messziről jött növény - az acai

2014.05.27., Szerző: kodpiszkalo

 acai.jpgAz amerikai indiánok, afrikai bennszülöttek gyógynövényeinek említése sokakban a csodálatos gyógyulás reményét csillantja fel. Divat lett az egzotikumok kapszulázása, és azok árusítása a nehezen kezelhető betegségek gyógyítására - persze nem teljesen alaptalanul. Az elmúlt évszázadokban végzett expedícióknak köszönhetően számos gyógyszerhatóanyag került ki esőerdőkből, köztük pl. a kinafakéreg maláriaellenes hatóanyaga, a kinin, amely sokáig az egyetlen szernek számított a szúnyogok által terjesztett, gyakran halálos betegség kezelésében. Amerika felfedezése óta kalandorok sokasága áramlik az Újvilágba, a nehezen megközelíthető területekre izgalmas újdonságok felfedezésének reményében. Misszionáriusok, etnobotanikusok jegyezték le és jegyzik le ma is a bennszülött lakosság tradicionális orvoslását, az érdekesnek látszó fajok hatásosságát pedig kutató laboratóriumokban vizsgálják tovább. Előfordul az is, hogy kikerülve a tudományos vizsgálatokat, a tradicionális szerek egyenesen bekerülnek egy másik kontinens országának piacára és „újraírják" a növény történetét. Az kiindulási alap itt is ugyanaz, mint a többi tradicionálisan használt és ma gyógyszerként funkcionáló növénynél: a bennszülöttek régóta használják (valamire). Már ennél a gondolatnál megjelenik talán mindenkiben, aki kicsit is kedveli a természetet, az őserdők zöldjének romantikája, és a természet emberének misztikus tudása. Egy „onnan származó” szerhez emiatt hajlamosak vagyunk több reményt fűzni. Akit egy készítmény kiválasztásánál ez az érzés mozgat, annak javasolható, hogy fedezze fel saját környezetét, a természet épp oly titokzatos lehet egy alföldi mezőn, mint Amazónia őserdeiben. És sok ilyen élmény még javulást is hozhat...

Fűzzük tovább a gondolatot: a bennszülöttek régóta használják, de mégis mire? Akik pl. fogyasztóhatásáért vonzódnak az aktuális csodaszerhez, azok valószínűleg nem fognak elmerengeni az indiánok titkos fogyási szokásain, a természeti népek „profiljához” valahogy nem illik az önmagát egy folyó tükrében reggel-este nézegető és vonalain szörnyülködő bennszülött hölgy képe. Az egyik aktuális, rivaldafényből már távozóban lévő fogyasztószer,  az acai (ejtsd: aszaí, latin nevén Euterpe oleracea, E. edulis vagy E. precatoria) pálmafa termése a fél világon testsúlycsökkentő hatásáról híresült el. Az első google találatban olvasható tipikus meseszerű történet kisebb-nagyobb eltérésekkel a legtöbb hazánkban forgalmazott egzotikus gyógynövényre is ráhúzható:

Régen az amazonaszi őslakosok úgy tekintettek az acai pálmára, mint az élet fájára: tisztelték és nagy becsben tartották. Az acait évszázadokon át használták és termesztették, gyümölcsét pedig előszeretettel használták, mert rájöttek, hogy csodálatos hatásokkal rendelkezik.

 

Eddig rendben lenne, annyi eltéréssel, hogy ez a fa még ma is alig termeszthető. A csodálatos hatás pedig abban merül ki, hogy termése tápláló és finom (ez sem kevés, nem?).

A bennszülöttek számára az acai gyümölcse, ez a kis bogyó volt az, amitől minden esetben egészségük javulását és a betegségek elmúlását remélték.

Tipikus elem, hogy egy növény kiemelkedik a többi közül. Ez a népi gyógyászatra nem jellemző, minden növénynek megvan a maga helye, feladata, nincs egyetlen, az összes többi fölött álló növény.

Emellett akkor is fogyasztották, mikor harcba indultak, mert azt tapasztalták, hogy a bogyóból készült ital varázserővel rendelkezik. És valóban: erejük és állóképességük megnőtt a gyümölcs hatására, mely sokszor jelentette a győzelmet.

A magas tápértékkel rendelkező bogyókat, mint pl. az acai, azok érési idejében folyamatosan fogyasztották, fogyasztják ma is az indián közösségek tagjai és a termőhelyek országainak többi lakója is, úgy, ahogyan mi végigcseresznyézzük a május végét és a júniust. „Varázserőt” esetleg a pszichostimuláns hatású növényekhez társítottak, amelyeket valóban fogyasztottak ünnepekkor és kiemelkedő események előtt, de az acai nem tartozik közéjük.

Mágikus erőt tulajdonítottak ennek a bogyónak, mivel nemcsak a harcban, de az ágyban is megsegítette őket: az italtól szexuális vágyuk fokozódott és nőtt a teljesítőképességük is.

Erre egyetlen utalást sem találtam a dél-amerikai indiánok gyógynövényhasználatáról szóló irodalomban semelyik indián törzsnél, mindenesetre a „harc és szex” szavak feldobásával a szöveg szerzőjének sikerült kiterjeszteni a potenciális vásárlók körét a férfiakra.

Később a kutatók is eljutottak az amazonasi emberekhez. Felfigyeltek arra, hogy ezek az őslakosok minden áldott nap rengeteg időt töltenek a tűző napon, azonban ez bőrükön nem látszik meg: időskorukra sem ráncosodnak meg. És idős koruk ellenére is rendkívüli vitalitással rendelkeznek.

Ez is tipikus elem. Az elszigetelten élő indiánok genetikája, életstílusa teljesen más, mint a miénk, ezért teljesen másként néznek ki. Az idősek általában 10-20 évvel fiatalabbak, mint amennyinek az európai szemlélő számára látszanak.

És talán nem meglepő, hogy egyetlen rákos beteget sem találtak az őslakosok között.

Persze a rák gyógyítása kihagyhatatlan a repertoárból. Mivel a rák az idősödő populációkban (így Európában) gyakoribb betegség, valamint egyes típusainak kialakulása összefügg a modern életkörülményekkel (környezetszennyezés stb.), nem lenne meglepő, ha az elszigetelten élő indiánok között kevesebb daganatos beteget találnának. Ilyen adatok azonban nem nagyon vannak. Ráadásul egy epidemiológiai vizsgálat elvégzése nem kevés interakciót feltételez egy natív közösség és a külvilág között. És ha ez adott, az a közösség már nem teljesen elszigetelt. Egy-egy, már valamennyire modernizálódott natív populációban bizonyos daganattípusok ugyanakkora gyakorisággal vagy éppen még gyakrabban, míg mások egyáltalán nem vagy kevesebbszer fordulhatnak elő, mint a bevándorlók leszármazottaiban. A részben hasonló, részben eltérő életmód, és a népcsoportok közti genetikai eltérések szolgálhatnak itt magyarázatul. De mindez elmélet, mert a közvélekedéssel ellentétben a rákos betegségek epidemiológiájával kapcsolatban kevés kutatást végeztek bennszülött populációkban.

Az etnobotanikai gyűjtések szókincsében megfigyelhető, hogy a nyolcvanas évek után kezdenek sűrűsödni, és napjaink felé haladva egyre sűrűbben fordulnak elő a daganatok kúrálására alkalmazott növények, és főként azok között a népcsoportok között, amelyek gyakrabban kommunikálnak a külvilággal. Ők sok esetben meglátogatják a hozzájuk legközelebb eső városokat, illetve a városiak, vagy éppen kutatók járnak közöttük, akarva-akaratlanul hatást gyakorolva addigi életvitelükre, tudásukra. A korábban tőlük elvitt ismeretanyag bekerül a köztudatba, a kutatók vagy éppen kuruzslók kezében módosul, majd átformálva visszatér hozzájuk. A következő arra járó kutatónak pedig továbbadják aktuális ismeretüket. És újra indul a kör.

E meglepő eredményeknek köszönhetően az orvosok vizsgálni kezdték e népcsoport életmódját, étrendjét és szokásait és arra jöttek rá, hogy az acai pálma gyümölcse az egyetlen olyan élelmiszer, ami eltér a hasonló törzsek táplálékaitól.

Mostanra megtudtuk, hogy egy konkrét törzsről beszél a szöveg szerzője, de szó nem esik arról, hogy melyik az. Tekintve, hogy az acai fajok elég nagy területen, Közép- és Dél-Amerika őserdeiben teremnek, az ott élő népcsoportok (amelyeknek hozzáférek a növényismeretéhez) ismerik és fogyasztják terméseiket.

Ezután a kutatók szeme erre a gyümölcsre irányult és 2004 óta folyamatosan vizsgálták az acai pálma termését. Megállapították, hogy a gyümölcs gazdag tápanyagforrásként bizonyul, rengeteg aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag, nyomelem található benne, ezen kívül a világon talán az egyik legjobb tápanyagforrás is. Vagyis az ősemberek e gyümölcs segítségével őrzik meg egészségüket, fiatalságukat és erejüket. A bogyó hatékonyan véd a szabadgyökök károsító hatása ellen is, de a normális koleszterinszint fenntartásában is fontos szerepet játszik. Az őslakosok immunrendszerének erőssége is az acai berrynek köszönhető. De a gyümölcs hozzájárul a memória, a koncentrációs képesség javulásához is. A világon az egyik legtökéletesebb ételként tartják számon. Kiváló fogyókúrázóknak!

Most már kerek a kép, a felsorolás alapján látható: az acai (majdnem) mindenre jó... Miközben a gyümölcsöt naponta fogyasztó brazilok érdeklődését éppen csak megérintette az acai mint fogyasztószer kampány, addig mindez az USA-ban őrületté nőtte ki magát, az acaiból „szupergyümölcs” lett.

Egyébként valóban sokoldalú fajról van szó, minden részét használják valamire. Sötétlila bogyótermését gyűjtik, belőle tápláló üdítőitalt, bort készítettek régen és ma is az indiánok, a brazil városokban fagyi, üdítő készül belőlük. Termeszteni máig sem tudják, a vadon élő példányok adta lehetőségeket aknázzák ki. A „pálmaszívet” (vagy pálmabelet) a fa tetejének utolsó negyven centijének lemetszésével nyerik - ez a növény pusztulásával jár. A brazilok sokáig futószalagszerűen gyűjtötték, és készítették belőle a népszerű palmito pálmakonzervet, ami miatt az Euterpe fajok állományai erősen lecsökkentek. Ma inkább a termeszthető Bactris pálma fajokat használják erre a célra. A pálmalevelekkel Amazónia-szerte háztetőket fednek le, bolíviaiak elmondása szerint akár húsz évig is bírja az időjárás viszontagságait egy ilyen tető. Brazil és kolumbiai indiánok testfestéket készítenek a gyümölcsből, a terméskocsányból pedig seprűt.

A pálmalevél nyelét kígyómarásra, vérzéscsillapításra, hasfájásra; friss gyökérhajtásait gyulladásokra, megfázásra, anémiára; gyökerét, és magvát lázra, malária ellen használják különböző brazil indián törzsek. A perui és bolíviai ese ejja indiánok a gyökerét húgyúti gyulladásokra, vesefájdalmakra alkalmazzák, a chácobók mellkasi fájdalmakra, a bolíviai Porvenir falu mesztic és indián lakossága fej- és hátfájásra, ízületi gyulladásra, vérszegénységre, maláriára. Az indiánoknak eszükbe sem jut a gyümölccsel gyógyítani – hacsak még el nem jutott hozzájuk a „szupergyümölcs” híre –, azt nutritív értékei miatt fogyasztják, és főként a kevésbé ízletes gyökérből készült főzeteket vetik be betegségek esetén. A gyökér változatos gyógyászati felhasználása azonban nem bizonyíték arra, hogy minden esetben hatásosan használják az acait, sőt az a tapasztalat, hogy minél többféle célra használnak egy gyógynövényt, az annál kisebb eséllyel jó bármire is. A sokféle - vélt - gyógyhatás ebben az esetben arra utalhat, hogy a növény tápértéke miatt a legyengült szervezet számára segítség. A népi gyógyászati felhasználás a modern alkalmazás szempontjából akkor igazán meggyőző, ha egy növényt hatalmas földrajzi távolságok ellenére ugyanarra a célra használnak fel.

A termés növénykémiai és hatástani vizsgálataiból az derült ki, hogy a bogyós gyümölcsök antioxidáns hatásáért felelősnek tartott polifenolok, illetve antocianin-glikozidok mennyisége az acaiban nem túl magas (alacsonyabb pl. a bodzához, acerolához képest), és mért antioxidáns hatása sem kiemelkedő. Tápértéke átlagos, C- vitamintartalma sem kiugró. Testsúlycsökkentő hatásáról nincs említésre méltó tanulmány a szakirodalomban. Ezek után a pátoszos „szupergyümölcs” megnevezést talán lecserélhetnénk valami másra. Daganatmegelőző hatásának feltárására is végeztek néhány vizsgálatot. Az acaival együtt több bogyós gyümölcsöt (áfonya, málna, földieper, szeder stb.) teszteltek állatkísérletekben, és szinte mindnél megállapítottak mérhető tumorellenes hatást. Egyes vizsgálatokban az acai hatásosabbnak bizonyult, mint egyéb (szintén antocianintartalmú) társai. Ez talán egy olyan irány, amire érdemes odafigyelni nemcsak a kutatóknak, hanem bárkinek, hiszen a finom gyümölcsök rendszeres, táplálkozási célú fogyasztása ezek szerint nem csak szuper, hanem egészséget hozó élmény is lehet. Ugyanakkor jelen tudásunk szerint az acai inkább tekinthető élelmiszernövénynek, mint gyógynövénynek...

A bejegyzés és a képek szerzője Hajdu Zsanett biológus
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr246200998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Erdei Ferenc 2014.05.27. 17:59:06

Tisztelt Ködpiszkáló! Köszönöm ezt a cikket is! Rendszeresen és szívesen olvasom a posztokat! Egyébként teli a hócipőm a neten keringő "okosságokkal", kezdve a "Hymalaja" sótól, az "acai"-n, az "acerola"-n át a "nyírfacukor"... stb.-ig. És akkor még a "h...a"-s szerekről nem is beszélek. Amit hatvanszor hígítanak a százszorosára, plusz tízszer összerázzák... No comment... Annyira jó lenne, ha inkább a Ködpiszkáló terjedne... Meg a haziorvos.blog.hu :-)

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.28. 14:31:30

@Erdei Ferenc: Rajtunk nem múlik! :-)
És köszönöm a többiek nevében is!

zsuzsanon 2014.05.29. 16:38:28

@kodpiszkalo: Most érik a meggy, olvastam a meggyszárról, amiben gyógyhatású anyagok vannak. A neten egyelőre nem találtam hiteles információt róla. Van ennek valóságalapja?

BonFire 2014.05.30. 17:06:53

@zsuzsanon: „A neten egyelőre nem találtam hiteles információt róla.”

Ez legalábbis nagyon elgondolkodtató! Ha nem találni róla hiteles infót, nagy valószínűséggel nincs neki. Vagy nem ismert.

zsuzsanon 2014.05.31. 11:16:18

@BonFire: Igen, én is erre gondoltam, angol oldalakon még natúr termékeket reklámozó oldalakon sem, csak magyaron. Azért is kérdeztem meg itt, mert lehet, hogy nem tudom, hol keressem.

- Csak ültem a meggyfán és ettem a meggyet, ledobáltam a meggy szárát (ami lehet, hogy kincs :D), ekkor villant be, amit anno egyszer olvastam. :) -

Dahaka° 2014.06.01. 01:20:09

Én a goji bogyóra lennék kíváncsi, mert azt is agyba-főbe dicsérik mindenhol, meg csodaszerként írtak róla több helyen is. Persze ott sem maradt el a "kutatások bebizonyították" ütőkártya, de ettől még persze lehet igaz is, ha tényleg van tudományos alapja. Komolyan nem engednék cikket írni egy weboldalt sem, ha nincs hivatalos forrás mellékelve a cikkhez, honnan merítették az információkat. Kemény netcenzúra tudom, de ez akkor is gáz, hogy bárki bármit kamuzhat, főleg ha még haszon reményében is teszi és még arról nem is beszéltem, hogy nem csak anyagi, hanem egészségügyi kárt is okozhat ezzel. Szóval, ha továbbra is kamuzna a tiltás ellnére egy oldal, akkor 1 évig lekapcsolni az engedélyt, vagy valami netes blockot/felhívást ráereszteni, hogy nem megbízható oldal. Egyből kitisztulna a sok kamutól a magyar weboldalak nagy része.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: @pannonfunk: Konkrét esetre gondoltam. Volt már ilyen nem túl rég. Ez a későbbi kommunikációjukr... (2017.02.07. 06:40) az élet iskolája
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu