vény nélküli veszélyek

2014.02.26., Szerző: kodpiszkalo

pc.jpgA tévében is reklámozott, vény nélkül kapható gyógyszereket egyesek hajlamosak inkább gyógyhatással is rendelkező cukorkának tekinteni, mint komoly gyógyszernek. Tény, hogy a nagyon markáns hatással rendelkező szerek csak orvosi vény ellenében vásárolhatóak meg a patikákban, de tévedés lenne azt hinni, hogy amihez nem szükséges orvosi javaslat, az egyben veszélytelen is. Természetesen biztonságos, ha megfelelően alkalmazzák - de régi szabály, hogy amit el lehet hibázni, azt az emberek jó eséllyel el is rontják.

A helyzetet nem javítják a médiában látható-hallható gyógyszerreklámok. Ha ezekből indulunk ki, akkor azt gondolhatjuk, a helikopteres bevetés / szülői értekezlet / családi vacsora alatt ránk törő fejfájás esetén elegendő bekapni egy piros / zöld / kék kapszulát, és a fájdalom huss, elröppen. Természetesen ez így nem igaz. Nincs olyan vény nélküli fájdalomcsillapító, amely mindig, minden típusú fájdalmat azonnal megszüntetne, ráadásul nem is hatnak olyan gyorsan, mint azt a reklámok alapján gondolhatnánk (persze irreális lenne elvárni, hogy negyed óráig tartson a reklám, amíg végre hatni kezd a szer). A reklám nem hazudik, csak nem bontja ki a valóság minden részletét - de ez nem csak a gyógyszerhirdetésekre érvényes. Ugyanez a jelenség megfigyelhető az intimbetét-, bank- vagy mosóporreklámoknál: idealizált, leegyszerűsített helyzeteket mutatnak be, kedvet csinálnak a vásárláshoz.

Na, itt álljunk meg egy szóra. A gyógyszer ugyanis speciális áru, más szabályok érvényesek rá, mint az egyéb termékek reklámozására. A gyógyszerforgalmazás szabályairól szóló törvény például tiltja a vényköteles szerek reklámozását. Ennek van szakmai és (ki nem mondott) financiális oka is: egyrészt nem szerencsés, sőt káros lehet olyan, erős hatású szerek iránt érdeklődést generálni, amelyeket orvos írhat fel, s amelyek túlzott használata fokozott veszéllyel járhat; másrészt viszont az államkasszának is kifejezetten káros, ha az indokoltnál többet akarnak vásárolni az emberek támogatott árú gyógyszerekből. A vény nélkül kapható szereknél nincs ilyen tiltás, de ezekre is érvényesek bizonyos szabályok. Így például jogszabályi elvárás a gyógyszerreklámmal szemben, hogy

  • a gyógyszer rendeltetésszerű használatára ösztönözzön,
  • tartalmazza a gyógyszer rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást, figyelmeztető szöveget.

Ugyanakkor gyógyszerreklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

  • a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,
  • betegség hatására bekövetkező állapotot, illetve a gyógyszer által az emberi szervezetre gyakorolt hatást a valóságtól eltérő módon mutat be.

A fentiek, és néhány egyéb szabály által körülhatárolt "játéktér" az, amelyen belül a gyógyszergyárak reklámozhatják termékeiket. És - megfelelően képzett marketinges szakemberek és jogászok csapatával - a rendelkezésre álló pályát igyekeznek úgy bejátszani, hogy a szabályok megsértése nélkül maximális eredményt érhessenek el. Ennek végeredménye kristályosodik ki a sokak által szidott, de valójában mindannyiunkra ható reklámokban. Megfelelnek-e ezek a rövidfilmek a jogszabályi előírásnak? Néhány ritka kivételtől igen: a reklámokban utalnak a gyógyszer indikációjára, és a végén mindig elhadarják a kötelező rövid tájékoztatót (akockázatokésmellékhatásoktekintetében...). Nem hangzik el egyetlen utalás sem a szakszerűtlen használatra, nem buzdítanak direkt, explicit módon a túladagolásra, nem beszél senki arról, hogy a gyógyszer biztos gyógyulást okoz, nem mutatják be a valóságtól eltérő módon a gyógyszer hatását. Vagy mégis? Lehet, hogy jogilag a reklámok kikezdhetetlenek, de hatásuk kétségtelenül túlmutat azon, amit a jogszabály korlátként megfogalmaz: az betegek egy részének az a benyomása, hogy a termék megvásárlása és fogyasztása egycsapásra megszünteti panaszát (mert ezt látja a képernyőn), szinte érzi, hogy a piros tabletta szétárad a testében (mert ezt látja a képernyőn), sőt, mintha az élete is boldogabbá, egyszerűbbé válna (mert ezt látja a képernyőn). Míg ugyanez a hatás egy jégkrém vagy autóreklám esetén nem jár veszéllyel, a gyógyszer egyszerű eladandó termékké degradálása veszélyes is lehet. Az obligát akockázatokról... szöveg ugyanis nem semlegesíti a reklám vásárlásra ösztönző hatását, és az indokolatlan gyógyszervásárlás és -szedés (szemben egy jégkrémmel) veszélyekkel is járhat.

