vény nélküli veszélyek

2014.02.26., Szerző: kodpiszkalo

pc.jpgA tévében is reklámozott, vény nélkül kapható gyógyszereket egyesek hajlamosak inkább gyógyhatással is rendelkező cukorkának tekinteni, mint komoly gyógyszernek. Tény, hogy a nagyon markáns hatással rendelkező szerek csak orvosi vény ellenében vásárolhatóak meg a patikákban, de tévedés lenne azt hinni, hogy amihez nem szükséges orvosi javaslat, az egyben veszélytelen is. Természetesen biztonságos, ha megfelelően alkalmazzák - de régi szabály, hogy amit el lehet hibázni, azt az emberek jó eséllyel el is rontják.

A helyzetet nem javítják a médiában látható-hallható gyógyszerreklámok. Ha ezekből indulunk ki, akkor azt gondolhatjuk, a helikopteres bevetés / szülői értekezlet / családi vacsora alatt ránk törő fejfájás esetén elegendő bekapni egy piros / zöld / kék kapszulát, és a fájdalom huss, elröppen. Természetesen ez így nem igaz. Nincs olyan vény nélküli fájdalomcsillapító, amely mindig, minden típusú fájdalmat azonnal megszüntetne, ráadásul nem is hatnak olyan gyorsan, mint azt a reklámok alapján gondolhatnánk (persze irreális lenne elvárni, hogy negyed óráig tartson a reklám, amíg végre hatni kezd a szer). A reklám nem hazudik, csak nem bontja ki a valóság minden részletét - de ez nem csak a gyógyszerhirdetésekre érvényes. Ugyanez a jelenség megfigyelhető az intimbetét-, bank- vagy mosóporreklámoknál: idealizált, leegyszerűsített helyzeteket mutatnak be, kedvet csinálnak a vásárláshoz.

Na, itt álljunk meg egy szóra. A gyógyszer ugyanis speciális áru, más szabályok érvényesek rá, mint az egyéb termékek reklámozására. A gyógyszerforgalmazás szabályairól szóló törvény például tiltja a vényköteles szerek reklámozását. Ennek van szakmai és (ki nem mondott) financiális oka is: egyrészt nem szerencsés, sőt káros lehet olyan, erős hatású szerek iránt érdeklődést generálni, amelyeket orvos írhat fel, s amelyek túlzott használata fokozott veszéllyel járhat; másrészt viszont az államkasszának is kifejezetten káros, ha az indokoltnál többet akarnak vásárolni az emberek támogatott árú gyógyszerekből. A vény nélkül kapható szereknél nincs ilyen tiltás, de ezekre is érvényesek bizonyos szabályok. Így például jogszabályi elvárás a gyógyszerreklámmal szemben, hogy

  • a gyógyszer rendeltetésszerű használatára ösztönözzön,
  • tartalmazza a gyógyszer rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást, figyelmeztető szöveget.

Ugyanakkor gyógyszerreklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

  • a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,
  • betegség hatására bekövetkező állapotot, illetve a gyógyszer által az emberi szervezetre gyakorolt hatást a valóságtól eltérő módon mutat be.

A fentiek, és néhány egyéb szabály által körülhatárolt "játéktér" az, amelyen belül a gyógyszergyárak reklámozhatják termékeiket. És - megfelelően képzett marketinges szakemberek és jogászok csapatával - a rendelkezésre álló pályát igyekeznek úgy bejátszani, hogy a szabályok megsértése nélkül maximális eredményt érhessenek el. Ennek végeredménye kristályosodik ki a sokak által szidott, de valójában mindannyiunkra ható reklámokban. Megfelelnek-e ezek a rövidfilmek a jogszabályi előírásnak? Néhány ritka kivételtől igen: a reklámokban utalnak a gyógyszer indikációjára, és a végén mindig elhadarják a kötelező rövid tájékoztatót (akockázatokésmellékhatásoktekintetében...). Nem hangzik el egyetlen utalás sem a szakszerűtlen használatra, nem buzdítanak direkt, explicit módon a túladagolásra, nem beszél senki arról, hogy a gyógyszer biztos gyógyulást okoz, nem mutatják be a valóságtól eltérő módon a gyógyszer hatását. Vagy mégis? Lehet, hogy jogilag a reklámok kikezdhetetlenek, de hatásuk kétségtelenül túlmutat azon, amit a jogszabály korlátként megfogalmaz: az betegek egy részének az a benyomása, hogy a termék megvásárlása és fogyasztása egycsapásra megszünteti panaszát (mert ezt látja a képernyőn), szinte érzi, hogy a piros tabletta szétárad a testében (mert ezt látja a képernyőn), sőt, mintha az élete is boldogabbá, egyszerűbbé válna (mert ezt látja a képernyőn). Míg ugyanez a hatás egy jégkrém vagy autóreklám esetén nem jár veszéllyel, a gyógyszer egyszerű eladandó termékké degradálása veszélyes is lehet. Az obligát akockázatokról... szöveg ugyanis nem semlegesíti a reklám vásárlásra ösztönző hatását, és az indokolatlan gyógyszervásárlás és -szedés (szemben egy jégkrémmel) veszélyekkel is járhat.

Ez a veszély nem elméleti. Az USÁ-ban, amely (gyógyszerreklámozásban is) előttünk jár, egyes vény nélküli termékek komoly népegészségügyi problémát jelentenek. A leggyakrabban citált példa a paracetamolé: ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USÁ-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Meglepő módon a jóval kisebb Egyesült Királyságban is hasonló a halálesetek száma, és ez annak hatására sem csökkent, hogy csökkentették az tabletták dobozonkénti számát (miért is csökkenne: bárki korlátlan számú dobozt vehet...). Ötletekből nincs hiány: "forradalmi újításként" az USÁ-ban a túladagolás veszélyeire felhívó figyelmeztetést tartalmazó gyógyszereskupakokkal próbálkoznak.

Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Ilyen adagban a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamolmérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet. 

Mi lehet az oka, hogy egyes országokban ilyen nagy mértékben túladagolnak egy (megfelelően szedve biztonságos) gyógyszerkészítményt? A válasz nem egyszerű, de a hazai adatokat szemlélve találhatunk (rész)magyarázatot. Bár Magyarországon a hatóanyag az 1960-as évek óta forgalomban van, felhasználása 1996, a médiában történő szabad reklámozás kezdetétől ugrott meg igazán. Az ezredfordulón évente 30-50 mérgezéses eset fordult elő - ami 10 millió potenciális fogyasztóra vetítve, a nyugati adatokkal összehasonlítva nem is olyan vészes szám. A baj az, hogy ha a fogyasztói "tudatosság" (ez azt jelenti, hogy a beteg inkább saját döntés, mint a szakember tanácsa alapján választ) az USÁ-ban látható szintre fejlődik, akkor ebben a mutatóban akár be is érhetjük a  korlátlan lehetőségek hazáját. Nincsenek illúzióim: amikor azt látom, hogy már legalább 15 éve ugyanazokkal az ócska termékbemutatós trükkökkel verik át honfitársaim ezreit, irreális lenne azt feltételezni, hogy a gyógyszervásárlásban és -fogyasztásban tudatosabbak lennénk. Nem várható el a fogyasztótól (azaz elvárható lenne, elvileg), hogy megnézze a gyógyszerek tájékoztatóját, és biztos, ami biztos alapon ne vegyen be egyidejűleg 4 különböző nevű, de ugyanúgy paracetamolt tartalmazó szert.

Megoldás? Reálisan azonnali megoldás nincs, pontosabban ami lenne, az kivitelezhetetlen, ugyanis a vény nélküli szerekhez hozzászok(tat)ott lakosságot nem lehet megfosztani az egyre szabadabb hozzáférés lehetőségétől, és a gyógyszerreklámok betiltása körülbelül ugyanilyen utópiának számít (=gyógyszerlobbi, fogyasztói lobbi). A betegtől/vásárlótól némi, a gyógyszert kiadó szakembertől pedig a maximális odafigyelés mérsékelheti a nemkívánatos hatások, mérgezések kockázatát (persze csak akkor, ha a gyógyszert a beteg gyógyszertárban, és nem drogériában, benzinkúton, trafikban etc. vásárolja...).   

Kép forrása: thesite.org 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr885834095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gabriella Kiss 2014.02.27. 08:51:50

Arról hogy mit művelnek a betegek/vásárlók a reklám hatására csak a közforgalmú gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeknek van teljes rálátása. Ha egy szóval akarnám jellemezni a dolgot : ijesztő!!!

Csilikid 2014.02.27. 09:38:53

Sajnos a(z) (ön)tudatos vásárlóból egyre több van. Némelyiknek még a hatóanyag szó megértése is nehézséget okoz. Sokan csak úgy ismerik a gyógyszereket, hogy hosszú piros, kicsi zöld, stb. A reklámokban arra is fel kellene hívni a figyelmet, hogy ha azonos panaszra (pl: fejfájás, láz, megfázás) vesz be különböző nevű készítményt, akkor ellenőrizze, hogy mit tartalmaz. Előfordult, hogy egyszerre kértek megfázásra koldrekszet , fejfájásra pandadolt, lázra rubbofent. Ezek mind paracetamol tartalmúak. A cigarettás dobozokon lévő nagy, fekete keretes figyelmeztetéshez hasonlóan kellene a hatóanyago(ka)t feltüntetni.

okoska törp 2014.02.27. 12:46:39

A cikkben felvetett problémát értem, a konklúzióval ellenben vitatkoznék.

1. Egy nagy budapesti gyógyszergyár vezetője a 2. éves egyetemistáknak magyarázott.

- Tudják mit gyártunk itt?
- Gyógyert?? (félénk válasz)
- Hatalmas tévedés! Mi itt profitot gyártunk.

Na, ehhez tartsátok magatokat. A gyógyszer ugyanolyan ipari termék mint bármi más, ugyanúgy szükség van a reklámozásra. A módján ugyan lehet vitatkozni, de csak nagyon ésszel.

2. Csapnivaló a magyar gyógyszerek estében a betegtájékoztatás. Ennek folyománya sokszor a helytelen használat.
Mondjuk a csomagolás előlapján én kötelezően feltüntettetném a fő összetevőt és a szokásos indikációt, közérthető magyar nyelven. A hátlapon meg a szokásos dózist, a maximális beszedhető mennyiséget és az alkalmazás idejét. valamint egy figyelmeztetést a túladagolás várható következményére.
A mellékelt irományon is nehezen igazodik ki aki nem szakember. Félreértések, infóhiányok vannak, pedig ugye elvileg minden releváns információt tartalmaznak. De mégsem hasznosak.

Kedves gyógyszerész urak, most dobjátok a köveket szegény vegyészre! :D

Lenne ötletem

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.02.27. 15:46:49

@okoska törp: A 2. ponttal egyetértek, az 1.-gyel vitatkoznék. Miért ne lehetne regulálni a reklámokat? Tudom, hogy a gyakorlatban illúzió, de elvi oldalról közelítve igenis szükség lenne erre.

okoska törp 2014.02.28. 13:33:05

Nem azt mondtam hogy nem kell reguláció. Csak azt mondom hogy a gyógyszergyártás és -kereskedelem egy profitorientált tevékenység, az ehhez szükséges eszközöket nem szabad egytől egyig kivenni a cégek kezéből. Azaz, hagyni kell reklámozni a kereskedőket.

Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan 2014.03.02. 10:53:52

Tejfalussy András okl. vill. mérnök (sz.szám: 1-420415-0215) AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG gmk va. (1036 Lajos u. 115.), Cégbíróság által kijelölt végelszámoló, Ptk. Megbízás nélküli ügyvitel* keretében közérdekű feljelentéseivel, bejelentéseivel, javaslataival kárelhárító méréstani szakértő (www.tejfalussy.com, +36-202181408, tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com).
MEHNAM-info / Jogjavítás / Vitarovat Kód: kdnp-szakminiszterek-osszeeskuvese-140302

KDNP-SZAKMINISZTEREK ÖSSZEESKŰVÉSE A NEM ZSIDÓK MÉRGEZTETÉSÉRE?

Mint Dr. Kovács Pál által felkért interpelláció előkészítő méréstani szakértő kiderítettem, hogy a Dr. Kovács Pál és társa által az étkezési kálium túladagolás ellen 1992-ben benyújtott interpellációra az orvosi végzettségű dr. Surján László (aki most Európai Parlamenti képviselő) egészségügyi miniszterként teljesen hamis választ adott az Országgyűlésben (sorszáma: 8253), s ezzel számos magyar egészségromlását, életrövidülését, meddővé válását okozta és okozza. Kérem a KDNP-t, hogy indítsák meg Surján Lászlóékkal szemben a törvényes büntető eljárást! Az alábbiak méréstani és bűnügyi bizonyítékait lásd a www.tejfalussy.com és www.aquanet.fw.hu tudományos honlapokon pl.: www.tejfalussy.com/regiweboldalak/www.aquanet.fw.hu/szoveg/kaliuminterpell92.htm .

Az Országgyűlésben dr. Surján László és két minisztertársa azzal akadályozta meg az interpelláció bizottsági vizsgálatát, hogy a nem hozzáértő képviselőkkel elhitették, hogy „A nemzetközi irodalmi adatok szerint a káliummérgezés csak 18 gramm/nap vagy ennél nagyobb mennyiség szájon át bevitele esetén következhet be, ugyanis a kálium egyensúly a szervezetben a vese és a verejték útján szabályozott”. Dr. Surjánék tudatosan csaltak, az alábbi tudományos mérési bizonyítékok szerint is:

Az NaCl konyhasó helyett sózásra ajánlott káliumsók (REDI-Só) hatását ellenőrző hatás-kalibráló mérések során, pl. amit az Országos Élelmezési és Táplálkozás Tudományi Intézet (OÉTI) részére a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végeztek, a tiszta vízben oldott 2 gramm REDI-Só 0,88 gramm káliumtartalmának a szájon át bejuttatása is felére csökkentette 10 előtte egészséges felnőtt ember mindegyike veséjének a vizeletkiválasztását, 4 gramm REDI-Só 1,76 gramm káliumtartalma pedig az 5 mmol/liter mérgezési küszöbnél (lásd a vérvizsgálati laboratóriumi jelenlegi 5,1 mmol/liter kálium határértéket) magasabbra, 5,5 mmol/literig növelte mindegyikük vérszérumában a káliumot.

A Belgyógyászat alapvonalai 2. (Magyar-Petrányi) tankönyv szerint egészséges embernek is torzul az EKG-je, ha szájon át 24 óra alatt 5-8 gramm kálisónál (2,2-3,6 gramm káliumnál) többet juttat be. Az Intenzív betegellátás elmélete és gyakorlata c. (Varga Péter és tsai) tankönyv szerint pedig, ha 24 óra alatt 280 mval (11 gramm), vagy 1 órán belül 20-40 mval (0,8-1,6 gramm) káliumnál (bárhonnan) több jut be a vérbe, 5 mmol/liter feletti veszedelmes káliummérgezésre lehet számítani.

Kiegészítések a félreértések elkerüléséhez: 1./ A Magyar Petrányi könyvben hamis a 7 mmol/liter kálium mérgezési küszöb! A hyperkalaemia veszély 5 mmol/liter vérszérum káliumszint felett is fennáll, nem csak a 7 mmol/liter felett! 2./ Minden orvos hivatalból tudja az étellel, itallal túladagolt kálium (és vagy hiányosan pótolt konyhasó) életrövidítő, vese-, szív- és idegmérgező, keringésrontó, daganatkeltő, ivartalanító, életrövidítő hatását, ugyanis ezek hatás kalibráló élettani mérésekkel, állat- és emberkísérletekkel bizonyításáért is kapta 1950-ben a Nobel díjat három mellékvesekéreg kutató (Kendall, Reichstein és Hench). Lásd: Technika a biológiában 8., Dr. Szabó Dezső: „A mellékvesekéreg biológiája” (Medicina könyvkiadó Budapest, 1976. Szerkesztette Dr. Csaba György). *3./ A Talmud előírja, a zsidóknak, hogy sózott kenyérrel + desztillált vízzel gyógyítsák magukat, miközben a zsidók által elfoglalni akart területeken tervszerűen irtják a „bálványimádókat”. (A Talmud bálványimádóként kezelendőnek nevezi a Jézus után tévelygőket is), a zsidók adott helyen elszaporodásának, vagyis „ingatlan igényének” megfelelő mértékben, lásd: 2. Mózes 23. 20-33, 5 Mózes 7., 2, 22, és Talmud Baba kamma 93 b. lap és Taanith 10 a. lap).

Verőce, 2014. 03. 02. Tejfalussy András

Vincente82 2014.03.03. 15:37:21

@Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: Ajjaj, már megint ez a sóügy!
kodpiszkalo.blog.hu/2012/03/22/mergezo-e_a_konyhaso
És a kommentek között megtalálható (vagy a másik sóval kapcsolatos bejegyzés kommentjei között), hogy a gyógyszerészet c. folyóirat melyik számában vizsgálták be, hogy nincs (illetve csak ppm mennyiségben) KCl a konyhasóban.

fordulo_bogyo 2014.03.03. 17:26:56

@Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: Hehe... nagyon jo szatiraja az altudomanyos osszeeskuveselmeleteknek, benne van minden.

Kulonosen a Talmud es desztillalt viz ivas tetszik. Elkepzelem, ahogy idoszmitasunk kezdeten milyen mertekben volt elterjedt a viz desztillalasa... ;-)

A masik fontos tartozek a Nobel dijasokra valo hivatkozas, es ahogy az szokas, itt sem azert kaptak Nobel dijat amit a szerzo nekik tulajdonit.

A "tudomanyos rendorseg" kapcsan meg a legrosszabb rendorviccek jutnak eszembe.

Koszonom, felderitette a napomat.

eteP söröV 2014.07.09. 00:34:06

Üdvözletem a bloggazdá(k)nak és az olv.társaknak!
Nagyon örülök, hogy ráleltem erre a blogra, csak így tovább, szerintem rendszeres olvasó leszek ezentúl. :)

A poszttal kapcsolatban nekem a nátrium-metamizol (alias Algopyrin) háttérbe szorulása (szorítása?)... mindenesetre vénykötelessé tétele jutott az eszembe. Erről pedig az a boszorkányüldözés, ami az USA-ban ment ellene (mai napig csak az állategészségügy hasznosíthatja) 1 db haláleset miatt, míg a paracetamol, ibuprofén, acetil-szalicilsav stb tartalmú (nem is vényköteles) gyógyszerek sokkal nagyobb kockázatot jelentenek (legalábbis én ezt olvastam ki a rendelkezésre álló statisztikákból), mégis szabadon árusíthatóak.

Nem tervezek az USA-ba utazni, de biztosan kellemetlen lenne, ha valami oknál fogva kiderülne, hogy alkalmanként bizony beveszek egy kis állatgyógyszert... :D

Ó, de ne is csodálkozzunk! Hát a magyarok ennek a vegyületnek a káros hatására is immunisak GENETIKUSAN! (Ezt már nem tudom hol olvastam, de ha meglelem jön a link) :D

Vincente82 2014.08.05. 11:31:16

@Vörös Pete: Tudomásom szerint az Algopyrin vénykötelessé tételének nem szakmai, hanem politikai/gazdasági indokai voltak. Értesüléseim hallomásból valóak, így kéretik kellő kritikával kezelni. Úgytudom, hogy 2006-ban, amikor lehetővé tették a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli árusítását, az Algopyrin gyártója a Sanofi nem egyezett bele, hogy az övé kikerüljön. Úgy értékelte, hogy ez számára pozitív marketing elem, hogy csak gyógyszertárban kapható. Erre az akkori EÜ miniszter, aki érdekelt volt/lett volna a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalamazás minél nagyobb profitjában (bosszúból) vénykötelessé tette.
Ismétlem, ezek csak hallomásból szerzett információk, de én a forrást és a szereplőket ismerve el bírom képzelni.

eteP söröV 2014.08.05. 12:46:41

@Vincente82: Köszönöm a választ!

Amit én eddig találtam a témában, az annyi volt, hogy a gyártó akkor dobta piacra az ibuprofén hatóanyagú Algoflex-családot, ami nagyobb profitot jelenthetett, mint a "mezei" Algopyrin, ám a doboza és a neve "megtévesztésig" hasonlít rá. Ez a magyarázat is némiképp logikusnak tűnik, meg persze az is, amit te mondasz. :)

A teljes igazságot (ami biztosan igen sokrétű) nem gondolom, hogy valaha is megtudjuk.

Én és a családom (eü-s apukám révén) nagyobb bizalommal viseltetünk a metamizol irányában, de természetesen a túlzásoktól ennél is tartózkodni érdemes.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.