kövirózsa - rejtőzködő gyógyhatás

2014.04.14., Szerző: kodpiszkalo

Sempervivum_tectorum_(1)_1_(ex_Pyrenees).JPG A gyógynövényekkel foglalkozó kutatók egyik fő célja, hogy felderítsék a jól ismert népi gyógynövények hatásmódját, hatóanyagait, és embereken végzett vizsgálatokban felmérjék hatásosságukat. A törekvéseket gyakran siker koronázza (ezt igazolja a modern orvoslás részének tekintett több tucat gyógynövény), de néha még a látszólag evidens gyógyhatások bebizonyítása is várat magára és meglepő nehézségekkel jár. Erre jó példa a kövirózsa, ez az évelő növény, amely nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön és kertekben sok helyütt találkozhatunk vele. (...) A népi gyógyászatunkban fülfűként is ismert kövirózsa leveleinek kipréselt és fülbe csepegtetett nedvével ma is sok helyütt csillapítják a fülfájást, de különböző eredetű sebek kezelésére (égett, vágott stb.) és rovarcsípések okozta viszketések megszüntetésére is ismert házi orvosság.A növény fő felhasználási célja a Kárpát-medence magyarlakta területein ugyanaz. Egy Szeged környéki gyűjtés szerint "fülfájás esetén a kűrózsa, azaz kövirózsa, népi nevén fülbecsöppentő nedvét csavarták a beteg fülbe."
Több száz kilométerrel odébb, Csíkszentdomokoson "leveleiből kicsavart levét a fájós fülbe csepegtették". De nem csak nálunk, hanem más országokban, kontinenseken is ugyanilyen célra alkalmazták: az észak-amerikai cseroki indiánok a növény préslevével fülfájást kezeltek, és ugyanilyen tradíciót Horvátországban is leírtak. Svájcban a kipréselt levet borogatásként használták.

Úgy tűnik, a kövirózsa régóta a különböző népek népi gyógyászatának a része, és nem valószínű, hogy hagyományos alkalmazása egyazon forrásra lenne visszavezethető. Sokkal valószínűbb, hogy ezeken a földrajzilag távoli helyeken a növény gyógyászati hasznára egymástól függetlenül figyeltek fel. Ennyire egybecsengő felhasználás esetén joggal feltételezhető: nem véletlenül és nem alaptalanul használták, használják a növényt fülfájásra. Mivel a hatásosság fülfájásnál eléggé könnyen ellenőrizhető, hatástalanság esetén már régen feledésbe merült volna a kövirózsa, mint gyógynövény.

És hogy mit bizonyítottak tudományos vizsgálatokban a növény hatásáról? Hát, nem sokat. Patkányokon antinociceptív (fájdalomérzést megszüntető) és gyulladáscsökkentő hatását igazolták szegedi kutatók, ugyanakkor ezek az aktivitások nem nagyon markánsak. Budapesti kutatók az antinociceptív hatás kimutatásán túl a növény összetételét vizsgálták - és megállapíthatjuk, hogy már ezzel a két cikkel is kövirózsakutató-nagyhatalomnak számítunk, mivel a PubMed adatbázisában összesen 11 közleményt találunk a növényről. Embereken végzett vizsgálatról egyetlen cikk sem számol be. Hatóanyagai, hatásának módja máig nem ismert, ezek feltárása a jövő feladata.

Mi következik mindebből? Egyvalami biztosan nem: a bizonyítékok hiánya nem bizonyíték a hatástalanságra. Ez az, amit sokan, sokszor elfelejtenek, vagy figyelmen kívül hagynak. Ugyanakkor a másik véglet is ugyanilyen tévút: nem tekinthetünk minden növényt gyógynövénynek mindaddig, amíg valaki be nem bizonyítja róla, hogy hatástalan vagy éppenséggel mérgező. Nem árt, ha ilyen kérdésekben elfogulatlanul, a rendelkezésre álló összes adat bitrokában ítélünk. A hagyományos gyógyászat megfigyelései sokszor nagyon hasznosak lehetnek (feltéve, hogy nem valamiféle termékpromóció eszközeiként rángatjuk elő hajuknál fogva őket). A kövirózsa jó példa arra, hogy esetenként épp a népi gyógyászat jól megalapozott és dokumentált megfigyelései emelhetnek ki egy gyógynövényt a bizonyítatlan hatású növények százai közül a további célzott kutatásra érdemes növények szintjére.

Kép forrása a wikimedia

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr804668844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

j.norbert 2014.04.15. 08:10:11

Megterem a Börzsönyben is!

Valaki2 2014.04.16. 08:55:14

Tudom, hogy egy mérés nem mérés, de amikor kisgyerekek voltunk, nekünk
is kövirózsával csöpögtettek a fülünkbe, és nagyon jól használt. Lehet a tudományos kutatások hiánya mögött egy olyan vonulat is, hogy igazából
ebből nem lehet bizniszt csinálni. Ott van a növény a kertben, csak le kell
szedni, és csöpögtetni. Ebből nem lehet (érdemes) dobozos gyógyszert csinálni,
mert ki venné meg?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.04.16. 09:32:21

@Valaki2: Sokan megvennék. Sőt, van tudomásom arról is, hogy gyógyszergyári kutatások is folytak, de a növényből nem tudtak előállítani olyan hatásos terméket, mint a növény maga...eddig legalábbis.

okoska törp 2014.04.16. 21:15:37

Nálunk is hagyományos volt a kövirózsa használata, nemcsak fülfájásra, hanem rovarcsípésre is. A saját és környezetem szerint hatásos. Tudom, ez nem bizonyíték, de talán érdemes lenne foglalkozni a növénnyel, alaposabban is. Ebben egyetértek Dezsővel.

Milyen formában próbáltak készítményt előállítani, ami hatástalan volt?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.04.16. 21:18:27

@okoska törp: Ha jól tudom, liofilizátumot próbáltak előállítani, nem működött. De az a gyanúm, hogy nem csak Mo-n, hanem máshol is próbálkoztak ezzel, csak ugye a kudarcokat nem szokták publikálni...

frutella 2014.05.20. 21:10:29

@Valaki2: Létezik kövirózsa csepp. Gyógyszertárban is kapható.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.