetegség, szív-érrendszeri kórképek) az oxidatív károsodást jelző ún. markeranyagok kimutathatók a szervezetből. Az ok-okozati viszonyok azonban máig nem tisztázottak, így nem zárható ki az sem, hogy az oxidatív károsodások nem kiváltói, hanem velejárói az említett állapotoknak. A bizonyítékok szilárd talaján maradva a alábbiakban röviden összefoglalom a fontosabb exogén antioxidánsok pótlásának igazolt és lehetséges előnyeit. 

Az aszkorbinsav vitamin jellege miatt (ez a C-vitamin kémiai neve) nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, hiányában skorbut és egyéb krónikus betegségek alakulnak ki. A C-vitaminhiány hajlamosít szív-érrendszeri betegségekre, de nem bizonyított, hogy az élettanilag szükséges mennyiséget (napi néhány 10-100 mg) meghaladó adagú aszkorbinsav bármely, oxidatív károsodással összefüggésbe hozható betegség kockázatát csökkentené. Európában egyébként eléggé ritka, hogy átlagos táplálkozás esetén C-vitaminhiány alakuljon ki. Ha elegendő gyümölcsöt eszünk, a vitamin hiányától nem kell tartanunk.  

Az E-vitamin szív-érrendszeri betegségeket megelőző hatásával kapcsolatos adatok ellentmondásosak. Míg megfigyeléses vizsgálatokban azt dokumentálták, hogy az E-vitaminfogyasztás csökkenti a kockázatot, nagy, több ezer főre kiterjedő intervenciós vizsgálatokban ezt nem sikerült igazolni. Mivel utóbbi vizsgálattípus eredményei megbízhatóbbak, a mérleg nem billen pozitív irányba. Hasonlóan ellentmondásos a helyzet az E-vitamin és a rák kapcsolatát illetően, bár ebben az esetben az intervenciós vizsgálatok között is számos pozitív kimenetelű található. Egy figyelemre méltó vizsgálat azonban külön is említésre érdemes: rák miatt sugárkezelésben részesültek közül az E-vitamint nagy adagban szedőknél nagyobb valószínűséggel újult ki a daganat. Valószínűleg arról lehet szó, hogy a nagy dózisú antioxidáns nem csak az egészséges sejteket védi, hanem a daganatsejteket is – adott esetben a kezeléssel szemben. Mindez nem reális veszély, ha az E-vitamint a táplálékkal (olajos magvakkal, növényi olajokkal) fogyasztjuk el. 

A flavonoidok hatalmas, több mint 6000 vegyületet magában foglaló vegyületcsoport. Szerkezeti változatosságuk miatt élettani hatásaik is sokszínűek, de antioxidáns hatásuk közös. A felmérések alapján úgy tűnik, hogy azok, akik sok flavonoidtartalmú táplálékot (zöldséget, gyümölcsöt) fogyasztanak, kisebb eséllyel szenvednek rákban vagy szív-érrendszeri betegségben. Könnyen elképzelhető, hogy ebben a zöldségekben-gyümölcsökben jelen lévő egyéb anyagoknak (is) van jelentősége, és az sem bizonyított, hogy a flavonoidok hatásai közül valóban az antioxidáns aktivitás az elsődleges. A flavonoidok szerepének megítélését nagyban nehezíti, hogy a mindennapi táplálékban vegyületek tucatjait igen változékony mennyiségben fogyasztjuk, tiszta flavonoidok hatásával foglalkozó vizsgálatból pedig kevés van.

A flavonoidokon kívül a karotinoidok is a növényi színanyagok közé tartoznak. Ezek a narancs-vörös színű anyagok igen lipofilak, és bár több száz képviselőjük ismert, mindössze hat (α- és β-karotin, β-kriptoxantin, lutein, likopin, zeaxantin) fordul elő nagyobb mennyiségben az emberi étrendben. Közülük három, az α- és a β-karotin, valamint a kriptoxantin a szervezetben részben A-vitaminná alakul át, azaz a provitaminok közé tartozik. A karotinoidok laboratóriumi körülmények között jelentős antioxidáns hatással bírnak, de az élő szervezetben prooxidánsként is viselkedhetnek, azaz más anyagok oxidációját segítik elő. A szív-érrendszeri betegségek előfordulását tanulmányozó megfigyeléses vizsgálatokban ennek jelentősége nem érzékelhető, mivel – mint egy antioxidánstól elvárható – a karotinfogyasztás csökkenti a betegségek kockázatát. Ezzel ellentétes eredményt hozott néhány, a daganatos betegségek megelőzését célzó intervenciós vizsgálat. Az Alpha-Tocopherol Beta-Carotene (ATBC) vizsgálatot például félbe is kellett szakítani, mivel a β-karotint (20 mg/nap) szedő dohányos férfiak körében jelentősen megnőtt a tüdőrák előfordulása. Hasonló tapasztalattal zárult a Carotene and Retinol Efficacy Trial (CARET) vizsgálat is. A két tanulmány közzététele után az inga átlendült: sorra jelentek meg a karotinoidok veszélyeit taglaló cikkek a sajtóban. Pedig a kép nem ennyire sötét, csak a tisztánlátáshoz helyesen kellene interpretálni a bizonyítékokat. Arról van szó ugyanis, hogy a magas karotintartalmú étrend előnyös (veszélyességére semmi nem utal), csupán a tisztított karotinoidok, ezek közül is csak a β-karotin és az A-vitamin nagy dózisú fogyasztása hordoz kockázatot, és jelen tudásunk szerint csak fokozott oxidatív stressznek kitett (pl. dohányos) egyéneknél. 

A kiegyensúlyozott, növényi eredetű táplálékban gazdag étrend önmagában is fedezni képes az antioxidáns-szükségletet. Az antioxidánsokkal kapcsolatos pozitív eredmények jellemzően antioxidánsokban gazdag étrendet fogyasztók vizsgálatából származnak, nem pedig tiszta vegyületekkel végzett kezelések megfigyeléséből. Az antioxidánsok étrendi bevitele az egészségüket megőrizni kívánóknál előnyösebb, mint a tisztított antioxidánsok nagy dózisú fogyasztása. Elsősorban azért, mert kedvező hatásaikat jellemzően ilyen bevitel esetén igazolták. És figyelem: nem a betegségek megelőzéséről, hanem kialakulásuk kockázatának csökkentéséről van szó! Másrészt úgy tűnik, a növényekben komplex formában, keverékként jelen lévő antioxidánsok nem csak jobban hasznosulnak (jobb a felszívódásuk), hanem ilyen formában fogyasztva biztonságosságukhoz sem fér kétség. Nem az a lényeg, hogy az antioxidáns természetes eredetű legyen (a molekulák eredete a szerkezeti képletükből nem állapítható meg!), sokkal inkább az, hogy természetes keverékként fogyasszuk. Kivétel persze itt is van: az E-vitamin esetén van némi igazság abban, amit egyes gyártók a „természetes” vitaminok jobb felszívódásáról állítanak. A természetes eredetű E-vitamin nagy részét az α-tokoferol alkotja, a szintetikusan előállítottban viszont biológiailag nem aktív és rosszabbul felszívódó tokoferol-származékok is előfordulhatnak.

Kiegyensúlyozatlan, egészségtelen étrend esetén az étrend rendezése az elsődleges. Ha ez mégsem lehetséges, a C- és E-vitaminpótlás készítmények formájában elfogadható alternatíva. A C- és E-vitamin – az adagolási korlátok betartása esetén – koncentrált formában, gyári készítményként fogyasztva is biztonságos. Jelen ismereteink szerint az antioxidánsok nem alkalmasak súlyos betegségek gyógyítására vagy megelőzésére, számos érdemükhöz, hasznos hatásukhoz azonban ettől még nem fér kétség. Az antioxidánsok "fénykora" lezárult, a tudományos bizonyítékok tükrében ezek a vegyületek nem tekinthetőek mindenre jó csodaszernek. Az bizonyos, hogy az antioxidánsokban gazdag étrend egészséges, és ez sem kevés. 

Kép forrása: getfityou.com

A bejegyzés a Száz kémiai mítosz c. könyv felhasználásával készült.

nkp.jpgA kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr306281728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2014.06.09. 20:21:52

Nagyon jó cikk ismét! Egyetlen dolgot fűznék hozzá: kevesen tudnak az A-vitamin teratogén hatásáról, pedig létezik.

unpopular.puffin 2014.06.14. 10:31:43

Lehet kérni omega 3 zsírsavakról is cikket?
Eddig úgy tudtam, hogy koleszterinszint javítására hatásos. Mostanában viszont azt hallottam, hogy eléggé túlértékelt valójában.

Lucerna82 2014.06.15. 20:50:39

A cikkhez gratulálok, mert tényleg sokat segít a "tisztán látásban". Csatlakozom az előttem szólóhoz: az omega3 zsírsavakról én is szívesen olvasnék.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: @pannonfunk: Konkrét esetre gondoltam. Volt már ilyen nem túl rég. Ez a későbbi kommunikációjukr... (2017.02.07. 06:40) az élet iskolája
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu