még tisztább vizet a pohárba?

2013.11.12., Szerző: kodpiszkalo

wz.jpgNe igyunk kólát mert egészségtelen, igyunk csapvizet, az egészséges. De ne igyunk hideg csapvizet, mert szívrohamot vagy rákot kapunk. De még jobb ha nem is csapvizet iszunk, hanem ásványvizet - az sokkal egészségesebb. Ajjaj, ásványvíz!!! Hát abban egy csomó méreg van. Ja nem is, csak ásványi anyag - a méreg a csapvízben van. Igyunk tisztított csapvizet, az sokkal jobb. Vagy még jobb a desztillált víz? Esetleg a pí-víz; vagy sós víz? Vagy talán a programozott víz?

Abszurdnak tűnő eszmefuttatás, de korántsem az. Az egészséges víz fogyasztásának vágya sokunkban él - hogy ki mit ért "egészséges víz" alatt, azt sok minden determinálja: az, hogy hová született (Afrikában egészen más dimenzióban merül fel ez a kérdés), az illető természettudományos alapműveltsége ("intelligenciája") és nem mellékesen: pénztárcája. Mert a víz a legnagyobb üzlet a világon. A speciális igényeket kiszolgáló (helyesebben: teremtő) vizekben "utazók" extraprofitja mellett a fegyver- és a gyógyszeripar jövedelmezősége eltörpül. 

Különböző speciális vizekkel már foglalkoztunk (s fogunk is) a ködpiszkálón, de most induljunk el a kályhától: jelen írásom a csapvíz vs. ásványvíz vs. tisztított víz szembeállítás hátterét és racionalitását vizsgálja.

Ha van sikertörténete a rendszerváltás utáni magyar iparnak, akkor az ásványvíz-előállítással és palackozással foglalkozó cégeké kétségkívül ezek közé tartozik. Az 1980-as évek végén az egy főre eső éves ásványvízfogyasztás 4 liter alatt volt, 2009-ben pedig elérte a 110 litert. Mindezt úgy, hogy a 2008-as évet leszámítva megtorpanás nélkül, évente akár 20-30%-kal bővült a piac.  A hazai fogyasztás meghaladja az európai átlagot. Hozzánk hasonló adatokkal rendelkezik Ausztria és Németország, a csúcsfogyasztókhoz (Franciaország 150, Olaszország 180 liter/fő/év) képest viszont jelentős a különbség. Megjegyzendő, hogy az olasz fogyasztáshoz az is hozzájárul, hogy az ország nem minden részén iható a csapvíz. A hazai elfogyasztott mennyiség a mintegy 120, ásványvíz nyerésére alkalmas magyarországi kút közül palackozásra felhasznált 40-50-ből származik. Az alkoholmentes üdítők fogyasztásának mintegy felét ásványvizek teszik ki, és arányuk folyamatosan növekszik. Bár az ásványvizek gyártásának, forgalmazásának haszna eltörpül a "csodavizekéhez" képest, sokatmondó tény, hogy a fogyasztói ár kalkulálásakor a csomagolás és a szállítás költségeivel kalkulálnak - a víz ezekhez képest "ingyen van".

Bár a napi ajánlott folyadékbevitel mértékével kapcsolatban nincs egységes álláspont, az újabb ajánlások, amelyekben figyelembe veszik a táplálékkal elfogyasztott vizet is, 1,5 liter körüli minimális vízfogyasztást javasolnak. Ebből kalkulálva egy felnőtt éves ivóvízszükséglete kb. 550 liter. Mivel az ivóvízként elfogyasztott csapvíz mennyiségéről nincsenek megbízható kimutatások, csak annyit állíthatunk biztosan, hogy az ivóvíz-szükségletünk kb. 20%-át ásványvízként fogyasztjuk, és a fennmaradó 80%-ban feltehetőleg jelentős a vezetékes víz aránya.

Bár az ásványvíz- és csapvízfogyasztás mellett egyaránt felhozhatóak érvek, két szempontot, az árat és a környezetterhelést tekintve egyértelműen a csapvíz a nyertes. A jelenlegi víz-és csatornadíjakkal számolva 1 liter csapvíz ára 0,2-0,5 forint, az ásványvíz ennél legalább két nagyságrenddel drágább. Környezetvédelmi szempontból előnyös, hogy csapvíznél csomagolással, reklámozással kapcsolatos környezetterheléssel nem kell számolni. Az ásványvizeket általában egyszer használatos műanyag (poli(etilén-tereftalát), PET) palackokba töltik. Ennek eredményeként hazánkban évente több mint 1 milliárd pillepalack kerül a szemétbe. A palackozott vizek vásárlásával még a tudatos vásárlók, a hulladékot szelektíven gyűjtők is hozzájárulnak a környezetterhelés fokozódásához, ugyanis a begyűjtött műanyag jelentős része több ezer kilométert utazik Ázsiába, ahol újra feldolgozzák.

Vannak olyan alkotók is a csapvízben, amik egészségünkre ártalmasak és emiatt el kell távolítani belőle, ezek az oldott szennyezők pl. klór, klórozott vegyületek, íz- és szagrontók, a vizet elszínező szerves anyagok (...), rozsda darab, vízkő darab stb.

Ezt olvasva az emberben felébred a gyanú: már a csapvízben sem bízhatunk? A gyanú könnyen szorongássá is fokozható:

azok, akik 40 évig klóros vizet fogyasztottak, 70%-kal nagyobb eséllyel betegszenek meg rákban, mint azok, akik klórmentes vizet fogyasztottak.

Ha azt is elfogadjuk, hogy

az ásványvíz-fogyasztás amellett hogy sokba került, (...) huzamosabb fogyasztása igen káros volt az egészségünkre,

nem marad más hátra, mint beszerezni egy víztisztító berendezést. Az egyszerűbb, aktív szenet tartalmazó szűrőkancsók ára néhány ezer forintnál kezdődik, a hálózatra köthető, aktív szenes vagy a fordított ozmózis elvén működő készülékek legkevesebb néhány tízezer forintba kerülnek. De vajon megéri-e egyáltalán vízszűrőbe befektetni, vagy megfelelően biztonságos a vízművek által biztosított „szűretlen" víz is?

Érdemes leszögezni, hogy a csapvíz és az ásványvíz veszélyeivel kapcsolatos riogatás teljesen alaptalan és feltehetőleg a rosszul értelmezett marketing része. Talán kevéssé közismert tény, hogy a csapvíz a leggyakrabban ellenőrzött termékek közé tartozik. A hazai csapvíz kb. 50%-a származik folyók parti szűrésű vizéből, felszíni vizekből, talajvízből. Ilyen esetekben különös figyelmet kell fordítani a környezetszennyezés eredményeként vízbe kerülő anyagokra. A csapvíz mintegy felét azonban mélyebb rétegekből nyerik ki, ahol a szennyezés esélye jóval kisebb.

A vezetékes víz minőségét szabályozó hazai rendelet meglehetős részletességgel foglalkozik a minőség-ellenőrzés mikéntjével, és a szóba jöhető szennyezők mérésére érzékszervi, mikroszkópos, fizikai és kémiai vizsgálatokat ír elő. Az Európai Uniós jogharmonizáció részeként egyes anyagok határértékeit szigorították, így történhetett, hogy a vízminőség változása nélkül statisztikai szempontból romlás volt megfigyelhető. A leggyakrabban határérték fölött mért anyag az arzén, az ammónia, a vas és a mangán. Ezek közül a legtöbb figyelem az arzénre irányul, hiszen vegyületei a legismertebb mérgek közé tartoznak. Az arzénnal és vegyületeivel kapcsolatos félelmek alapja egy félreértés: nem az arzéntartalom nőtt meg, hanem a határérték csökkent, mivel most már ránk is érvényes az egységes EU-s maximális szint. S hogy az miért alacsonyabb, mint a korábbi hazai? Az ok egyszerű: hazánkkal ellentétben számos országban nagyon sok (magas arzéntartalmú) tengeri halat fogyasztanak, ami jelentősen nagyobb arzénterhelést jelent, mint az nálunk jellemző. Ennek "kompenzálását" szolgálja a szigorúbb ivóvíz-határérték.

A csapvízzel kapcsolatos számos tévhit egyike szerint azért kell kerülni fogyasztását, mert jelentős koncentrációban tartalmaz gyógyszervegyületeket. Számos országgal ellentétben, ahol az ivóvíz a felszíni vizekből származik, a hazai vezetékes vízben alig - legfeljebb csak nanogrammos mennyiségben - mutathatóak ki gyógyszermaradványok. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb gyógyszer dózisa milligrammos nagyságrendű, könnyen kiszámítható, hogy a gyógyszerhatás eléréséhez több százezer-millió liter vizet kellene meginnunk.

Sokan a klórozás miatt utasítják el a csapvíz fogyasztását. Tény, hogy ez a gáz nem túl kellemes szagú és ízű, de alkalmazására szükség van, hogy megelőzzék a kórokozók elszaporodását a vízvezetékekben. Jelenleg nem ismert a klórozásnál hatékonyabb eszköz e cél elérésére. Ez még akkor is így van, ha tekintélyes – de a tényeket figyelmen kívül hagyó – szervezetek lobbiznak a klórvegyületekkel történő vízfertőtlenítés ellen, mivel a szakszerű fertőtlenítés nem ártalmas a szervezet számára, ellenben elmaradása biztosan emberéleteket követel. A klórozás melléktermékeként képződő triklórmetán (triviális nevén: kloroform) kapcsolatos aggodalmak sem megalapozottak: azok mennyisége nem éri el a hazai szabványban szereplő határértéket, amely egyébként jóval szigorúbb az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) által javasoltnál. Kloroform túlzott klórozás esetén képződhet, ilyen szakszerű vízkezelés esetén nem fordulhat elő. A vegyületekkel szembeni védekezés igen egyszerű: mivel illékonyak, a pohárba kitöltött vízből gyorsan elpárolognak. Ugyanilyen módon könnyen megszabadulhatunk a vízben oldott klór ízétől és a vízből felszabaduló klórgáz szagától is. Bár néhány internetes honlapnak köszönhetően a kloroform került az érdeklődés fókuszába, a klórozás során sok egyéb, szintén káros hatású vegyület képződhet (klórecetsav-származékok, klorit- és bromátvegyületek stb.), ezek mennyisége viszont a vízben a nullához közelítően alacsony.

Ha a felsorolt szennyezési lehetőségek a hazai csapvizekben jelen lennének, akkor valóban szükséges lenne szűrni a csapvizet. Mivel azonban a magyar csapvizek a kiváló minőségűek közé tartoznak (baleset természetesen itt is történhet), a szűrés alapvetően nem szükséges, de egyes esetekben mégis megfontolandó. Ha a csapvíz ásványianyag-tartalma kiemelten magas, kávéfőzőben történő alkalmazás esetén a vízkövesedés lassítására hasznos lehet az előzetes víztisztítás.

Az ásványvizek minőségét kevesen vonják kétségbe, és a mellettük szóló másik fontos érv az ásványianyag-tartalom. És épp az ásványi anyagok magas mennyisége az, amelyet egyes, víztisztító készülékeket forgalmazó cégek az ásványvizek ellen fordítottak. A készülékforgalmazó ügynökök félrevezető kísérleteket mutatnak be annak bizonyítására, hogy az ásványvizek „szennyeződéseket" tartalmaznak. A megtévesztő demonstráció során a vízből elektrolízissel barna üledékként kiválasztják az oldott ásványi anyagokat. Ugyanezt a kísérletet az ásványi anyagoktól megszabadított vízen elvégezve természetesen nem csapódik ki semmi. Ezzel azt a szándékosan téves következtetést sugalmazták, hogy a tisztított víz tökéletesen tiszta, az ásványvizek viszont szennyezettek.

Az ásványvizekkel kapcsolatban is nyilvánosságot láttak riasztó hírek az elmúlt időben. A potenciális veszélyt az antimonmérgezés jelenti. Ez az anyag a PET-palackok gyártása során kerül a műanyagba a polimer-előállítás katalizátoraként felhasznált antimon-trioxidból. Tény, hogy egy szint fölött az antimon mérgező, ám kérdéses, hogy az ásványvizek antimontartalma elérheti-e ezt a koncentrációt. Nos, egy nemrég publikált vizsgálat szerint ez nem valószínű. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszékének kutatói által nemrég közzétett közlemény 10 hazai ásványvízzel végzett mérésekről számolt be. Megállapították, hogy bizonyos környezeti tényezők (hő, fény, a folyadék savassága) fokozzák az antimon kioldódását a palack falából, de az anyag koncentrációja még hosszú idejű tárolás vagy extrém körülmények között sem éri el a biztonsági határértéket. Az eredmények mindenesetre figyelmeztetésül szolgálnak arra, hogy a palackos ásványvizek nem tarthatók el korlátlan ideig, és az eredeti minőség megőrzéséért célszerű az ásványvizet hűvös, fénytől védett helyen tárolni.

A víztisztító készülékkel előállított vizek nagyfokú tisztasága egy már többször megcáfolt mítosz. Igaz, hogy az ásványi anyagok és egyéb szennyezőket a tisztítás során ki lehet szűrni, de a készülékekben pangó vízben rendszeres tisztítás és karbantartás nélkül elszaporodhatnak a kórokozók. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2009-ben elvégzett vizsgálatában nyolc különféle típusú, háztartásokban használt víztisztító berendezéssel kezelt vízmintát vizsgált, amelyek közül hétben a baktériumok száma meghaladta az egészségügyi határértéket. Ez nem azt jelenti, hogy a víztisztítók fertőzött vizet állítanak elő, az viszont elgondolkodtató, hogy szakszerűtlen házi használat esetén (ami a mérések gyakorisága szerint elég gyakori) mennyire könnyen fertőzötté válhat a készülékben található klórmentesített víz.

A csapvízben a klórozásnak köszönhetően nem találhatók kórokozók, ásványi anyagok viszont igen, ezek jelenlétét azonban érdemtelenül hagyják figyelmen kívül. A hazai csapvizek ásványianyag-tartalma ugyanis 300-500 mg/l között van, ami alig marad el az ásványvizek számára korábban előírt minimális 500 mg/l-től. A sokat kárhoztatott kemény csapvizekben például az átlagnál magasabb a kalcium- és magnéziumsók aránya, amelyet ásványvizeknél kifejezetten előnyösnek tartanak. Bár az ásványvizek zömének ásványianyag-tartalma általában 500-4500 mg/l között változik, ma már azokat a vizeket is ásványvíznek tekintjük, amelyekben egy-egy biológiailag aktív komponens koncentrációja egy meghatározott értéket meghalad. A polcokon így találhatunk „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú" (kevesebb mint 50 mg/l), „csekély ásványianyag-tartalmú" (kevesebb mint 500 mg/l) vagy éppen „ásványi anyagban gazdag" (több mint 1500 mg/l) vizeket is. 

Az ásványi anyagok, nyomelemek szükségesek a szervezet normális működéséhez, de túlzott mennyiségben károsak is lehetnek. Egészséges felnőttek számára az ásványvizek ésszerű mértékű fogyasztása nem jelent reális veszélyt, de egyes betegségek, állapotok esetén a fogyasztás mérséklésére vagy az ásványi anyagokban gazdag vizek kerülésére lehet szükség. Nem előnyös, ha rendszeresen olyan vizet fogyasztunk, amelyben kiugróan magas valamely makroelem mennyisége (pl. magas vérnyomásban nátrium, vesekőképződésre való hajlam esetén kalcium). Ezzel szemben célszerű a különböző összetételű vizeket felváltva fogyasztani, de az a legelőnyösebb, ha a fogyasztott mennyiségen belül a csapvíz is jelentős arányt képvisel.

Magyarországon szerencsésnek érezhetjük magunkat, mert az ország nagy részén kiváló minőségű ivóvíz folyik a csapból, és számos kedvező összetételű ásványvíz kapható a kereskedelemben. Semmi nem indokolja, hogy csapvíz helyett csak ásványvizet igyunk, de a körültekintően kiválasztott ásványvizek fogyasztása is teljesen biztonságos, sőt, előnyös. Az ivóvízválasztást nem mindig a tudományos tényeken alapuló megfontolás, hanem a tévhitek motiválják. Jobb lenne, ha a csapvíz versus tisztított, „speciális" csapvíz versus ásványvíz vitát elsősorban észérvek, valamint ízlésbeli, környezetvédelmi és a költségekkel kapcsolatos szempontok döntenék el.

A bejegyzés a  Száz kémiai mítosz című könyv felhasználásával készült.

Kép forrása: hdwallpaper2013.com

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr285629982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

négyzet 2013.11.13. 08:43:58

Nekem a palackozott vízzel a palack a bajom (azon kívül, hogy felesleges szeméttermelés, úgyhogy már csak ezért is inkább csapvizet iszom). Mi újság a BPA-val? en.wikipedia.org/wiki/Bisphenol_A

négyzet 2013.11.13. 08:59:13

á, most értem a PET-palackos részhez

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2013.11.13. 09:07:45

Szórakoztató Valláskritika közösség megosztotta
9.041 ember kedveli · 7.658 ember beszél erről
www.facebook.com/szorakoztato.vallaskritika

Albu 2013.11.13. 14:12:14

Végre!

1. A napfénynek kitett pet-palackban keletkezik dioxin, vagy nem?
2. A házi vízszűrés inkább környezetkímélő, mint külön ivó- és fürdővizet bevezetni a háztartásokba?

Tiszta Képet 2013.11.14. 08:55:38

Egyszerűen nem tudom, hol kezdjem...embereket tájékoztatni - és félretájékoztatni - iszonyú nagy felelősség. Ebben a cikkben iszonyú félrevezetések, alaptalan kijelentések hemzsegnek, pedig a hiteles információ segítség lenne mindenkinek ivóvíz minőséget illetően is. A teljesség igénye nélkül megpróbálok néhány igen szarvas hibát kiigazítani: a hazánk alatt található szervetlen arzén készlet - valamikor ugye a Pannon-tenger borította területünket, s a benne élő lényekben található szerves arzén alakult évmilliók során szervetlenné - ivóvizeinkbe kerülve egészségtelen. Az északi népek által nagy mennyiségben fogyasztott tengeri állatok húsában szerves arzén található. A különbség a kettő között az, hogy a szerves arzénre az emberi szervezetnek szüksége van, míg a szervetlen méreg. Sokszor elfelejtünk különbséget tenni szerves és szervetlen között, pedig az ivóvizekben szervetlen kálcium és magnézium (klór, vas, mangán, stb. ) található, amelyekből csak "veszteségek" árán tud beépíteni a szervezetünk - és szervessé alakítani, s mindössze csak 5-8 %-át, a többi szervetlen ásvány és elem pedig, amely nem feltétlenül tud tökéletesen kiürülni a szervezetünkből, felhalmozódik. Mégpedig az érrendszerben, ízületekben, vesékben, emésztő rendszerünkben, stb. Szóval az ásványi anyag szükségletünket soha de soha nem tudjuk kielégíteni az ivóvizekben található szervetlen ásványokkal. Ha így lenne, akkor magyarországon nem lenne például csontritkulás sem - márpedig sajnos népbetegség. A másik dolog, ami számomra vicc kategória a cikkel kapcsolatban, az a csapvíz ellenőrzöttsége :-) Aki veszi a fáradságot, s utána olvas annak, hogy hány fajta szennyező elem, vegyület, stb. található a csapvízben, s ebből naponta mennyit ellenőriz a vízművek, az rájön, hogy az, hogy a 60e-ből 10-12 paraméter t naponta vizsgálnak, az gyakorlatilag parasztvakítás. Csupán a klórból is többféle található a vízben, melyből bizonyos fajta mennyiségét pl. nem is ellenőrzik, pedig rákkeltő. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy országunkban sajnos a föld alatti vizeinkben már 600 m-es mélységig megtalálhatóak a gyógyszer- és mezőgazdasági vegyszer származékok - melyek mennyiségét a vízművek az ÁNTSZ előírásai szerint sohasem köteles ellenőrizni -, s hozzáadjuk azt a tényt, hogy a Duna vizében jelen lévő hormonok mennyisége brutális mértékben csökkentette a halak ivóképességét is, s a vízművek rendelkezésére a mai napig nem áll technológia a hormonok- és gyógyszerszármazékok kiszűrésére, akkor világossá válik, hogy a cikk szerzője igen-igen tájékozatlan a témában. Nem tartom szép dolognak az emberek félrevezetését. Túl sok eszköz nincs a kezünkben ahhoz, hogy változtassunk ezeken a dolgokon, de legalább a hiteles forrásból származó információhoz mindenkinek joga lenne!

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.11.14. 09:40:07

@Tiszta Képet: az arzénnal kapcsolatban utalnék a Száz kémiai mítosz c. könyvben Kovács Lajos esszéjére. Az arzénterhelés csökkentése fontos feladat, de nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a megváltozott határérték után kialakult hisztéria meglehetősen alaptalan.

"a többi szervetlen ásvány és elem pedig, amely nem feltétlenül tud tökéletesen kiürülni a szervezetünkből, felhalmozódik. Mégpedig az érrendszerben, ízületekben, vesékben, emésztő rendszerünkben, stb." Szerencsére ez nem így van. Ezek eltávolítására vannak a veséink.

"Szóval az ásványi anyag szükségletünket soha de soha nem tudjuk kielégíteni az ivóvizekben található szervetlen ásványokkal. Ha így lenne, akkor magyarországon nem lenne például csontritkulás sem - márpedig sajnos népbetegség." Utóbbiban természetesen igaza van, de sehol nem írtam, hogy a vízzel kellene pótolni a kalciumot.

"Aki veszi a fáradságot, s utána olvas annak, hogy hány fajta szennyező elem, vegyület, stb. található a csapvízben, s ebből naponta mennyit ellenőriz a vízművek, az rájön, hogy az, hogy a 60e-ből 10-12 paraméter t naponta vizsgálnak, az gyakorlatilag parasztvakítás." Szerintem nem az, hanem pragmatizmus: azt vizsgálják, ami jelenlétére van reális esély s amely valós egészségi veszélyt jelenthet. Képtelenség és finanszírozhatatlan, hogy az összes létező vegyületre szűrjék a csapvizet. Ilyent sehol, még a leggazdagabb országokban sem tesznek.

"Duna vizében jelen lévő hormonok mennyisége brutális mértékben csökkentette a halak ivóképességét" Ezzel kapcsolatban írtam egy bekezdést, azt fenntartom. Azon túl megjegyezném: még ha így is van a halakkal (ez tényleg érdekelne, van ezzel kapcsolatban valamilyen tudományos adat?), azért van némi különbség köztünk és köztük: a halak folyamatosan vízben vannak, még a légzést is annak "átszűrésével" oldják meg, ezzel szemben mi csak folyadékszükségletünk egy részét isszuk meg a csapvízzel.

Egyébként meg az emberi szervezet hála Istennek elég jól "méregtelenít", azaz azt a sok felesleges dolgot, amelyet megeszünk/iszunk, jó arányban kiüríti. A károsanyag-terhelés zöme nem a csapvízből, hanem a levegőből, dohányfüstből, füstölt kolbászból, grillezett húsokból, szeszes italokból stb. kerül a szervezetbe, a víz veszélyeinek túldimenzionálása nem több, mint ijesztgetés.

Tiszta Képet 2013.11.14. 10:15:32

Boldog tudatlanság! Való igaz, hogy veséinknek funkciója van, de érdemes lenne utána nézni, ha már ilyen nagyon-nagyon tudományosak akarunk lenni - mindenféle szakmaiság nélkül -, hogy mennyi a terhelhetősége, s mi történik azokkal a szervetlen ásványokkal, nehézfémekkel, amelyeket már egyáltalán nem tud kiüríteni.

A vízművek egyetlen szempont alapján szelektál: mi az, amit határértéken tud tartani, s mi az, ami meghaladja a technológiai felkészültségét - nyilván az ÁNTSZ nem fog olyan paramétereket előírni, amelyekről tudja, hogy a vízművek képtelen betartani...ennek legékesebb példája az arzén-probléma. Évtizedekig ment a ferdítés, mert az egészségügyi határérték az ottani mértékhez lett igazítva, aztán jött az uniós szabvány, s borult a bili....nem tudom, mely bolygóról jöttek Önök ezzel a hatalmas, mindent szétboncoló-alaptalanul tudományosnak tűnő, ámde gyermeki naivitással? Közel sem arról szól a vízkezelés, hogy a legveszélyesebb, vagy a legnagyobb mértékben zavaró, blablabla...elemeket kiszűrjék. Egyszerűen erre van pénz. Jobb, ha ezzel a gondolattal Ön is megbarátkozik.

Érdemes lenne utána olvasnia, milyen vizet fogyasztanak Máltán, Izraelben, s még számtalan helyen, ugyanis nagyon rosszul tudja, hogy nincs olyan hely a világban, ahol "mindenre szűrik" a vizet. Nanotechnológiát már számtalan helyen alkalmaznak, s annak jelentős előnye, hogy néhány lépésben több tízezerféle szennyező elemtől, vegyülettől szabadítja meg a vizet.

Legutóbbi pontot illetően pedig szintén iszonyat homályosak az Ön ismeretei. Legyen kedves nekem elmesélni, hogy a bevitt klór, ami beépül a csontokba, vagy a nehézfémek, amelyek áttörik a sejthártyát, s megkötik a szervetlen ásványok tömkelegét, azok hogyan is ürülnek ki? Szerintem, mielőtt csípőből ostobaságokat vágna újra hozzám, kérem, tájékozódjon, mert az igazság nem csak kettőnk ügye - ismét sok-sok embert fog félrevezetni, ami nagyon sajnálatos és nem túl etikus.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.11.14. 12:03:12

@Tiszta Képet: ujra naiv es buta leszek, de legalabb kivancsi.
Itt varjuk a reszleteket, adatokat, mi tortenik a vizzel megivott, a vese altal ki nem uritett asvanyokkal.

Kivancsian varom a hazai csapviz veszelyesseget alatamaszto adatait.

Ugyanigy az izraeli/maltai vs. hazai osszehasonlitast is. Azt azert megjrgyeznem, a viztisztitas szukseges lepeseit erosen befolyasolja a kiindulo viz tisztasaga.

A szervezetbe beepulo klorrol is varom adatait.

A feladott hazi feladatot ez uton visszapasszolom.

Tiszta Képet 2013.11.14. 13:14:09

Amennyiben időm engedné, biztosan foglalkoznék az Önök felelőtlenül félrevezető cikkének megmagyarázásával, hitelessé formálásával, de azt gondolom, mivel nem én tettem közzé ostobaságok sorozatát, nem az én ismereteimből hiányoznak igen kardinális információk. Viccesnek tűnik, hogy a saját házi feladatát próbálja rám testálni. Talán, legközelebb, amikor egy sokak által megosztott zagyvaságot közzétesznek, kérdezzék meg szakemberek véleményét is - de ne utólag. Egyébként az Ön által feltett kérdések mindegyikére fog találni az interneten - persze nagyon sok munka, keresgélés és értelmezés árán - magyarázatot, hiteles mérési-, vizsgálati eredményt. Nem vonom kétségben az Önök segítő szándékát, de mint tudjuk, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Egyébként nem ez az egyetlen - minden tudományos alapot, vizsgálati eredményt és logikát nélkülöző cikkük.

Tiszta Képet 2013.11.14. 13:33:23

Addig is - a teljesség igénye nélkül:
Egy cikk a nehézfémekről - bár szerves és szervetlen megkülönböztetés itt nem szerepel, de a hatásukról egy (talán az Önök számára is elfogadhatóan hiteles) vélemény:
www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1429%3Amindennapi-koernyezeti-mergeink-nehezfemek&catid=279%3Aeletmod-egeszseg&Itemid=127&lang=hu
A csapvíz veszélyeiről - persze, nem az ÁNTSZ mérési eredményei alapján...:
www.origo.hu/egeszseg/20121203-a-csapviz-ujabb-veszelyet-tartak-fel.html
Nem feltétlenül vág ide a teljes cikk, de a fotó alatti második bekezdése igen - s ráadásul igen hiteles forrásból származik:
www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1567:a-gyomirto-es-genmodositott-kukorica-toxikus-hatasa&catid=113:ervekabiomellett&Itemid=43&lang=en
...és ez a vizsgálati eredmény sem az ÁNTSZ-től származik...nem kell mindent elhinni, amit ők szentül állítanak:
www.levego.hu/hirlevelek/sajto_vegyes_orszagos/2011/07/gyomirtok_nyaranta_az_ivovizben
s végül: Izrael és Málta víztisztítási technológiáját ne nekem kelljen összehasonlítani. Keressen rá a fordított ozmózis technológiára - ezzel tisztítanak ők -, s józan ésszel gondolja végig, mit szűr ki a magyarországon alkalmazott kavicságy, homokágy, klórozás, s máris meg van a végeredmény, ami piszokul elkeserítő, akárhogyan csűrjük-csavarjuk.

Tiszta Képet 2013.11.14. 14:37:41

Amennyiben az ivóvízben található klórról szeretnének olvasni, érdemes a trihalometán nevű vegyületek egészségre gyakorolt hatásaira rákeresni:
"A vízművek ráadásul még mérgező anyagokat is adagol a vízhez, például klórt és alumíniumot, olyan vegyi anyagot aminek a szervezetünkben semmi keresnivalójuk. A klórozás a járványok megelőzésének elavult módszere. Ötven évvel ezelőtt alkalmazták először, de mérgező voltával a tudósok már akkor is tisztában voltak. A klór reakcióba lép a vízben véletlenszerűen megmaradt szerves hulladékokkal, és Trihalometán nevű veszélyes vegyi anyag képződik. Ez közismert rákkeltő anyag."
Az idézet Dr. Lenkei Gábor: Cenzúrázott egészség című könyvéből származik.

MoxNox 2013.11.14. 22:05:42

@Tiszta Képet: A biokontroll.hu nem igazán hiteles forrás. Egyébként a cikkben szereőplő kutatás egy hírhedten elbaltázott, elfogult, megcáfolt, és hiteltelen katyvasz. Szcientológus kuruzslótól idézni pedig rossz vicc.

Tiszta Képet 2013.11.15. 07:13:15

Lehet gyűlölködve, kételkedve - kellő információ és észérvek hiányában -, köpködve is kezelni ezt a dolgot, de ettől senkinek nem lesz jobb, s főként, a víz nem lesz tőle tisztább...teljesen mindegy, ki írta/írja le a tényt, hogy trihalometán is van a csapvízben - az attól sajnos még ott marad. Nem gondolom azt sem, hogy a Biokontroll oldalán is publikáló, nemzetközileg is elismert szakembereknél okosabbat írt volna néhány méltató sorában. Én azokat a véleményeket tartom hasznosnak, amelyek előrébb visznek egy ügyet.

ment_a_lista 2013.11.19. 17:54:42

@Tiszta Képet: "Sokszor elfelejtünk különbséget tenni szerves és szervetlen között, pedig az ivóvizekben szervetlen kálcium és magnézium (klór, vas, mangán, stb. ) található, amelyekből csak "veszteségek" árán tud beépíteni a szervezetünk - és szervessé alakítani, ... "

Nagyon érdekelne a különbség a "szerves" és szervetlen kalcium között. A szervezet hogyan készít "szerves magnéziumot"? Az előbb említett elemek ionos formában vannak az igen híg vizes oldataikban (=ásványvíz), számít valamit, hogy az ellenion klorid vagy acetát, de leginkább hidrogénkarbonát?

mollymook 2013.11.25. 13:32:22

Sajnálatosnak tartom azt, hogy marketing eszközökkel ijesztegetik az embereket. Szinte "teljesen mindegy", milyen az a víz, ha egyszer üzletet építenek köré, bármit bármivel megmagyaráznak és eladhatnak... Szülő lévén felháborít, ahogy olvasatomban a cikkírót is, hogy a sokk, a pánik stb reklámeszközökké váltak (idézek: "...a vízguru kiborítja a bilit. Jó szülő vagy. Lehet, hogy a gyerekednek adott víz veszélyes?..." - komolyan a legalja)...
ld .: www.vizguru.hu/Babaviz.aspx

Vincente82 2013.11.26. 08:51:06

@Tiszta Képet: MENT_A_LISTA hozzászólásához hasonlóan én is kíváncsi vagyok az egyes anyagok/vegyületek szerves és szervetlen formájaának biohasznosulása közti különbségekre. Elsősorban azért, mert Ön is egy olyan cikkben hívja fel a figyelmet az arzén veszélyeire, ami - ahogy Ön is elismeri - nem választja szét a szervest a szervetlentől.
Továbbá eléggé érdekesnek - bár nem mondhatnám, hogy meglepőnek - tartom, hogy tényként állít dolgokat, viszont amikor rákérdeznek ennek alátámasztására, mindössze az a válasz, hogy nincs ideje kifejteni, ill. hogy ez nem az Ön feladata.

m_and_m 2013.12.04. 11:02:20

@Tiszta Képet: Dr. Lenkei ? Aki ugyanúgy bizniszt csinál az egészségből?
Ugyan már!

bucimaci1 2014.01.07. 19:50:10

@Tiszta Képet: Az előttem kérdezőket kiegészítve:

"A vízművek ráadásul még mérgező anyagokat is adagol a vízhez, például klórt és alumíniumot, olyan vegyi anyagot aminek a szervezetünkben semmi keresnivalójuk..."

Kíváncsi lennék, hogyha kivonnánk minden KLÓR molekulát a szervezetedből, mert nincs ott "keresnivalója", meddig idéznél még ehhez hasonló áltudományos gyöngyszemeket?!

Karipapa01 2014.01.19. 12:37:08

Egyszerű a dolog: ne igyunk vizet, vagy víztartalmú folyadékokat, mert káros! Ugyanis a víz az egyik legjobb oldószer ami a levegőből és a talajból is kiold mindenféle elemeket. Sőt olyanokat is, amit nem kiold, hanem kimos. Sőt ne is együnk semmit, mert minden élelmiszer tartalmaz káros anyagokat. Ne is csomagoljunk semmit, mert az még borzasztóbb! De a legkárosabb az, hogy elolvastam a kommenteket, ugyanis az ebédre elfogyasztottam egy szelet sült karajt salátakörettel, utána egy pohár csapvízzel és most nem jóllakottan, elégedetten dőlök hátra, hanem itt aggódom azon, hogy emiatt nem 120, hanem csak 118 évig fogok élni. Bezzeg, ha desztillált vizet ittam volna és a hiányzó ásványi anyagokat mesterségesen pótoltam volna, lehet, hogy megérhetem a 119 évet is. Hát ez már megint nem az én napom...

ton-ton 2014.01.26. 11:57:09

@Tiszta Képet: Te mennyiben vagy hitelesebb, mint a cikk írója? Attól, hogy telerakod idegen szavakkal és ismeretlen molekulák nevével a kommentedet még nem hiszek neked jobban...már megint a világméretű összeesküvés...valaki meg akar minket ölni....

Lordhell 2014.02.09. 22:53:56

@Tiszta Képet:
Ha tiszta a képlet :D, akkor tudnod illene, hogy a halogénezett szénhidrogének apoláris molekulák, így rosszul oldódnak vízben ami poláris (a többi halogénezett szénhidrogén sem oldódik). Mellesleg a legegyszerűbb trihalometán másnéven kloroform (összegképlet: HCCl3) forrpontja 61 fok Celsius környékén van (szinte az összes halogénezett szénhidrogén forrpontja alatta marad a vízének), szóval egy egyszerű forralással eltávolítható a víz aljáról, mivel sűrűbb mint a víz (1,4 g/cm3 sűrűségű). Altatásra sokáig használták, majd később kivonták, fény hatására sósavra és foszgénre bomlik (foszgén: mérgező, fojtó hatású gáz, vegyifegyver tilalmi egyezményben megtalálható), a sósvat remélem nem kell részleteznem.

Lordhell 2014.02.09. 22:57:21

Dr. Lenkei könyvek helyett javaslom a kémia középiskolák számára, vagy ennyit kellene tudnod kémiából c. könyvek olvasgatását. Megéri :)

Lordhell 2014.02.09. 23:06:30

Tri(halo)-metán itt halo lehet Fluor, Klór, Bróm vagy Jód. Helyes megnevezésük, Alkil-trihalogenidek mellesleg :).
Hamár ennyire "félünk" tőlük, akkor a jodoform ismerős lehet mindenkinek, használták/használják mint fertőtlenítők (ezt jobban tudják akik ilyen területen
dolgoznak).

vitryolga 2014.02.26. 08:30:55

Furcsa, hogy riogatásnak vélik a csapvízzel kapcsolatos kétségeinket. Nos, nem puszta riogatás az, sőt! Az ivóvíz sajnos sok mérgező anyagot tartalmaz, pl. szermaradványokat, hormonokat, és még ki tudja mi mindent. Nem tisztítják, tehát ami a sóderágyon átjön, azt isszuk. Klórozzák, hogy legalább a szerves mocskot közömbösítsék, de ettől még nem lesz tiszta a víz. Forraljon fel egy fazékben vizet, és nézze meg, hogy mi marad a fazék alján... Gyanus üledék. A víztisztító kancsót használom évek óta, és ez talán még valamennyit kiszűr a mérgek közül, de bizonyára nem mindent. Forralással szintén lehet valamicskét javítani a víz minőségén, ám a valódi megoldás a desztilláció lenne, ahogy a természetben is így képződik az esővíz...
Aki ivott már valódi forrásvizet, tudja, hogy milyen az igazi, tiszta víz...

golyóstroll 2014.03.07. 09:43:12

@vitryolga: ostoba vagy, csak így röviden.

Igyál desztillált vizet, ennél hülyébb már úgyse leszel.

vitryolga 2014.03.07. 11:00:24

@golyóstroll: Köszönöm az "értékes" megjegyzést. Ostoba és hülye nem én vagyok, hanem mindazok, akik képesek figyelmen kívül hagyni a fontos dolgokat. Ha már ilyen jól "összebarátkoztunk" kérlek, hogy igyál minél többet a csapvízből! Hátha sikerül elérned, hogy tönkre menjen a veséd, a nemzőképességed és még ki tudja mi minden.

Teréz Nagy 2014.07.20. 01:25:13

En ha csak tehetem tisztitott vizet iszok mar masfel eve naponta masfel l. korul .Mivel ,hogy ezek a vizes palackok rakot okoznak , a vizko pedig a veset es az epet is tonkre teszi !Nem utolso sorba az arzen es a klor negativ hatasa miatt !

Teréz Nagy 2014.07.20. 01:44:26

Figyelem !!!A viz forralassal elvesznek az ertekes vitaminok a vizbol nem csak a vizko !"Elparolognak"

Zolee69 2014.10.17. 05:56:45

@Teréz Nagy: Kérlek fejtsd ki, mik azok a fontos vitaminok!
Napok óta nem tudok aludni miatta....

Nem vagyok én sem csapvízpárti a - jelenlegi lakhelyemen - borzalmas íze miatt, de volt 5 jó évem, mikor olyan helyen éltem, ahol evian-ízű volt a csapvíz.

bmorsi 2014.11.22. 19:12:03

Komolyan fontolóra kellene venni a kémiaórák számának megduplázását,(triplázását) hátha úgy megragadna vmi csöpp fejecskéjükben...

Nuptsze 2015.01.08. 05:04:50

" Figyelem !!!A viz forralassal elvesznek az ertekes vitaminok a vizbol nem csak a vizko !"Elparolognak "
Áááááááááá!!!!!!!!

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2015.08.31. 08:32:57

"A hazai csapvizek ásványianyag-tartalma ugyanis 300-500 mg/l között van, ami alig marad el az ásványvizek számára korábban előírt minimális 500 mg/ml-től. "

300-500 mg/l <-> 500 mg/ml
mg/l <-> mg/ml

cirrmurr 2016.09.05. 20:44:06

kedves ködpiszkáló ! Nagyon épitőek a szakmai cikkek. A Viztisztitással kapcsolatban azonban van néhány kételyem. A konyhába bejövő hidegviz előtt van egy 10"os szűrőház, kiváncsiságból tettem bele egy belevaló aktivszenes szürőt 3 hónap után eszméletlen truttymót fogott meg hálás vagyok hogy nem a családom veséje szürte meg. Mivel az aktivszén szürő 5 mikronos vettem egy egyszerű 5000 ftos asztali szürőt 1 mikronos szürővel , sajnos rengeteg megszürt anyag ot fog meg 3 havonta cserélem kb 1000 ft az uszodatechnika boltba. Szóval én nem állnék ki annyira a szüretlen csapviz mellett. Az nyilván igaz hogy nem kell 500 000 ft os berendezés de egy másodlagos szürés nem árt és mindenki eldöntheti meginná e amit fogott.

www.youtube.com/watch?v=gJuojTyRQ4M

Ezt is orvos mondja. Most akkor ő hazudik ?

cirrmurr 2016.09.05. 20:52:30

Klórmentesített vizben szaporodnak a baktériumok. Ez egy marhaság Győrben UV csirátlanítóvan nem klóroznak mint faluhelyewn mégse halt ki a város a klórozatlan viz miatt pedig az 50-100 kmes csőhálózatban pang a viz rendesen, a vztisztítóga érve meg azonnal elbakterializálódik mikor ugyanabban a zárt rendszerben van mint a vizvezeték.

fordulo_bogyo 2016.09.07. 20:19:12

@cirrmurr: Mi az a "trutymo"?
Gondolj bele, ha a krumplifozeleket, a spenotot, a huslevest, a rantotthust raengedned a szurodre, azokbol mi trutymot gyujtene harom honap alatt...
Attol tartok, teves az az elvaras, hogy a vizben ne lehessen semmi...

cirrmurr 2016.09.07. 21:23:32

@fordulo_bogyo: Mert a csőben főzelék készül ??? Akkor igyál fémüledékes főzeléket te lökött. Az ivóviznek tisztának és üledék mentesnek kell lennie , nem "rostosnak " te buta. ha nem értesz hozzá ne irogass.

orakulum 2017.06.26. 14:02:24

A mi házunkban még mindig ólomcsöveken folyik be a víz, ezért kénytelenek vagyunk ásványvizet használni, még a főzéshez is. Próbáltam tisztított vizet (kancsósat), de hasmenést okozott, pedig mindig egy héttel az ajánlottnál előbb lecseréltem a patront. Mindent figyelembe kell venni, mielőtt dönt az ember.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.