potenciális gyilkos ételek toplistája

2014.05.11., Szerző: kodpiszkalo

1223_WVhunger.jpgA hvg.hu-t  eddig nem a bulvárportálok között tartottam számon, de a lenti cikk olvasása után elgondolkodtam: vajon közéleti írásaik is ennyire megbízhatóak? Jó, tudom, ez a gasztro rovat, de a hitelesség ott is elvárható. Lássuk csak, mit írnak

Limabab, rebarbara levél, zöld burgonya, amazon mandula, penészes rozskenyér - ha nem figyel oda, mindegyik lehet akár az utolsó étke is. Íme a legártatlanabbnak tűnő, "nem is gondoltam volna, hogy..." étkek tizes listája

Azért nem esszük annyira forrón a kását! Mint látni fogjuk, a tizes lista tagjainak félrenyelése nagyobb eséllyel okoz azonnali halált, mint a bennük lévő mérgező anyagok.

1. A cseresznye magjának kettéharapásával kéksav (hidrogén-cianid) szabadul fel, ami nagy mennyiségben halálos lehet.

Ami igaz: a régiesen kéksavnak nevezett hidrogén-cianid (HCN) valóban halálos méreg - erről számos krimiből értesülhettünk. Node hogy a cseresznyemagtól ciánmérgezést kaphatunk? Ez már meglepőbb állítás. Számos csonthéjas gyümölcs, köztük a meggy és a cseresznye magjában találhatóak olyan vegyületek, amelyek a szervezetben, pontosabban a bélben HCN-né alakulnak (ezek az ún. cianogén glikozidok). A cseresznye- és meggymagban ezek koncentrációja 3-4 mg/g. A HCN letális (halálos) dózisa 50-300 mg. Ennyi HCN 0,8-5 g cianogén glikozidból képződik. Ennyi cianogén glikozid elfogyasztásához mintegy 200-1500 g cseresznyemagot kellene megenni. S mindez csak akkor érvényes, ha a magot megtörjük, szétrágjuk, és feltételezzük, hogy a cianogén glikozid  - HCN átalakulás 100%-os hatékonyságú. Épp ezért, ha véletlenül lenyelünk 1-2 magot, ne féljünk: ciánmérgezést biztosan nem kapunk. A "potenciális gyilkostól" tehát nem kell annyira tartani...

Az azonban igaz, hogy bizonyos, magasabb ciántartalmú, gyakrabban fogyasztott magok (elsősorban a barackmag) okozhatnak ciánmérgezést, ezzel kapcsolatban számos esetleírás található a szakirodalomban, 

2. A rebarbara levelétől óvakodjon, semmiképp se egye meg, mert magas az oxálsav-koncentrációja, és ez mérgező. A rebarbarának csak a szára ehető, ám ezt is, mielőtt feldolgozná, mossa meg, mivel a növény héja szintén tartalmaz oxálsavat.

3. A csillaggyümölcsöt különösen a vesebántalmakban szenvedők kerüljék, mert a gyümölcs oxálsav tartalma olyan magas, hogy már kis mennyiség is súlyos károkat okozhat.

Oxálsav: veszélyesen hangzik, ugye? Tulajdonképpen az is lehet: krónikus vesebetegeknél a magas oxaláttartalmú étrend vesekárosodást okozHAT. Szerencsére ilyen ritkán fordul elő, azonban az gyakoribb, hogy az arra hajlamosak húgyutaiban kalcium-oxalát vesekő képződik - ez inkább igen kellemetlennek nevezhető, mint nagyon veszélyesnek. Egy egészséges embernek azonban nem kell tartani attól, ha néha oxálsavtartalmú növényeket eszik. Egyébként a legmagasabb oxálsavtartalmú élelmiszerek listáján néhány, Magyarországon nem fogyasztott növényen (pl. kasszáva, amaránt) kívül olyan közismert "nyersanyagokat" találunk, mint a spenót, a metélőhagyma, petrezselyemlevél. Szerencsére, ezeket nem esszük napi rendszerességgel nagy mennyiségben, így nem kell rettegnünk tőlük - és a rebarbarától, valamint a csillaggyümölcstől sem.

4. Az éretlen vagy az öreg, illetve kicsírázott krumpligumókban akár 0,06 százalékos is lehet a szolanin tartalom, ami helyileg izgathatja a nyálkahártyát, de sokkal súlyosabb következménye van annak, ha felszívódik. Ez esetben az anyag a központi idegrendszert megtámadva agyödémát, kómát és görcsöket okoz.

Ebben van igazság, a magas szolanintartalom veszélyes is lehet, de szerencsére ilyen nagyon ritkán fordul elő: a milliárdnyi rendszeres fogyasztó mellett néhány esetet dokumentáltak a szakirodalomban. A szolaninról - és a krumpliról - egy jó és friss írás itt található.

5. A manióka, bár felénk nem túl elterjedt növény, ha mégis felhasználnánk, a főzés előtt mindig alaposan be kell áztatni, és meg kell főzni. A legtöbb maniókafajtában ugyanis különböző mennyiségű cianidot képező cukorszármazék fordul elő.

A manióka (vagy kasszáva) Dél-Amerikában fontos tápanyagforrás, magas keményítőtartalmú lisztjét elterjedten fogyasztják. Bár egyes változatok cianogénglikozid-tartalma magas, a mérgezés áztatással, főzéssel megelőzhető. Ez esetben helyes a cikkben szereplő figyelmeztetés. 

6. A brazil dió, vagy más néven amazon mandula a világon a legsugárzóbb termés. Magas rádiumtartalma miatt sokat semmi esetre sem érdemes befalni belőle.

A brazil dió, azaz a Bertholletia excelsa nevű fa magja valóban magas koncentrációban tartalmaz rádiumot (pontosabban a Ra-226 és Ra-228 izotópokat). Ez a növény ugyanis speciális, igen szerteágazó gyökérzetével a talajból igen hatékonyan "felszívja" a rádiumot, és nem csak ezt, hanem a szintén egészségre káros (bár nem radioaktív) báriumot is. A mag báriumkoncentrációja kb. 0,1-0,3%, rádiumtartalma az ételeinkben átlagos arány ezerszerese. Mivel brazil diót nem eszünk túl gyakran, a radioaktivitás az európaiakat nem veszélyezteti különösebben. A dió azonban gyakran gombafertőzött, a gomba által termelt májkárosító aflatoxinok komolyabb veszélyt jelentenek, mint a rádium. Épp ezért az EU megszigorította az importált brazil dió ellenőrzését a májkárosító vegyületek kiszűrésére. 

7. A vörös vesebabot megfőzve kiváló ételek készíthetők, nyersen fogyasztva intenzív borzasztó hányingert és hányást idéz elő.

A megoldás: ne együnk nyers babot! (nem is szoktunk...) A vörös vesebab ugyanis nagyon nagy mennyiségben tartalmaz fitohemagglutinint, ez a vegyület pedig mérgezési tünetként hányingert (is) okoz. A bab áztatása, az erre használt víz kiöntése, majd a legalább fél órás főzés századára csökkenti a fitohemagglutinin-tartalmat - így a bab már ártalmatlan. A nálunk népszerűbb fehér- és tarkabab is tartalmazza ezt a vegyületet, de jóval alacsonyabb koncentrációban.

8. Ez a limababra is igaz, ráadásul ez nagyobb arányban tartalmaz cianidot, ezért legalább 10 percig főzni kell, hogy fogyasztásra alkalmassá váljon.

Valóban, a limababban is van fitohemagglutinin, igaz, kevesebb, mint a vörös vesebabban - és ugyanolyan módszerrel semlegesíthető. A ciánmérgezés (egyébként sem túl reális) esélye is kiküszöbölhető az említett főzéssel.

9. A szerecsendiótól kis mennyiségben jobb hangulatot okoz, de már akár két evőkanálnyi mennyiségtől is lehet hallucinálni, nagyobb adagban pedig akár halált is okozhat.

Kis mennyiségű szerecsendió ízesítésre jó - ezért soroljuk a fűszerek közé. A szerecsendió a trópusi területeken sokfelé elterjedt, értékes fűszert szolgáltató fa magja, amelynek terméshéját Ázsiában ételek készítésére használják. Akár 15% illóolajat is tartalmazhat, amelyben említésre érdemes mennyiségű fenilpropán-típusú miriszticin (5-10%) és szafrol (1-3%) található. Ezeknek tulajdoníthatóak a szerecsendió mérgező hatásai. Már néhány szerecsendiómag elfogyasztása központi idegrendszeri tüneteket (hallucinációt is) okozhat, mivel a miriszticin és rokon vegyületei a szervezetben amfetaminszerű vegyületekké alakul. Szerencsére a szerecsendió íze nagy mennyiségben túl kellemetlen ahhoz, hogy divatos droggá válhasson, vagy hogy véletlenül megmérgezhessük magunkat vele.

10. A penészes rozskenyér az LSD-hez hasonló formájú vegyületeket tartalmaz.

Na, ez a legjobb. Erről az egy mondatról egy egész kötetnyi magyarázatot lehetne írni – megpróbálom rövidebben. A középkorban volt egy Szent Antal tüze néven ismert betegség, amely a végtagok üszkösödésével, hallucinációkkal társult, és esetenként halállal végződött. Ma már tudjuk, hogy a betegséget az okozta, hogy gombával fertőzött gabonából készült kenyeret fogyasztottak. A Claviceps purpuea gomba különbozó gabonákat, pl. rozst megfertőzve olyan alkaloidokat termel, amelyek erős érösszehúzó és hallucinogén hatása a fent vázolt tünetek kialakulásához vezet. Ezek az alkaloidok (az ún. ergotalkaloidok) a lizergsav származékai, nevezett sav pedig az LSD előállításának kiindulási anyaga. Mindebből persze nem következik az, hogy a penészes kenyér LSD-hez hasonló „formájú” vagy hatású anyagokat tartalmaz. A penészes kenyér „legendája” az interneten ennek ellenére nagyon népszerű, számtalan egyedi recept ihletője. A hallucinogén hatásért felelős anyagok kialakulására a penészes kenyéren vajmi kevés az esély (ehhez az kellene, hogy pont a C. purpurea fertőzze meg), sokkal valószínűbb, hogy a penészesedést okozó gomba más rendszertani egységbe tartozik, és rosszabb esetben valamilyen mérgező, pl. májkárosító anyagot termel.

Bár a hvg.hu írásában vannak részigazságok, az egész így egyben sokkal inkább rémhírterjesztésre alkalmas, mint tájékoztatásra - azonban kétségtelen, hogy bombasztikus, bár nem teljesen igaz szöveggel könnyebb növelni a kattintásszámot. Így múlik a világ dicsősége, s így halad a sajtó a bulvárosodás nem is annyira rögös útján...

 

Kép forrása: blog.timesunion.com

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr926134665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2014.05.12. 00:23:48

Sajnos a HVG mar az Index szinvonalara ereszkedett. Jo, hogy vannak paran, akik megprobaljak helyretenni.

Attol tartok, falra hanyt borso. ;-(
Nem erre van tarsadalmi igeny.

Gáborom 2014.05.12. 02:34:41

Sajnos a HVG,Index,Origo egy tőről fakad, hiteles tájékoztatás csak nyomokban lelhető fel.
Vajon van egyáltalán hiteles hírportál az interneten, pont hu?

A Ködpiszkáló viszont hiteles és érdekes, ezért szeretjük nagyon!! :)

vérehulló fecskefű 2014.05.12. 07:15:56

Barackmagból vajat is készítenek, ami nagyon divatos manapság, állítólag nagyon finom is. A barackmagvajat boltokban árusítják, menő szakácsok használják (pl. www.ottolenghi.co.uk/organic-apricot-kernel-butter-shop). Ha jól látom, a barackmagvajat nem hőkezelik. Ezek szerint van valami módja a ciántartalom csökkentésének a főzésen kívül?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.12. 07:24:15

@vérehulló fecskefű: jó kérdés. Nem ismerem a technológiát, de ha a magnak csak az olaját használják, abban nincsenek cianogén gikozidok.i

vérehulló fecskefű 2014.05.12. 09:06:29

@kodpiszkalo: Aha, ezt jó tudni. Bár úgy látom, hogy ez a "vaj" ugyanúgy készül, mint a mogyoróvaj: a teljes mag aprítva, turmixolva. Érdekes mindenesetre...

Benoke2 2014.05.12. 09:50:56

Ami biztos hogy a cseresznye és a meggy mag ártalmas, de kicsit másként. Ráharapva mehetünk a fogászatra...

BGYI 2014.05.13. 13:17:18

Ott kezdődik a probléma, hogy ezek a honlapok angol szórakoztató-humoros weblapokról szerzik be a tudományos információkat
Itt az "eredeti" link:
9gag.com/gag/aoz693g

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.13. 21:07:16

@BGYI: köszönöm, ez meglepett! Valóban kiábrándító. Ha ezt látja a hvg.hu szerkesztője, remélem, elgondolkodik...

geucsa 2014.08.22. 13:09:08

A hvg.hu és a hvg magazin voltak a kedvenc hírforrásaim, de már 3-4 éve nem olvasom olyan nagy bizalommal, mert csatlakozott a többi tömegmédiához és iszonyat gáz, igénytelen bulvár lett az egész.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.