valóban száz évig élnek a hunzák?

2013.12.11., Szerző: j.norbert


594px-A_Hunza_Rajah_and_Tribesmen.jpgInterneten, körlevelekben terjed a történet: egy nép Ázsia szívében nem ismeri a rákot, a cukorbetegséget, tagjai gyakran a századik életévüket is megélik. A hunzákról van szó (vagy ahogyan magukat nevezik: a burushók). Pakisztán északi részén, a Karakorum-hegység vonulatai között élnek, kb. 80-90000-en. Sem a nyelvüknek, sem a népnek az eredetét nem sikerült még tisztázni, előszeretettel rokonítják őket egyes portálok a hunokkal, s így a magyar néppel is (ők egyébként Nagy Sándor katonáitól származtatják magukat, erre sem találtak egyelőre bizonyítékot).

Először Rober McCarrison brit orvos írt róluk, 1922-ben, az Amerikai Orvosszövetség lapjában számolt be, hogy nem ismerik a rákos megbetegedéseket, mindig egészségesek, hosszú életűek, gyakran kiegészítve, hogy társadalmi berendezkedésük a létező legigazságosabb, közel van az általunk ideálisnak tekintetthez, s az egészségüket barackmagnak köszönhetik.

Reneé Taylor (Allen E. Banik szemorvossal együtt) 1960-ban járt a hunzák között, két könyvet jelentetett meg tapasztalatairól (Hunza Land. 1960.  és Long Suppressed Hunza health secrets for long life and happiness. New York: Award Books. 1964.). Beszámolója hasonló McCarrisonéhoz: a nép nem használ pénzt, nincsenek járványok és szegénység, az emberek hosszú életűek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Taylor az emír palotájában lakott, nem volt lehetősége utazni a vidéken, így nem sokat láthatott az átlagember életéből. Ő a hunzák egészségének az okát (ahogyan McCarrison is) a magas barack(mag)- és mandulafogyasztásban találta, ez a táptalaja annak a hitnek, hogy a barackmagban található amigdalin (az állítólagos B17-vitamin) alkalmas a rák kezelésére. Erre a tévhitre már született a blogon egy írás, ezért erre most nem térnénk ki, érdemes elolvasni azt a bejegyzést.

Egy másik leírás John Clark geológus nevéhez fűződik (írása angol nyelven itt olvasható teljes egészében). Ő az ötvenes években fölkereste a hunzákat, mivel a pakisztáni hegyekben, volt szerencséje nem az emír palotájából, hanem testközelből megismerni azt a vidéket. Clark tapasztalatai már közel sem voltak ennyire pozitívak. Följegyezte, hogy nagyon sokan keresték őt föl a falvakból (annak ellenére, hogy geológus volt, nem orvos) a legkülönbözőbb betegségekkel: vérhas, szürkehályog, bélférgesség, tuberkulózis, stb. Könyvének negyedik fejezetében számol be erről, ugyanitt olvashatunk a gyakori éhínségekről is. Két útja során összesen húsz hónapot töltött a hunzák között, gondos feljegyzéseket vezetett a hozzáforduló betegekről, összesen 5684 embert látott el. Mivel sem szaktudása nem volt (geológus lévén, bevallása szerint alapfokú elsősegély tanfolyamot végzett, s néhány szakkönyv állt csupán a rendelkezésére), és a rendelkezésére álló gyógyszerek mennyisége is erősen korlátozott volt, nem mindig tudott sikereket elérni.

A 19. fejezet legelején a magas gyermekhalandóságról is szót ejt, felmérte, hogy egy iskolában hány diáknak hunyt el testvére, szülője időnek előtt. A táblázatot a könyvből idézzük:

elhunyt
Gohor Hayat édesanya, 5 testvér
Sherin Beg 2 testvér
Nur-ud Din édesanya, 4 testvér
Md. Hamid édesanya, 1 testvér
Burhan Sah 2 testvér
Nasar Md. édesanya, 3 testvér
Mullah Madut 2 testvér
Suleiman 1 testvér
Ghulman Rasul édesapa

Clark útibeszámolója erősen árnyalja a képet a hunzákról: ismerik a betegséget, ott is előfordul az éhínség, ismerik a pénzt is (használják a rúpiát). Ezek után tényleg 120 évig élnek? Az az igazság, hogy ez sem igaz. A hunzák ugyanis a kort nem években mérik elsősorban, hanem az illető öreg bölcsességét -- ezért lehet, az, hogyha rámondták valakire, hogy 100 éves, akkor valójában a nagy tudására és élettapasztalatára hivatkoztak.

Clark leírásából kiderül tehát: amit a hunzákról tartanak, az nem mind igaz. Közelről tapasztalhatta, hogy milyen kemény ott az élet. A mítosz, miszerint egészségesen élnek és társadalmuk a legigazságosabb a földön, egy erősen idealizált, felnagyított, utópisztikus képen alapszik.

Kép forrása: Wikimedia Commons

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr845681811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

avissi 2013.12.11. 11:27:23

Érdekes bejegyzés ez a sokat emlegetett hunzákról.
Hátha valaki nem ismeri a régi viccet: a moszkvai rádió riportere interjút készít a Kaukázusban a legidősebb szovjet emberrel. Kérdezi: hogyan tudott ilyen magas kort megérni? A bácsi többször is elkezdi: Az úgy volt fiam, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején... A riporter mindig félbeszakítja: most ne a nagy októberről beszéljen, hanem azt mondja el, mitől ilyen egészséges most is, 120 éves korában? A bácsi: Épp azt mondom, fiacskám. A NOSzF idején elégtek az anyakönyvek, azóta vagyok én 120 éves.

ÁgicaOrbán 2016.03.28. 14:38:02

ezért kell mindig minden információt elolvasni,, mielőtt rossz következtetéseket vonnánk le egy-egy adott cikkből

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.