méregtelenítés - lábfürdővel

2013.12.03., Szerző: kodpiszkalo

lf.gifDéja vu érzésem van: amikor az ember azt gondolja, valami már nem fokozható, kiderül - de. A blog néhány témája esetén ezt az érzést már átéltem, s most ez az élmény ért a méregtelenítő lábfürdőkkel kapcsolatban is. A téma nem új, a megtévesztésen alapuló módszer cáfolatára több jó írás született, például ez, ez meg ez. Az üggyel kapcsolatban megszólalt dr. Zacher Gábor toxikológus is - az ő elismertsége sokat segített abban, hogy legalább némelyek "kiábránduljanak" a méregtelenítés illúziójából.

De mivel az üzlet nyilvánvalóan virágzik, sőt, újabb mutációk is megjelennek, érdemesnek tartottam újra elővenni a témát.

A méregtelenítés – más néven salaktalanítás – hívei szerint az elfogyasztott élelmiszerrel, gyógyszerekkel folyamatosan mérgeket viszünk be a szervezetbe, amelyek ott felhalmozódva előbb-utóbb betegséget okoznak. Ezért van szükség a szezonális (mások szerint még gyakoribb) méregtelenítésre. Ilyenkor különféle módszerekkel arra törekszenek, hogy kiürítsék a méreganyagokat. Erre a célra leggyakrabban gyógynövényeket használnak, de vannak ennél furcsább megoldások is.

Először is érdemes tisztázni, mi lehet a salaktalanítás vagy méregtelenítés. Az első kifejezés arra utal, mintha a szervezetünkben valahol olyan anyagok rakódnának le, amelyek egy erőteljes tisztítással eltávolíthatók, a méregtelenítés pedig arra utal, hogy a káros anyagok szelektíven kiüríthetőek valamilyen módszerrel. A modern élettan és gyógyszertan a salaktalanítás fogalmát nem használja, a méregtelenítést (általában detoxikációként) viszont igen. Erről nagyon sokaknak a túlzott alkoholfogyasztás utáni, gyomormosást is magában foglaló kezelés juthat eszébe, de a detoxikálás jóval több ennél. Bármilyen mérgezés kivédésére végzett beavatkozást ezzel a kifejezéssel illetnek, legyen szó gombamérgezés utáni infúziós kezelésről vagy gyomorrontás utáni széntabletta adagolásáról. Szervezetidegen anyagok azonban minden nap bejutnak a táplálékkal a szervezetünkbe a kisebb-nagyobb mennyiségben, mégis ritkán tapasztaljuk ennek káros következményét. Ez azzal magyarázható, hogy a méregtelenítő folyamatok akkor is zajlanak, amikor nincs mérgezés. Nagyon bonyolult rendszer dolgozik azért, hogy az elfogyasztott tartósító- és ízfokozószerek, gyógyszerek és gombatoxinok minél gyorsabban kiürüljenek a szervezetből, és ne okozzanak mérgezést, károsodást. Ezt a feladatok javarészt enzimek végzik, amelyek a bekerült idegen anyagokat (xenobiotikumokat) oly módon alakítják át, hogy azok vízoldhatóvá váljanak. A gyomor-bélrendszerből felszívódó anyagok jelentős része az átalakulás után a vizelettel ürül. Az átalakított anyagok kisebb hányada az epével ürül ki, az egyéb testnedvekkel (nyál, izzadság, anyatej) pedig még ennél is kevesebb.
Ha az átalakult vegyület apoláris, azaz jó zsíroldékonyságú, a vesében visszaszívódik a keringésbe, ha vízoldékonyabb, jelentős arányban eltávozik a szervezetből. Kiszámították, hogy ha nem nőne a pentobarbitál nevű gyógyszer-hatóanyag vízoldékonysága a szervezetben zajló „méregtelenítési folyamat" során, a vegyület apoláros jellege miatti nagy arányú visszaszívódás következtében a nyugtató gyógyszer hatása kb. 100 évig (!) tartana.

Az átalakulás (metabolizmus) jelentős részben a májban történik, ahol az enzimek oxidálják, redukálják vagy más módon átalakítják az anyagokat. Szintén a májban játszódik le a vegyületek konjugációja, amely során az anyagok glükuronid- vagy szulfát származéka keletkezik. Ezek a formák, amelyek jellemzően az epével választódnak ki, jóval vízoldékonyabbak és gyorsabban kiürülnek, ugyanis nem tudnak visszaszívódni a bélrendszerből.

Ha a szervezetbe bekerült idegen anyagok mennyisége meghaladja a méregtelenítő rendszer kapacitását, mérgezési tünetek jelenhetnek meg, súlyosabb esetben a szervezet károsodhat is. Ésszerűnek tűnhet tehát a detoxikáció támogatása, de vajon az ilyen célra használt eszközök valóban hasznosak-e? További kérdés, hogy indokolt-e kampányszerűen végezni a méregtelenítést, vagy inkább folyamatos salaktalanítást kellene végeznünk?

Először is, érdemes leszögeznünk, hogy a sajtóban oly gyakran emlegetett méregtelenítés nem azonos a fent röviden ismertetett élettani folyamattal. Ez esetben ugyanis nem az enzimrendszer működésének támogatásáról van szó, hanem általában vizelet- és hashajtással az anyagcsere fokozásáról. Az interneten és a nyomtatott lapokban számtalan fellelhető írásban javasolt legtöbb növény ugyanis ilyen hatásokkal rendelkezik. Sajnos, egyik módszer sem üdvözítő. Bár tény, hogy a rendszeres székletürítés csökkentheti bizonyos rosszindulatú béldaganatok kockázatát (pontosabban fogalmazva: a gyakori székrekedés növeli a rizikót), ez nem indokolja a hashajtást. Sokkal inkább célravezető az egészséges, kiegyensúlyozott, rostokban gazdag táplálkozás, amely rendszeres székletürítést biztosít. Az igazán erős salaktalanító termékekben használt, híg, gyakran görccsel járó hasmenést okozó növények pedig hosszú távon kifejezetten károsak is lehetnek. A vizelethajtó növények alkalmazása pedig jól helyettesíthető a folyadékbevitel növelésével, mivel ily módon a vízháztartás egyensúlyának felborítása nélkül növelhetjük a vizelet térfogatát, ami csökkenti a húgyúti kövek kialakulásának veszélyét. Sem a vizelet-, sem a hashajtás nem fokozza szelektíven a méreganyagok ürülését a szervezetből, azaz nincs méregtelenítő hatásuk. Sőt, a hashajtással és vizelethajtással végzett „méregtelenítés" valójában egyáltalán nem hasznos a szervezetnek. Bár ritkán fordulnak elő komoly következmények, már rövid távon is csökken a táplálékból felszívott hasznos anyagok mennyisége, felborulhat az ion- és vízháztartás. Azok számára, akiknek az önsanyargatás az egészségjavítás illúziójával kapcsolódik össze, kétségkívül meggyőző lehet egy erős hasmenéssel és akár néhány kilogramm súlyvesztéssel is együtt járó méregtelenítő kúra. Szintén pozitívan tekintenek az ilyen eljárásokra a fogyni vágyók. Sajnos, közülük kevesen tudják, hogy a kúra következtében nem válnak egészségesebbé, ugyanis az általuk elképzelt méregtelenítés nem következik be, és feltehetőleg a fogyás is csak időleges.

A méregtelenítésre alkalmazott növények közül egyesek valóban rendelkeznek detoxikáló hatással. Ezek közül legjelentősebb a máriatövis (Sylibum marianum), amely májvédő hatása tudományosan igazolt. A növény magjában található flavonolignán típusú anyagok a májsejteket védik a károsodásoktól, fokozzák azok regenerációját. Ezzel magyarázható, hogy a növény kivonata májvédő gyógyszerek hatóanyagaként hazánkban is forgalomban van, sőt, a gombamérgezettek ellátását is a máriatövisből kivont egyik vegyület infúziójával végzik. A máriatövis készítményeinek fogyasztása már kialakult májkárosodás vagy annak veszélye esetén indokolt. Bár az antioxidánsokkal mérsékelhető a szervezetre káros szabadgyökök képződése, ez nem tekinthető szorosan vett méregtelenítő hatásnak. Kétségtelen, hogy a magas antioxidánstartalmú étrend (ez a gyakorlatban sok zöldség és gyümölcs fogyasztását jelenti) egészséges, az azonban nem igazolt, hogy az antioxidáns anyagok koncentrátumainak (pl. nagy dózisú vitaminkészítmények, gyümölcskivonatok) fogyasztása feltétlenül javítaná az egészségi állapotot.

A méregtelenítés egyik divatos változatában nem gyógynövényeket kell fogyasztani, hanem lábmosással kísérlik meg eltávolítani a káros anyagokat. A méregtelenítéshez használt készülék első pillantásra nem tér el jelentősen az elektromos lábfürdőktől, de a használat során meglepő jelenségnek lehetnek tanúi a használók. A mosóvíz színe ugyanis elkezd megváltozni, egyre sötétebb lesz, amit a forgalmazók a lábon át kiürülő méreganyagoknak tulajdonítanak. Az egyik leírás szerint a lábfürdő „használatakor a víz ionokra bomlik szét, melyek a véráramon keresztül áthaladnak a szervezeten, feltöltve azt negatív ionokkal. A testben megemelkedik az ionszint, ezáltal megnő az energiaszint, elősegítve az enzimek működését. Az ember testtömegének 70%-a víz. A víz szállítja a különböző hatóanyagokat a szervezetünkben (a vér és a nyirok fő alkotóeleme is víz). A méreg és salakanyagok a vízben feloldódnak. Amikor lábunkat a vízbe dugjuk, akkor ez a víz mintegy hozzáadódik a test tömegéhez, amitől csak a talp és a lábfej bőre választja el. A víz elektrolízisén alapulva a keletkező negatív ionok behatolnak a testbe a bőrön keresztül és stimulálják a sejteket. A kezelés végére a tiszta lábfürdető vízben kiválnak a méreganyagok." Az ilyen, és ehhez hasonló áltudományos megfogalmazások persze egyáltalán nem adnak magyarázatot a készülékek működési elvére. Valószínűleg valóban elektromos áram hatására bekövetkező változásról van szó, azonban azt nem méregtelenítésnek, hanem elektrolízisnek hívják. A kezelést ugyanis konyhasót (nátrium-klorid) tartalmazó oldattal végzik, amelynek elektrolízise során a katódon hidrogéngáz és hidroxidionok, a vas anódon pedig vas(II)-ionok keletkeznek.

NaCl-oldat elektrolízise vas anód esetén:
katódfolyamat: 2H2O + 2e- → 2OH- + H2
anódfolyamat: Fe → Fe2+ + 2 e-

A vas(II)-ionokból a katódon képződő hidroxidionokkal reagálva Fe(OH)2 keletkezik, ami tovább oxidálódik Fe(OH)3-má. A mosóvíz színe pedig a vas(III)-hidroxidtól válik egyre sötétebb színűvé. Mivel a készülék használata során az elektróda kopik, valamint az egyes „méregtelenítések" során alkalmazott só mennyisége, a víz összetétele és a lábfürdőzés ideje is eltérhet, a végeredményként kapott víz színe különböző lehet.
A fent leírtakat támasztja alá az a beszámoló, amely szerint egy méregtelenítő kúra során az egyik kezelt lábfürdőjében 10 perces méregtelenítés után sem színeződött el a víz, viszont miután a kezelést végző hozzáöntötte a folyadékot (konyhasó oldat) nagyon gyorsan sötét színűvé vált a lábmosóvíz.

A méregtelenítő lábfürdők a hatóságok érdeklődését is felkeltették, A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2007-ben az egyik forgalmazót 10 millió forintra bírságolta, egyebek közt a lábfürdővel kapcsolatos nem megalapozott állításokért. Sajnos, úgy tűnik, a GVH döntésének híre és a hatóság keze nem ér el mindenhová. A méregtelenítő lábmosók forgalmazása és üzemeltetése azóta is gyümölcsöző befektetésnek tűnik: számos készülék megrendelhető az internetes áruházakban, és a világhálón nagyon sok hirdetésben találkozhatunk kezelést végző kozmetikai szalonokkal, wellnessközpontokkal.

A legújabb módszer szerint nem is kell készülék, elég, ha sós vízben mosunk lábat:

Régi praktikák egyike téli estéken a lábak áztatása sós vízben. Évente két kúra, kúránként 8-10 alkalom, heti 3-szor, alkalmanként 30 percen keresztül.
Edénytől függően 3-4 liter 40 C fokos 10%-os sós vizet készítsünk. Este, vacsora után legalább két órával, tegyük lábainkat a tálba, a víz érjen a bokákig, és hagyjuk, hogy jól melegedjünk át, táguljanak a talp pórusai.
A szervezet nagytakarításával felérő terápiának mellékhatásairól nincsenek ismereteink, 6 - 7 alkalom után a pozitív hatások jelentkeznek.
A lábfürdő vizének színe a kezelés alatt megváltozik, attól függően, hogy melyik szervünk méregtelenítése aktivizálódott:
- ha citromsárgás, akkor a vese, húgyhólyag,
- ha narancssárga, köszvény, reuma vagy ízületi bajok,
- barna színeződés esetén a májfunkciókra kell tekintettel lenni,
- a zöldes szín az epe, szív, ér- és emésztőrendszer hibáira utal,
- sötét szín esetén pedig a nehézfémek, cukorbetegség jelei mutathatók ki.
Az anyagcserezavarok, a magas vérnyomás, az emésztőrendszeri gondok, a gyulladásos folyamatok tünetei 7-8 alkalom után érezhetően mérséklődnek.
Az ülő foglalkozást végző személyek ödémáit gyakorlatilag eltünteti a kezelés.
Mint sok minden más természetes gyógymód ez is a csodával felér, aki teheti, próbálja ki és nem fog csalódni benne.
Fontos, hogy a só természetes, adalékmentes legyen, és a víz is lehetőség szerint tiszta forrásból származzon. Ha tudsz, szerezz parajdi vagy dézsi sót, azt használd a kúrára is, és csak azzal főzz, csak azt használd étkezésre!
Mostanában elit szépségszalonok is alkalmazzák a technikát, és erre a célra kifejlesztett elektromos lábáztatókat is vásárolhatunk. Bizonyára ezek a módszerek is jók, de ne feledjük: az igazi pozitív hatást a tiszta víz és a natúr só jelenti. 

Ez legalább nem kerül pénzbe, de ettől még nagy butaság. Ha a lábmosás előtt nem a kertben kapáltunk mezítláb, és kellően színtartó zokni volt a lábunkon, nincs reális esély az elszíneződésre. De bárki nyugodtan kipróbálhatja: sokat nem veszthet vele (igaz, nem is nyerhet). A hazai természettudományos átlagműveltség szintje tükröződik abban, hogy ezt a szöveget számtalan honlap utánközli - anélkül, hogy legalább néhány percre a józan eszükre hagyatkoznának. A szervezet méregtelenítése olyan illúzió, amelyért sokan még nagyon sok pénzt is hajlandóak kifizetni. Ha ez tényleg megvalósítható lenne, valóban megérné az árát. A szikár tényeknél maradva azonban mindez nem több mint önámítás és szándékos megtévesztés. Sokkal célravezetőbb lehet a káros anyagok fogyasztásának mérséklése tudatos táplálkozással, életmóddal, mint a kampányszerűen végzett méregtelenítés, amely után az életmód visszadöccen a korábbi, egészségtelen kerékvágásba.

A bejegyzés a Száz kémiai mítosz c. könyv egyik fejezetén alapul.

Kép forrása: http://www.publichealthforums.com/

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr165674288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Asidotus 2013.12.05. 23:41:40

Lehet, hogy hülye kérdés, de alkoholistáknak jó a máriatövis?
Rendszeres fogyasztása segít a májkárosodás mérséklésében?

j.norbert 2013.12.06. 11:12:08

@Nűnű:
Klinikai vizsgálatok igazolták jótékony hatását (evgyogynovenye.hu/mariatovis)

MsTindigo 2014.07.11. 15:03:10

Egy kérdés merült fel bennem a cikk kapcsán. Szerintetek létezik, hogy ha bármit kívülról a bőrre kenünk, az méregtelenít? Mert sok natúr szappanról, agyagról, iszapról írják, hogy méregtelenít kvülről...

eteP söröV 2014.09.11. 08:04:45

@saláta boglárka: Hát még ha mérgező is az a kosz! :D

littuska 2014.09.30. 12:21:36

Szerintem a vérkeringést serkentő kencéknek lehet ilyen hatása, de nem vagyok szakértő.

fingusz 2015.06.03. 10:24:48

@Nűnű: Direkt ilyen alkoholistáknak találták ki ,nyugodtan vedeljél tovább míg fel nem dobod a pacskert ! :)

Tincus 2015.08.31. 11:21:46

@fingusz: Remélem, ezt nem gondoltad komolyan. Nem tudom, ismersz-e olyant, akinek problémái vannak az alkohollal vagy bármilyen más függőségben szenved, de gyanítom, fogalmad sincs róla, milyen hosszú idő, és milyen nehéz dolog eljutnia valakinek odáig egyáltalán, hogy magának is elismeri és kimondja, hogy igen, alkoholista vagyok. (Nagyon kevés százalék, aki eljut odáig mellesleg) Nemhogy még ezután igyekezzen tenni is ellene, mint ahogyan az úr, akihez szólt a kommented. Gondolkodj el egy kicsit, és addig, amíg Neked nincsenek ilyen problémáid, inkább adj hálát, ne pedig másokat ócsárolj, mert fogalmad sincs, milyen a helyében lenni! Ha meg van, mert esetleg már Te magad is túlestél ilyesmin, akkor Neked kéne a leginkább befogni a szádat, mert Te tudhatod a legjobban, mennyire nem könnyű! Bátorítanád inkább. Vagy ha már jót nem tudsz szólni, maradnál csendben...

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.