Ez a veszély nem elméleti. Az USÁ-ban, amely (gyógyszerreklámozásban is) előttünk jár, egyes vény nélküli termékek komoly népegészségügyi problémát jelentenek. A leggyakrabban citált példa a paracetamolé: ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USÁ-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Meglepő módon a jóval kisebb Egyesült Királyságban is hasonló a halálesetek száma, és ez annak hatására sem csökkent, hogy csökkentették az tabletták dobozonkénti számát (miért is csökkenne: bárki korlátlan számú dobozt vehet...). Ötletekből nincs hiány: "forradalmi újításként" az USÁ-ban a túladagolás veszélyeire felhívó figyelmeztetést tartalmazó gyógyszereskupakokkal próbálkoznak.

Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Ilyen adagban a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamolmérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet. 

Mi lehet az oka, hogy egyes országokban ilyen nagy mértékben túladagolnak egy (megfelelően szedve biztonságos) gyógyszerkészítményt? A válasz nem egyszerű, de a hazai adatokat szemlélve találhatunk (rész)magyarázatot. Bár Magyarországon a hatóanyag az 1960-as évek óta forgalomban van, felhasználása 1996, a médiában történő szabad reklámozás kezdetétől ugrott meg igazán. Az ezredfordulón évente 30-50 mérgezéses eset fordult elő - ami 10 millió potenciális fogyasztóra vetítve, a nyugati adatokkal összehasonlítva nem is olyan vészes szám. A baj az, hogy ha a fogyasztói "tudatosság" (ez azt jelenti, hogy a beteg inkább saját döntés, mint a szakember tanácsa alapján választ) az USÁ-ban látható szintre fejlődik, akkor ebben a mutatóban akár be is érhetjük a  korlátlan lehetőségek hazáját. Nincsenek illúzióim: amikor azt látom, hogy már legalább 15 éve ugyanazokkal az ócska termékbemutatós trükkökkel verik át honfitársaim ezreit, irreális lenne azt feltételezni, hogy a gyógyszervásárlásban és -fogyasztásban tudatosabbak lennénk. Nem várható el a fogyasztótól (azaz elvárható lenne, elvileg), hogy megnézze a gyógyszerek tájékoztatóját, és biztos, ami biztos alapon ne vegyen be egyidejűleg 4 különböző nevű, de ugyanúgy paracetamolt tartalmazó szert.

Megoldás? Reálisan azonnali megoldás nincs, pontosabban ami lenne, az kivitelezhetetlen, ugyanis a vény nélküli szerekhez hozzászok(tat)ott lakosságot nem lehet megfosztani az egyre szabadabb hozzáférés lehetőségétől, és a gyógyszerreklámok betiltása körülbelül ugyanilyen utópiának számít (=gyógyszerlobbi, fogyasztói lobbi). A betegtől/vásárlótól némi, a gyógyszert kiadó szakembertől pedig a maximális odafigyelés mérsékelheti a nemkívánatos hatások, mérgezések kockázatát (persze csak akkor, ha a gyógyszert a beteg gyógyszertárban, és nem drogériában, benzinkúton, trafikban etc. vásárolja...).   

Kép forrása: thesite.org 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr65834095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gabriella Kiss 2014.02.27. 08:51:50

Arról hogy mit művelnek a betegek/vásárlók a reklám hatására csak a közforgalmú gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeknek van teljes rálátása. Ha egy szóval akarnám jellemezni a dolgot : ijesztő!!!

Csilikid 2014.02.27. 09:38:53

Sajnos a(z) (ön)tudatos vásárlóból egyre több van. Némelyiknek még a hatóanyag szó megértése is nehézséget okoz. Sokan csak úgy ismerik a gyógyszereket, hogy hosszú piros, kicsi zöld, stb. A reklámokban arra is fel kellene hívni a figyelmet, hogy ha azonos panaszra (pl: fejfájás, láz, megfázás) vesz be különböző nevű készítményt, akkor ellenőrizze, hogy mit tartalmaz. Előfordult, hogy egyszerre kértek megfázásra koldrekszet , fejfájásra pandadolt, lázra rubbofent. Ezek mind paracetamol tartalmúak. A cigarettás dobozokon lévő nagy, fekete keretes figyelmeztetéshez hasonlóan kellene a hatóanyago(ka)t feltüntetni.

okoska törp 2014.02.27. 12:46:39

A cikkben felvetett problémát értem, a konklúzióval ellenben vitatkoznék.

1. Egy nagy budapesti gyógyszergyár vezetője a 2. éves egyetemistáknak magyarázott.

- Tudják mit gyártunk itt?
- Gyógyert?? (félénk válasz)
- Hatalmas tévedés! Mi itt profitot gyártunk.

Na, ehhez tartsátok magatokat. A gyógyszer ugyanolyan ipari termék mint bármi más, ugyanúgy szükség van a reklámozásra. A módján ugyan lehet vitatkozni, de csak nagyon ésszel.

2. Csapnivaló a magyar gyógyszerek estében a betegtájékoztatás. Ennek folyománya sokszor a helytelen használat.
Mondjuk a csomagolás előlapján én kötelezően feltüntettetném a fő összetevőt és a szokásos indikációt, közérthető magyar nyelven. A hátlapon meg a szokásos dózist, a maximális beszedhető mennyiséget és az alkalmazás idejét. valamint egy figyelmeztetést a túladagolás várható következményére.
A mellékelt irományon is nehezen igazodik ki aki nem szakember. Félreértések, infóhiányok vannak, pedig ugye elvileg minden releváns információt tartalmaznak. De mégsem hasznosak.

Kedves gyógyszerész urak, most dobjátok a köveket szegény vegyészre! :D

Lenne ötletem

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.02.27. 15:46:49

@okoska törp: A 2. ponttal egyetértek, az 1.-gyel vitatkoznék. Miért ne lehetne regulálni a reklámokat? Tudom, hogy a gyakorlatban illúzió, de elvi oldalról közelítve igenis szükség lenne erre.

okoska törp 2014.02.28. 13:33:05

Nem azt mondtam hogy nem kell reguláció. Csak azt mondom hogy a gyógyszergyártás és -kereskedelem egy profitorientált tevékenység, az ehhez szükséges eszközöket nem szabad egytől egyig kivenni a cégek kezéből. Azaz, hagyni kell reklámozni a kereskedőket.

Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan 2014.03.02. 10:53:52

Tejfalussy András okl. vill. mérnök (sz.szám: 1-420415-0215) AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG gmk va. (1036 Lajos u. 115.), Cégbíróság által kijelölt végelszámoló, Ptk. Megbízás nélküli ügyvitel* keretében közérdekű feljelentéseivel, bejelentéseivel, javaslataival kárelhárító méréstani szakértő (www.tejfalussy.com, +36-202181408, tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com).
MEHNAM-info / Jogjavítás / Vitarovat Kód: kdnp-szakminiszterek-osszeeskuvese-140302

KDNP-SZAKMINISZTEREK ÖSSZEESKŰVÉSE A NEM ZSIDÓK MÉRGEZTETÉSÉRE?

Mint Dr. Kovács Pál által felkért interpelláció előkészítő méréstani szakértő kiderítettem, hogy a Dr. Kovács Pál és társa által az étkezési kálium túladagolás ellen 1992-ben benyújtott interpellációra az orvosi végzettségű dr. Surján László (aki most Európai Parlamenti képviselő) egészségügyi miniszterként teljesen hamis választ adott az Országgyűlésben (sorszáma: 8253), s ezzel számos magyar egészségromlását, életrövidülését, meddővé válását okozta és okozza. Kérem a KDNP-t, hogy indítsák meg Surján Lászlóékkal szemben a törvényes büntető eljárást! Az alábbiak méréstani és bűnügyi bizonyítékait lásd a www.tejfalussy.com és www.aquanet.fw.hu tudományos honlapokon pl.: www.tejfalussy.com/regiweboldalak/www.aquanet.fw.hu/szoveg/kaliuminterpell92.htm .

Az Országgyűlésben dr. Surján László és két minisztertársa azzal akadályozta meg az interpelláció bizottsági vizsgálatát, hogy a nem hozzáértő képviselőkkel elhitették, hogy „A nemzetközi irodalmi adatok szerint a káliummérgezés csak 18 gramm/nap vagy ennél nagyobb mennyiség szájon át bevitele esetén következhet be, ugyanis a kálium egyensúly a szervezetben a vese és a verejték útján szabályozott”. Dr. Surjánék tudatosan csaltak, az alábbi tudományos mérési bizonyítékok szerint is:

Az NaCl konyhasó helyett sózásra ajánlott káliumsók (REDI-Só) hatását ellenőrző hatás-kalibráló mérések során, pl. amit az Országos Élelmezési és Táplálkozás Tudományi Intézet (OÉTI) részére a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végeztek, a tiszta vízben oldott 2 gramm REDI-Só 0,88 gramm káliumtartalmának a szájon át bejuttatása is felére csökkentette 10 előtte egészséges felnőtt ember mindegyike veséjének a vizeletkiválasztását, 4 gramm REDI-Só 1,76 gramm káliumtartalma pedig az 5 mmol/liter mérgezési küszöbnél (lásd a vérvizsgálati laboratóriumi jelenlegi 5,1 mmol/liter kálium határértéket) magasabbra, 5,5 mmol/literig növelte mindegyikük vérszérumában a káliumot.

A Belgyógyászat alapvonalai 2. (Magyar-Petrányi) tankönyv szerint egészséges embernek is torzul az EKG-je, ha szájon át 24 óra alatt 5-8 gramm kálisónál (2,2-3,6 gramm káliumnál) többet juttat be. Az Intenzív betegellátás elmélete és gyakorlata c. (Varga Péter és tsai) tankönyv szerint pedig, ha 24 óra alatt 280 mval (11 gramm), vagy 1 órán belül 20-40 mval (0,8-1,6 gramm) káliumnál (bárhonnan) több jut be a vérbe, 5 mmol/liter feletti veszedelmes káliummérgezésre lehet számítani.

Kiegészítések a félreértések elkerüléséhez: 1./ A Magyar Petrányi könyvben hamis a 7 mmol/liter kálium mérgezési küszöb! A hyperkalaemia veszély 5 mmol/liter vérszérum káliumszint felett is fennáll, nem csak a 7 mmol/liter felett! 2./ Minden orvos hivatalból tudja az étellel, itallal túladagolt kálium (és vagy hiányosan pótolt konyhasó) életrövidítő, vese-, szív- és idegmérgező, keringésrontó, daganatkeltő, ivartalanító, életrövidítő hatását, ugyanis ezek hatás kalibráló élettani mérésekkel, állat- és emberkísérletekkel bizonyításáért is kapta 1950-ben a Nobel díjat három mellékvesekéreg kutató (Kendall, Reichstein és Hench). Lásd: Technika a biológiában 8., Dr. Szabó Dezső: „A mellékvesekéreg biológiája” (Medicina könyvkiadó Budapest, 1976. Szerkesztette Dr. Csaba György). *3./ A Talmud előírja, a zsidóknak, hogy sózott kenyérrel + desztillált vízzel gyógyítsák magukat, miközben a zsidók által elfoglalni akart területeken tervszerűen irtják a „bálványimádókat”. (A Talmud bálványimádóként kezelendőnek nevezi a Jézus után tévelygőket is), a zsidók adott helyen elszaporodásának, vagyis „ingatlan igényének” megfelelő mértékben, lásd: 2. Mózes 23. 20-33, 5 Mózes 7., 2, 22, és Talmud Baba kamma 93 b. lap és Taanith 10 a. lap).

Verőce, 2014. 03. 02. Tejfalussy András

Vincente82 2014.03.03. 15:37:21

@Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: Ajjaj, már megint ez a sóügy!
kodpiszkalo.blog.hu/2012/03/22/mergezo-e_a_konyhaso
És a kommentek között megtalálható (vagy a másik sóval kapcsolatos bejegyzés kommentjei között), hogy a gyógyszerészet c. folyóirat melyik számában vizsgálták be, hogy nincs (illetve csak ppm mennyiségben) KCl a konyhasóban.

fordulo_bogyo 2014.03.03. 17:26:56

@Tudományos Rendőrség PJT, Tejfalussy András, aquan: Hehe... nagyon jo szatiraja az altudomanyos osszeeskuveselmeleteknek, benne van minden.

Kulonosen a Talmud es desztillalt viz ivas tetszik. Elkepzelem, ahogy idoszmitasunk kezdeten milyen mertekben volt elterjedt a viz desztillalasa... ;-)

A masik fontos tartozek a Nobel dijasokra valo hivatkozas, es ahogy az szokas, itt sem azert kaptak Nobel dijat amit a szerzo nekik tulajdonit.

A "tudomanyos rendorseg" kapcsan meg a legrosszabb rendorviccek jutnak eszembe.

Koszonom, felderitette a napomat.

eteP söröV 2014.07.09. 00:34:06

Üdvözletem a bloggazdá(k)nak és az olv.társaknak!
Nagyon örülök, hogy ráleltem erre a blogra, csak így tovább, szerintem rendszeres olvasó leszek ezentúl. :)

A poszttal kapcsolatban nekem a nátrium-metamizol (alias Algopyrin) háttérbe szorulása (szorítása?)... mindenesetre vénykötelessé tétele jutott az eszembe. Erről pedig az a boszorkányüldözés, ami az USA-ban ment ellene (mai napig csak az állategészségügy hasznosíthatja) 1 db haláleset miatt, míg a paracetamol, ibuprofén, acetil-szalicilsav stb tartalmú (nem is vényköteles) gyógyszerek sokkal nagyobb kockázatot jelentenek (legalábbis én ezt olvastam ki a rendelkezésre álló statisztikákból), mégis szabadon árusíthatóak.

Nem tervezek az USA-ba utazni, de biztosan kellemetlen lenne, ha valami oknál fogva kiderülne, hogy alkalmanként bizony beveszek egy kis állatgyógyszert... :D

Ó, de ne is csodálkozzunk! Hát a magyarok ennek a vegyületnek a káros hatására is immunisak GENETIKUSAN! (Ezt már nem tudom hol olvastam, de ha meglelem jön a link) :D

Vincente82 2014.08.05. 11:31:16

@Vörös Pete: Tudomásom szerint az Algopyrin vénykötelessé tételének nem szakmai, hanem politikai/gazdasági indokai voltak. Értesüléseim hallomásból valóak, így kéretik kellő kritikával kezelni. Úgytudom, hogy 2006-ban, amikor lehetővé tették a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli árusítását, az Algopyrin gyártója a Sanofi nem egyezett bele, hogy az övé kikerüljön. Úgy értékelte, hogy ez számára pozitív marketing elem, hogy csak gyógyszertárban kapható. Erre az akkori EÜ miniszter, aki érdekelt volt/lett volna a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalamazás minél nagyobb profitjában (bosszúból) vénykötelessé tette.
Ismétlem, ezek csak hallomásból szerzett információk, de én a forrást és a szereplőket ismerve el bírom képzelni.

eteP söröV 2014.08.05. 12:46:41

@Vincente82: Köszönöm a választ!

Amit én eddig találtam a témában, az annyi volt, hogy a gyártó akkor dobta piacra az ibuprofén hatóanyagú Algoflex-családot, ami nagyobb profitot jelenthetett, mint a "mezei" Algopyrin, ám a doboza és a neve "megtévesztésig" hasonlít rá. Ez a magyarázat is némiképp logikusnak tűnik, meg persze az is, amit te mondasz. :)

A teljes igazságot (ami biztosan igen sokrétű) nem gondolom, hogy valaha is megtudjuk.

Én és a családom (eü-s apukám révén) nagyobb bizalommal viseltetünk a metamizol irányában, de természetesen a túlzásoktól ennél is tartózkodni érdemes.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Bambino123: Sziasztok! Mivel nem találtam semmi elérhetőséget, ide írnék. Szeretném, ha írnátok egy elemzést ... (2017.02.23. 22:17) az élet iskolája
  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu