kövirózsa - rejtőzködő gyógyhatás

2014.04.14., Szerző: kodpiszkalo

Sempervivum_tectorum_(1)_1_(ex_Pyrenees).JPG A gyógynövényekkel foglalkozó kutatók egyik fő célja, hogy felderítsék a jól ismert népi gyógynövények hatásmódját, hatóanyagait, és embereken végzett vizsgálatokban felmérjék hatásosságukat. A törekvéseket gyakran siker koronázza (ezt igazolja a modern orvoslás részének tekintett több tucat gyógynövény), de néha még a látszólag evidens gyógyhatások bebizonyítása is várat magára és meglepő nehézségekkel jár. Erre jó példa a kövirózsa, ez az évelő növény, amely nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön és kertekben sok helyütt találkozhatunk vele. (...) A népi gyógyászatunkban fülfűként is ismert kövirózsa leveleinek kipréselt és fülbe csepegtetett nedvével ma is sok helyütt csillapítják a fülfájást, de különböző eredetű sebek kezelésére (égett, vágott stb.) és rovarcsípések okozta viszketések megszüntetésére is ismert házi orvosság.A növény fő felhasználási célja a Kárpát-medence magyarlakta területein ugyanaz. Egy Szeged környéki gyűjtés szerint "fülfájás esetén a kűrózsa, azaz kövirózsa, népi nevén fülbecsöppentő nedvét csavarták a beteg fülbe."
Több száz kilométerrel odébb, Csíkszentdomokoson "leveleiből kicsavart levét a fájós fülbe csepegtették". De nem csak nálunk, hanem más országokban, kontinenseken is ugyanilyen célra alkalmazták: az észak-amerikai cseroki indiánok a növény préslevével fülfájást kezeltek, és ugyanilyen tradíciót Horvátországban is leírtak. Svájcban a kipréselt levet borogatásként használták.

Úgy tűnik, a kövirózsa régóta a különböző népek népi gyógyászatának a része, és nem valószínű, hogy hagyományos alkalmazása egyazon forrásra lenne visszavezethető. Sokkal valószínűbb, hogy ezeken a földrajzilag távoli helyeken a növény gyógyászati hasznára egymástól függetlenül figyeltek fel. Ennyire egybecsengő felhasználás esetén joggal feltételezhető: nem véletlenül és nem alaptalanul használták, használják a növényt fülfájásra. Mivel a hatásosság fülfájásnál eléggé könnyen ellenőrizhető, hatástalanság esetén már régen feledésbe merült volna a kövirózsa, mint gyógynövény.

És hogy mit bizonyítottak tudományos vizsgálatokban a növény hatásáról? Hát, nem sokat. Patkányokon antinociceptív (fájdalomérzést megszüntető) és gyulladáscsökkentő hatását igazolták szegedi kutatók, ugyanakkor ezek az aktivitások nem nagyon markánsak. Budapesti kutatók az antinociceptív hatás kimutatásán túl a növény összetételét vizsgálták - és megállapíthatjuk, hogy már ezzel a két cikkel is kövirózsakutató-nagyhatalomnak számítunk, mivel a PubMed adatbázisában összesen 11 közleményt találunk a növényről. Embereken végzett vizsgálatról egyetlen cikk sem számol be. Hatóanyagai, hatásának módja máig nem ismert, ezek feltárása a jövő feladata.

Mi következik mindebből? Egyvalami biztosan nem: a bizonyítékok hiánya nem bizonyíték a hatástalanságra. Ez az, amit sokan, sokszor elfelejtenek, vagy figyelmen kívül hagynak. Ugyanakkor a másik véglet is ugyanilyen tévút: nem tekinthetünk minden növényt gyógynövénynek mindaddig, amíg valaki be nem bizonyítja róla, hogy hatástalan vagy éppenséggel mérgező. Nem árt, ha ilyen kérdésekben elfogulatlanul, a rendelkezésre álló összes adat bitrokában ítélünk. A hagyományos gyógyászat megfigyelései sokszor nagyon hasznosak lehetnek (feltéve, hogy nem valamiféle termékpromóció eszközeiként rángatjuk elő hajuknál fogva őket). A kövirózsa jó példa arra, hogy esetenként épp a népi gyógyászat jól megalapozott és dokumentált megfigyelései emelhetnek ki egy gyógynövényt a bizonyítatlan hatású növények százai közül a további célzott kutatásra érdemes növények szintjére.

Kép forrása a wikimedia

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr694668844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

j.norbert 2014.04.15. 08:10:11

Megterem a Börzsönyben is!

Valaki2 2014.04.16. 08:55:14

Tudom, hogy egy mérés nem mérés, de amikor kisgyerekek voltunk, nekünk
is kövirózsával csöpögtettek a fülünkbe, és nagyon jól használt. Lehet a tudományos kutatások hiánya mögött egy olyan vonulat is, hogy igazából
ebből nem lehet bizniszt csinálni. Ott van a növény a kertben, csak le kell
szedni, és csöpögtetni. Ebből nem lehet (érdemes) dobozos gyógyszert csinálni,
mert ki venné meg?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.04.16. 09:32:21

@Valaki2: Sokan megvennék. Sőt, van tudomásom arról is, hogy gyógyszergyári kutatások is folytak, de a növényből nem tudtak előállítani olyan hatásos terméket, mint a növény maga...eddig legalábbis.

okoska törp 2014.04.16. 21:15:37

Nálunk is hagyományos volt a kövirózsa használata, nemcsak fülfájásra, hanem rovarcsípésre is. A saját és környezetem szerint hatásos. Tudom, ez nem bizonyíték, de talán érdemes lenne foglalkozni a növénnyel, alaposabban is. Ebben egyetértek Dezsővel.

Milyen formában próbáltak készítményt előállítani, ami hatástalan volt?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.04.16. 21:18:27

@okoska törp: Ha jól tudom, liofilizátumot próbáltak előállítani, nem működött. De az a gyanúm, hogy nem csak Mo-n, hanem máshol is próbálkoztak ezzel, csak ugye a kudarcokat nem szokták publikálni...

frutella 2014.05.20. 21:10:29

@Valaki2: Létezik kövirózsa csepp. Gyógyszertárban is kapható.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: @pannonfunk: Konkrét esetre gondoltam. Volt már ilyen nem túl rég. Ez a későbbi kommunikációjukr... (2017.02.07. 06:40) az élet iskolája
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu