mire jó a C-vitamin?

2013.04.28., Szerző: kodpiszkalo

– C-vitamint szeretnék, ezer milligrammost.
– Húsz darab, 1480 forint.
– Ha másképp mondom, van olcsóbb?
– Próbáljuk meg – mondja, és gúnyosan röhög.
– Aszkorbinsav?
–150 forint 10 gramm, egy késhegynyi lehet az ezer milligramm – jön a válasz.

A fenti párbeszédet tartalmazó körlevél (amelynek eredete, körlevelekre nem jellemző módon kideríthető) feltehetőleg azért terjedt gyorsan és nagyon széles körben, mert olvasói másokkal is meg szerették volna osztani a hírt: olcsóbban is lehet C-vitaminhoz jutni a patikákban, csak tudni kell a "varázsszót"! Remélhetőleg csak kevesek számára hat az újdonság erejével, hogy a C-vitamin kémiai neve aszkorbinsav, de ha ennek felismeréséhez ez a körlevél szükséges, ám legyen... Gyógyszerészként számomra az volt elgondolkodtató, vajon mennyire reálisak, gyakoriak az ilyen párbeszédek a patikákban? Vajon jellemző-e a kioktatás, a fennhéjázó, lekezelő viselkedés, a gúnyos röhögés? Bízom benne, és hiszem, hogy nem - bár a kivételek és a szabályok viszonyáról szóló mondás nyilvánvalóan nem alaptalanul született... 

Egyvalamire biztosan jó volt ez az írás: többen elgondolkodtak rajta (és néhányan nekem is szegezték a kérdést): tulajdonképpen mire is jó a C-vitamin? Kell-e nekünk? Ha igen, mennyi? Tényleg megvéd a megfázástól? A következőkben ezeket a témákat járjuk körül röviden.

A C-vitamin (aszkorbinsav) a legismertebb kémiai vegyületek közé tartozik, különösen hazánkban, ahol sokan azt is tudják, hogy a vegyülettel kapcsolatos kutatásaiért Szent-Györgyi Albertet Nobel-díjjal jutalmazták. Definíció szerint azon vegyületeket nevezik vitaminnak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, de amelyek nélkül a szervezet egészséges működése nem tartható fenn. A legtöbb vitamint a múlt század elején fedezték fel, köztük az aszkorbinsavat is, amely vitaminjellegének megismeréséhez alapvetően hozzájárultak Szent-Györgyi felfedezései. 

Bár a vegyületet az 1930-as évekig nem ismerték, hiányának következményeiről az ókor óta több leírás tanúskodik. A 18. században jöttek rá arra, hogy a tengerészek körében jelentős halálozással járó betegség, a skorbut valószínűleg táplálkozási okokra, pontosabban hiányosságokra vezethető vissza. A hosszú tengeri utakon egyoldalúan (kis túlzással kétszersült sós hallal, majd sózott hal kétszersülttel) táplálkozó matrózok közül sokan haltak meg a gyengeséggel, ízületi fájdalmakkal, fogínygyulladással társuló betegségben. A tünetek kialakulásának pontos okát azonban nem ismerték. Egy James Lind nevű angol hajóorvos volt az első, aki a skorbut kezelésének tudományos vizsgálatába belefogott. Hajója legénységét hat csoportra osztotta, és az egyes csoportok étkezését különbözőképpen egészítette ki. Az egyik csoport narancsot és citromot kapott, mások almabort, kénsavas elixírt, ecetet, tengervizet vagy pedig egy gyógynövénykeveréket tartalmazó készítményt kaptak. Ma már nem meglepő, hogy csak a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket fogyasztó csoport skorbuttal összefüggő tünetei enyhültek. Lind felfedezésének valódi értékét azonban a kortársak nem ismerték fel, és a skorbut kezelésében az igazi áttörésre még várni kellett. 

Lind ugyan felismerte, hogy a skorbut kezelhető (magas C-vitamintartalmú) citrommal, arra nem jött rá, hogy a betegség a citrusfélék fogyasztásának hiányával, azaz C-vitamin-hiánnyal magyarázható. Ezt Axel Holst és Theodor Frölich norvég kutatók fedezték fel, akik egy szerencsés véletlen folytán tengerimalacokkal kezdtek vizsgálatsorozatba. Felismerték, hogy ha az állatokat csak gabonafélékkel táplálják, skorbutot kapnak – egy olyan betegséget, amelyet korábban csak emberen figyeltek meg. Ma már tudjuk, hogy ennek az a magyarázata, hogy a tengerimalac azon kevés állatfaj közé tartozik, amelyek – az emberhez hasonlóan – képtelenek aszkorbinsavat előállítani, azaz számukra ez az anyag vitamin. Holst és Frölich 1907-ben közölt cikkükben azt is egyértelműen bebizonyították, hogy a skorbut valamely étrend anyag hiányának következménye, azaz hiánybetegség. Állatkísérletekben egyre több táplálék skorbutellenes hatását igazolták, és arra is rájöttek, hogy a melegítés, forralás csökkenti a hatásosságot. A hatásért felelős, ismeretlen anyagot C-vitaminnak nevezték el (a „keresztapa" Jack Drummond biokémikus volt 1920-ban).

A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén. Mivel szerkezetét még nem ismerték, először ignóznak nevezte (a latin „ignosco" (nem tudom) szó a vegyület cukorjellegére utaló -óz végződéssel). Mivel az eredményeket közlő folyóirat szerkesztőjének nem tetszett a név, előbb godnóznak (God knows, azaz Isten tudja, milyen cukor), majd miután ezzel sem volt elégedett a szerkesztő, a legkevésbé sem humoros hexuronsavnak nevezte. A vegyület nagy mennyiségben történő előállítása sok nehézségbe ütközött, mivel nem találták meg az ideális nyersanyagot (sokáig pl. alacsony aszkorbinsav-tartalmú marhamellékvesével kísérleteztek, később citrusfélékkel dolgoztak, amelyek cukortartalma erősen nehezítette a munkát). Az 1930-as évek elején a szegedi egyetemre került Szent-Györgyi a város környékén termesztett paprikából próbálkozott meg az anyag előállításával, és ötletét siker koronázta. Bebizonyította, hogy az előállított vegyület azonos a C-vitaminnal, amely élettani szerepének tanulmányozásában elért eredményeiért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták

Miért is vitamin az aszkorbinsav? Bár közvetve szerepet játszhat a megfázások megelőzésében, gyógyításában, nem elsősorban ezért értékes. Az aszkorbinsav több, az emberi szervezetben megtalálható enzim normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az enzimek működésének biztosítása révén szerepe van a karnitin-és noradrenalinszintézisben és a fehérjék előállításában is, elsősorban azonban a kötőszövetekben nagy mennyiségben jelen lévő kollagén előállításában betöltött kulcsszerepe miatt nélkülözhetetlen. A vitaminhiány esetén megfigyelhető kóros kollagénszintézis káros hatással van a csont-, ízület- és izomképződésre, és ennek következménye a skorbut is.

A C-vitamin megfázásellenes hatására egy Nobel-díjas kutató, Linus Pauling irányította a figyelmet. Pauling, aki a kémiai kötések tanulmányozásában elért eredményeiért érdemelte ki a kémiai Nobel-díjat, majd atombomba-ellenes közéleti-politikai tevékenységéért a béke Nobel-díjat is megkapta 1962-ben, igazi polihisztor volt. Eredeti kutatási területén kívül fizikával, hematológiával, pszichiátriával is foglalkozott. Gyakran szenvedett súlyos megfázástól, ezért nagy érdeklődéssel fogadta egyik biokémikus ismerőse tanácsát, aki ennek megelőzésére napi több gramm aszkorbinsav fogyasztását ajánlotta. Mivel Pauling hatásosnak találta a kúrát, népszerűsíteni kezdte a módszert, és könyvet is írt a vegyület ilyen célú alkalmazásáról, amelyben napi 1-18 gramm C-vitamint javasolt. Később az aszkorbinsav rákellenes és pszichiátriai betegségek kezelésében betöltött szerepével is foglalkozott. Utóbbi feltételezései a mai napig nem nyertek igazolást. Sokan, akik Paulingra, a Nobel-díjasra hivatkoznak a C-vitamin gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatban, elfelejtik, hogy egészen más, mindenki által elismert tudományos eredményeiért kapta a kitüntetést... Hasonló a helyzet Szent-Györgyivel is, akiről egyesek azt is tudni vélik, hogy egészsége megőrzése érdekében napi több gramm aszkorbinsavat fogyasztott. Bár mindkét tudós hosszú életű volt (93 évet éltek), ez még önmagában nem igazolja, hogy a C-vitamin lenne a hosszú élet titka.

De megfázás ellen jó-e a C-vitamin? Kétségtelen, hogy a vegyületnek szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és mivel hiányában egyes fehérvérsejt-típusok működése korlátozott, a C-vitamin-hiány fokozhatja a betegségek kialakulásának kockázatát. Mivel a gyorsan kiürül a szervezetből, fontos a rendszeres C-vitaminfogyasztás. Ehhez nem kell feltétlenül tablettákat, kapszulákat (vagy az ezeknél olcsóbb patikai aszkorbinsavat) vásárolni, ugyanis a kiegyensúlyozott étrend elegendő aszkorbinsavat tartalmaz.  A magas C-vitamin-tartalma miatt gyakran fogyasztott citrom és narancs 100 grammja mintegy 50 mg aszkorbinsavat tartalmaz, ugyanez az érték az alma esetén 10-30 mg, míg a csipkebogyó 1000 mg/100 g, a krumpli 10-30 mg/100 g, a paprika pedig 125-200 mg/100 g koncentrációban tartalmazza a vegyületet. A napi ajánlott C-vitamin-bevitel felnőttek számára 75-90 mg. Ez az a mennyiség, amely betölti a szükséges vitaminfunkciót, de minimálisan ürül ki a vizelettel (azaz nagy része hasznosul). A hazánkban gyakran fogyasztott zöldségek, gyümölcsök aszkorbinsavtartalmát ismerve bátran kijelenthető, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges étrend tartalmazza a szükséges napi C-vitamin-mennyiséget - pontosabban azt a dózist, amely megvéd a vitaminhiány tüneteitől.

A patikák polcain megtalálható, a betegek által megfázás megelőzésére és kezelésére vásárolt C-vitamin-készítmények azonban gyakran ezt jócskán meghaladó mennyiséget (200-1000 mg) tartalmaznak. Vajon nem káros-e a nagy dózis, illetve van-e egyáltalán értelme ilyen mértékben túllépni az ajánlott napi mennyiséget? Az első kérdésre elég rövid a válasz: az aszkorbinsav több száz milligrammos mennyiségben is biztonságos, a fölösleges mennyiség a vizelettel kiürül. Tartósan "túladagolva" egyeseknél fokozódhat a vesekövesség kockázata, ezen kívül komolyabb veszéllyel nem kell számolni, ha betartjuk az alkalmazási előírás utasításait.

A C-vitamin megfázás megelőzésében és kezelésében betöltött szerepéről a vita régóta tart, és valószínűleg még nem jutott nyugvópontra. Ha az érzelmektől, anekdotikus bizonyítékok citálásától sem mentes vita helyett a tudományos bizonyítékok oldaláról közelítünk, megbízható pillanatképet kaphatunk az ügy jelenlegi állásáról egy nemrég közzétett átfogó elemzésből. A Cochrane Együttműködés szakértői a 2010-ig a témában született több tucat vizsgálat eredményeit összegezték. Azokat a placebókontrollos vizsgálatokat vették górcső alá, amelyekben a C-vitamint megfázás megelőzésére vagy a tünetek csökkentésére, legalább 200 mg-os napi adagban alkalmazták.

A megelőzéssel kapcsolatos 30 cikk eredményeinek összesítése szerint a C-vitaminfogyasztás nem csökkenti a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságát. Érdekes módon azonban azoknál, akik nagy fizikai stressznek voltak kitéve (maratoni futók, síelők, sarkvidéken gyakorlatozó katonák), a C-vitamin-fogyasztás a megfázás esélyét 50%-kal csökkentette. A pozitív eredménnyel záruló 5 vizsgálatban egyébként nem alkalmaztak különösen magas aszkorbinsav dózist (átlagosan 1 g). További konklúzió, hogy a C-vitamint szedők körében a betegség gyorsabban lezajlott. A betegség időtartama mintegy 10%-kal csökkent, ami statisztikailag ugyan szignifikáns, de a 12 nap helyetti 11 napos átlagos betegséghossz a beteg számára nem jelentős különbség. A tünetek súlyossága is csökkent kis mértékben az aszkorbinsavat fogyasztók körében. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a 30 vizsgálatból 26-ban a C-vitamint némileg kedvező hatásúnak találták a placebóval szemben.

A megfázás alatt terápiás céllal fogyasztott C-vitamin hatásait tanulmányozó vizsgálatokban az aszkorbinsav kedvező hatása nem volt kimutatható. Kivételt az a két vizsgálat jelentett, amelyben közvetlenül a tünetek jelentkezése után nagy dózisú (4-8 g) aszkorbinsavat fogyasztottak a betegek. A kezelt betegek gyorsabban felgyógyultak a megfázásos betegségből, a tünetek súlyossága azonban nem változott. Az eredmények értékéből némileg levonnak a vizsgálatok tervezésével kapcsolatosan megfogalmazható kritikák, valamint az a tény, hogy a kutatócsoport 1970-es években közölt eredményeit nem ellenőrizték újabb, független kutatásokban.

A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a megelőzési és terápiás céllal szedett, néhány 100 mg dózisú C-vitamin nincs jelentősen kedvező hatással a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságára, súlyosságára és a betegség időtartamára átlagos fizikai terhelés esetén. Jelenleg semmi nem támasztja alá azokat az interneten terjesztett ajánlásokat, amelyek szerint a megfázás kezelésére akár napi 30-150 g (!) C-vitamin is szedhető. Ekkora dózis esetén már számolni kell olyan nemkívánatos hatásokkal is, amelyek normál adagolás esetén nem jelentkeznek. Ugyanakkor a nagydózisú C-vitaminterápia hívei valószínűleg nem ismerik – vagy figyelmen kívül hagyják – azokat a kutatásokat, amelyek szerint napi 400 mg C-vitamin fogyasztása felett a vérben és az immunrendszer sejtjeiben már nem emelkedik tovább a vegyület mennyisége, ugyanis a „felesleg" a vizelettel igen gyorsan kiürül...

Tény, hogy a C-vitamin nagyon fontos, létfontosságú vegyület, amely szerencsére az átlagos, kiegyensúlyozott étrendben kellő mennyiségben megtalálható. Jelenlegi tudásunk szerint a C-vitamin-pótlás olyan esetben indokolt kifejezetten, ha az étrenddel nem oldható meg a megfelelő vitaminbevitel (pl. táplálkozási, emésztési zavarok, zöldséget-gyümölcsöt elutasító személyek). Ha erre a célra "patikai aszkorbinsavat" használunk, érdemes odafigyelni arra, hogy a C-vitamint ne a forró teában oldva fogyasszuk, mert a vegyület hő hatására bomlik.

A bejegyzés a Száz kémiai mítosz c. könyv alapján készült.

56 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr935250293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ptm 2013.04.28. 10:41:06

Talán én tudom rosszul. de kapszulában kvázi azért "éri" meg venni, mert a felszívódás időben egyenletesebb oszlik el, ergo több hasznosul.

akion 2013.04.28. 11:26:49

@ptm: Az a kapszula, illetve a beletöltött gyógyszerforma (granulátum, pellet) gógyszertechnológiai megvalósításától függ (van-e rajta valamilyen bevonat, esetleg kioldódást szabályozó réteg, vagy maga az egész szemcse ilyen anyagból épül fel stb.)
Kapszulát illetve tablettát sok egyéb más indok miatt inkább azért érdemes a páciensnek ajánlani, mert deklarált hatóanyagtartalommal rendelkeznek, így a dozírozást igaz, hogy csak adott léptékekben, de pontosan lehet szabályozni, vö. végy be egy kávéskanállal (csapott? púpozott? nagymamám szocreál kiskanala, ami akkora mint az IKEÁS evőkanál? stb.) Szvsz kevésbé macerásabb is.
Én nem azt mondom, hogy ne vegyen magisztrálisan kiszerelt C-vitamint az, akinek minden fillér számít (vagyunk így egynéhányan az országban), de nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy megér pár-száz forint különbségért por formájában kiszereltetni az aszkorbinsavat a patikussal (+cerát tasak + magisztrális díj) amikor nem feltétlenül tudom mellette biztosítani a biztonságos adagolást, arról nem is beszélve, hogy az aszkorbinsav fémre, hőre, nedvességre érzékeny, tehát a védelméről, stabilitásáról is magamnak kell gondoskodni, amikor mindezt kis felárért egy gyári készítmény biztosítani tudja a gyógyszerformában illetve a csomagolásban.

okoska törp 2013.04.28. 12:07:16

E hordó (20000 g) l-aszkorbinsav ára 70 ezer forint + áfa + kiszállítás.
Azaz kb. bruttó 5 forint grammonként.
Valaki mesélje már el hogy miért lesz ebből konfekcionálva 30 forintos ár? És még a legolcsóbb terméket néztem.

Másrészt, mivel egy olcsó és gyakorlatilag korlátlanul túladagolható anyagról van szó, épeszű ember nem vesz C vitamint tablettában, hanem pazarlóan maga adagolja ki.

Harmadrészt, élelmiszeriparban kiválthatja az alig olcsóbb citromsavat, mint antioxidáns és savanyúságbeállító.

Csak én gondolom hogy az egész C-vitamin ügy túl van lihegve?

Tétova_2223 2013.04.28. 12:13:08

Tetszik a cikk!
Ugyanakkor mi a jelenlegi álláspont az L-aszkorbinsav (természetes C vitamin?) és a D-aszkorbinsav (szintetikusan előállított) használatával. Ez két különböző vegyület. Amennyire sikerült laikusként utánaolvasnom, az utóbbira mondják a vesekőképző veszélyt, óriás adagban, ugyanakkor az előbbivel gyakorlatilag az a hatalmas dózis elérhetetlen. A patikai aszkorbinsav minden esetben D-aszkorbionsav, ha jól tudom. Az előrecsomagoltak tartalmazhatnak valamenyi %-ban L-aszkorbinsavat.
Teljesen egyenértékűek a szervezetnek? Érdemes a különbséggel foglalkozni, laikusként, normál használat esetében? Vagy ez megint a túlmisztifikálása a C vitaminnak?

Köszönöm!

okoska törp 2013.04.28. 13:29:10

Iparilag az L-aszkorbinsavat 4 lépésben D-glükózból (közönséges szőlőcukor) állítják elő, a kihozatal 35 %, ami elég jó. Úgy 99 % az L, 1 % a D izomer a termékben. Van más előállítási mód is, amikor fele-fele képződik a hatékony L és a vitaminként hatástalan D izomer. Ez kicsit olcsóbb, a sóher gyártók ezt használják. Vitaminként az ilyen keverék nyilván fél egységnek számít, de a mértéktelen adagolásnál fellépő mellékhatások az egész mennyiségre vonatkoznak.

okoska törp 2013.04.28. 13:48:17

Szó volt az L-D izomériáról. Ezt azt jelenti hogy a molekula két oldala nem egyforma, van egy balkezes és egy jobbkezes változata. A betű nem a molekula tényleges irányultságát jelöli azonban, hanem azt hogy vízben oldva a polarizált fényt milyen irányba forgatja el. (királis izomériának hívják az ilyet)
Nincs természetes és mesterséges C-vitamin! Ha tiszta aszimmetrikus anyagból kiindulva gyártják a C-vitamint, akkor túlnyomó részt az L izomer képződik. Ha szimmetrikus molekulából indulnak ki, akkor fel-fele arányban lesz a termékben a két fajta, utólag már nem lehet szétválasztani. A természetben a kiindulási anyag a D-glükóz, tehát főként az L-aszkorbinsav képződik.

Dudi 2013.04.28. 13:54:14

No, végre egy korrekt, tárgyilagos írás a C vitaminról! :)

A természetben csak L-aszkorbinsav létezik, a mesterségesen előállítottban előfordul D-aszkorbinsav is (tehát nem csak ez van benne). E kettő képlete ugyan az, azonban a térbeli molekula rácsszerkezete különbözik. A D-aszkorbinsavnak nincs semmilyen (kimutatható) élettani hatása, különösképpen vitaminhatása.
Forrás:
phd.lib.uni-corvinus.hu/427/1/engel_rita.pdf

Tudomásom szerint a borászati célokra, olcsón, zsákszámra kapható aszkorbinsav zöme D-aszkorbin sav, mert a mesterségesen előállított aszkorbinsav nagy részét kiszűrik: gyógyászati célokra az L-aszkorbinsavat, borászati célokra pedig a D-aszkorbin savat használják fel - ugyanis a borban lévő oxidációs folyamatokat ez is tudja szabályozni. Aztán ki tudja, ez utóbbi mennyire igaz...

Dudi 2013.04.28. 13:56:13

@okoska törp: Hmm, akkor a borászati megjegyzésemmel tévedtem, ha valóban nem lehet szétválasztani a D-t az L-től.

okoska törp 2013.04.28. 14:01:07

Lemaradtak az irányok

az óramutató járásával megegyező forgatási irány
hagyományos jelöléssel: D (dexter)
modern jelöléssel: +

az óramutató járásával ellentétes forgatási irány
hagyományos jelöléssel: L (laevus)
modern jelöléssel: -

okoska törp 2013.04.28. 14:03:46

Bizony, utólag nem lehet szétválasztani. A borászati aszkorbinsav 50-50 %-os keverék, ez a létező legolcsóbb termék. Antioxidánsnak használják, arra mind a két izomer egyaránt alkalmas.

tuzko 2013.04.28. 20:42:47

És akkor amit a patikában árulnak kimérve az a D vagy az L formátumú? Én nem tudom, hogy csinálja az aszkorbinsav, de én mindig kenyérsütőgépben sütöm a kenyeret. Ha nem teszek bele aszk. savat, általában besüpped a teteje és béna homorú lesz (miután megsült). Ha teszek bele egy csipetet, akkor meg szép homorú marad. Na, erre pl. lehet, hogy az olcsóbb aszk.sav is megtenné, nem kéne a patikait használni. De vajon hol tudok venni ilyet?

Csillaghamu · http://csillaghamu.blog.hu 2013.04.28. 22:00:57

@kodpiszkalo

Itt tennék egy kiegészítést:

"Definíció szerint azon vegyületeket nevezik vitaminnak, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, de amelyek nélkül a szervezet egészséges működése nem tartható fenn."

Egyes vitaminokat a szervezet elő tud állítani, csak nem megfelelő mennyiségben. Más vitaminokat meg a megfelelő körülmények közt elő tud állítani. Például az ember és a legtöbb emlős a napfény segítségével tud szintetizálni D vitamint.

Bizonyára mindezeket te is tudod, de így pontosabb:

"nem tud előállítani megfelelő mennyiségben"

Gáborom 2013.04.28. 22:06:47

Én amondó vagyok, hogy a mai ember fizikai-lelki terhelése más mint pár évtizeddel ezelőtt, mint ahogy a bolti/piaci gyümölcs,zöldség is más, hiszen változott a föld minősége (kimerültsége), a vegyszerezés is megjelent, a tartósítás és raktározás is változott.
Egy szó mint száz:radikális változáson ment keresztül a táplálkozás harminc-negyven év alatt, ideértve mindent, az előállítástól/termesztéstől kezdve a fogyasztásig bezárólag a folyamatban.
És radikálisan változott az életmód is: jóval kevesebb mozgás, jóval több stressz és hatalmas környezetszennyezés a levegőben,vízben,talajban.
Ehhez képest kell megítélni a mai ember számára szükséges C-vitamin mennyiséget, és lehetőleg nem a betegség elkerülésére szánt minimális adagot, hanem az egészséghez szükséges mennyiséget.

Nemcsak a C-vitaminnál, hanem minden szükséges anyagnál.

okoska törp 2013.04.29. 01:25:14

A patikában kapható mindig a hatásos L izomer.

A tésztákban az aszkorbinsav a kellő térhálós fehérjeszerkezet kialakulását segíti elő. Ezért lesz a tészta lukacsos és sülés után stabil. (nem esik össze) Továbbá gátolja az egyik keményítőbontó enzimet és a tészta nem lesz ragacsos. Természetesen a hőtől elbomlik, a kisült kenyérben már szinte nincs vitamin.
A pék ismerősöm szerint aszkorbinsavval az ócska lisztből is lehet kenyeret sütni.

RMO 2013.04.29. 03:03:11

Receptre normatív támogatás mellett kb 4500 Ft ért 1000g hozzáférhető patikában (ebben benne van a magi díj+sötét üveg is, a stabilitás kedvéért) szerintem az árkülönbség, nem csak kényelmi szintű, hanem ennél jóval nagyobb különbség.

Nem nagyon értettem, azt a részt, ahol ecseteli a szerző, hogy 400mg nál nagyobb dózis bevitele nem emeli tovább a vérszintet?? Már a po. vs. iv. adagolás is 30x-es csúcskoncentráció növekedést képes elérni pl.: 3g esetén ( 200umol/ml po. és 6mmol/ml iv. alkalmazás) Lassú iv. alkalmazás segíthet a lefutási görbe meredekségének csökkentésében. Bár megjegyzendő, hogy po. alkalmazás esetén 5-8 órával az elfogyasztás után még csak kismértékű csökkenés következik be a plazmakoncentrációkban.

A vesekövet okozó mellékhatásról jó lenne egyszer valami megalapozott tanulmányt látni, mert az egyik legidegesítőbb urban legend.

A fentiek alapján javasolt patikában kristályos alakban beszerezni az L-aszkorbinsavat és azt megfelelően tárolva, napi több frakcióban fogyasztani a megfelelő és kielégítő hatás érdekében. ;)

Asidotus 2013.04.29. 13:08:10

@RMO:
én úgy olvastam, hogy aki a hajlamos rá, akinek vesebaja van, annak okozhat gondot a túl sok C-vitamin. Egészséges emberben nem.

RMO 2013.04.29. 15:40:51

@Nűnű: erről beszélek.. az "azt olvastam".. " azt hallottam"... "nekem valaki azt mondta" típusú mondatok tartoznak a városi legenda témakörébe.. a leggázabb, mikor szakmabeli kollégák is ilyen baromsággal jönnek elő.. :) double-blind studyt szeretnék olvasni legalább 5000 fős mintával, ami bizonyítja ezt a vesekőfóbiás feltevést, ha lesz és eredményhamisítás nélkül, abszolút értékben is növeli szignifikánsan a vesekövesség kialakulását, akkor én is terjesztem majd :D

Chorda tympani 2013.04.29. 15:55:00

"…A modern tudomány és technika lehetővé tette, hogy egészségesen éljünk az őserdőn kívül is, minthogy az aszkorbinsavat grammonként 50 fillérért bocsátja rendelkezésünkre. Ehhez persze az kell, hogy az aszkorbinsav ott legyen minden háztartásban, akár a cukor vagy a liszt, s a gyógyszertári pirulák helyett kilós csomagolásban árusítsák az élelmiszerboltok.

...Mivel ma már skorbut nincsen, aszkorbinsavhiány közvetlenül nem okoz halált. A skorbutot megelőző állapotban azonban könnyebben fázunk meg, s a megfázásból is könnyebben lesz tüdőgyulladás. Ha meghalunk, a boncolási jegyzőkönyvbe a halál okaként tüdőgyulladás kerül (hiszen ezzel kezeltek bennünket). Azt hiszem, hogy nagyon sok az efféle téves kórbonctani diagnózis. A helyes kórmegállapítás, a skorbut előtti állapot (szubskorbut) felismerése rögtön tisztázná a helyzetet."
/Szent-Györgyi Albert: Az anyag élő állapota /

"…Tüdőgyulladás döntött le lábamról, s a betegséget hónapokig nem tudtam kiheverni, mígnem rájöttem, hogy az az aszkorbinsav-mennyiség, melyet rendszeresen szedek (naponta 1 g) életkoromban (84 év) már nem elégséges. Amikor növeltem az adagot 1 g-ról 8-ra, panaszaim megszűntek."
/Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok/

Wise Lady · http://www.wiselady.hu/ 2013.04.29. 19:07:50

@okoska törp:
ez pont fordítva van.
+ az óramutató járásával ellentétes
- az óramutató járásával azonos

fordulo_bogyo 2013.04.29. 21:02:44

Az emberi szervezetben osszesen 20mg C vitamin van kilogrammonkent, 75kg-os felnott eseten ez 1500mg, 1.5 g

Utanpotlas hianyaban ebbol napi atlagosan 3%-ot azaz kb 50mg-ot hasznal fel a szervezet.

A fentiek alapjan racionalisak a "hivatalos" ajanlasok, amik 40-95mg napi bevitelt javasolnak.

"The Iowa studies (28, 29) and Kallner et al (30) established that at tissue saturation, whole body vitamin C content is approximately 20 mg/kg, or 1500 mg, and that during depletion vitamin C is lost at 3 percent of whole body content per day.

Clinical signs of scurvy appear in men at intakes lower than 10 mg/day (27) or when the whole body content falls below 300 mg (28)."

forras: www.fao.org/docrep/004/Y2809E/y2809e0c.htm
hivatkozasok:
27. Krebs, H.A. & Vitamin C Subcommittee of the Accessory Food Factors Committee M.R.C. 1948. Vitamin C Requirement of Human Adults: Experimental Study of Vitamin C Deprivation in Man. Lancet, 254: 853-858.

28. Baker, E.M., Hodges, R.E., Hood, J., Sauberlich, H.E. & March, S.C. 1969. Metabolism of ascorbic-1-14C acid in experimental Human scurvy. Am. J. Clin. Nutr., 22: 549-558.

29. Baker, E.M., Hodges, R.E., Hood, J., Sauberlich, H.E. March, S.C. & Canham, J.E. 1971. Metabolism of 14C- and 3H-labeled L-ascorbic acid in Human scurvy. Am. J. Clin Nut., 24: 444-454.

30. Kallner, A., Hartmann, D. & Hornig, D. 1979. Steady-state turnover and body pool of ascorbic acid in man. Am. J. Clin. Nutr., 32: 530-539.

okoska törp 2013.04.29. 23:09:44

@Wise Lady:

Elnézést, valóban elírtam

VegaLife 2013.04.30. 20:51:22

Kedves Ködpiszkáló!

A Best Blog díjat szeretném átadni! A díjról és az átadásáról a blogomon a mai bejegyzésemben írtam.

Vegalife.blog.hu

Ligeia_Insana 2013.05.02. 10:51:49

Kedves Ködpiszkáló!
Egy információt hiányolok a bejegyzésből, amire a bevezető párbeszéd miatt talán érdemes lenne kitérni: milyen formában és mennyi aszkorbinsavat adhatnak ki a gyógyszertárban?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.05.02. 11:07:51

@Ligeia_Insana: jogos a felvetés!

Egy kiváló írás erről: gyogyszereszvalaszol.blogspot.hu/2011/07/gyogyszertarban-kiadhato-alapanyagok.html
A lényeg: "Acidum ascorbicum (aszkorbinsav, C-vitamin) 10 g: C-vitamin pótlás (nem gyógyászati céllal: tea ízesítés)"

okoska törp 2013.05.03. 18:20:40

@Ligeia_Insana:

Rontani fogom a gyógyszerész kollégák bizniszét: a neten rendeld meg, 3200 forint 1 kg. A patika borzasztóan drága.
Céget nem írok, nem reklámozok senkit, Google a barátod! (-> aszkorbinsav ára)

akion 2013.05.04. 10:54:37

@okoska törp: Remélem nem vagy gyógyszerész kolléga, mert csak így, ajánlgatni, hogy gyógyszert az internetről rendelj, a legnagyobb felelőtlenség, amit gyógyszerész elkövethet! A gyógyszerész a gyógyszertárban nem diplomás eladó, ahogy sokan csúfolják, hanem az expediálás során az utolsó szakember, akinek a kezén áthalad a gyógyszer, így az ő vállát terheli a felelősség, hogy a "beteg" valid, szakszerű ellátásban részesüljön, és azt kapja kézhez, amit a receptre felírtak (mikor zacskóba töltik a C-Vitamint, annak a kimérését is gyógyszerész végezheti csak, még ha a szétosztását az asszisztens gárda végzi is)!
NETRŐL NEM RENDELÜNK GYÓGYSZERT POSTÁN KERESZTÜL!
Ettől én csak akkor lennék hajlandó eltekinteni, ha a postás gyógyszerész lenne.

okoska törp 2013.05.04. 13:03:10

@akion:
Nem, én vegyész vagyok, aki egy időben növényi készítményekkel is foglalkozott.

NETRŐL NEM RENDELÜNK GYÓGYSZERT POSTÁN KERESZTÜL!
Ez a kijelentés ebben a formában butaság.
Helyesen így hangzana: "Nem vásárolunk olyan terméket amelynek minősége nem megbízható. Ez fokozottan érvényes azokra a termékekre amelyek használata veszélyes lehet."
Aszkorbinsavat csak néhány cég gyárt a világon, ezeket forgalmazzák a többiek. Semmi nem indokolja hogy bármelyik normális kiszerelő és forgalmazó céget előnybe részesítsük biztonsági okból.

Továbbá. A gyógyszertári munka összetett, több elemből áll. Nem vonom kétségbe a gyógyszertárakban a tanácsadás során szükséges a magas fokú szakmai ismeret, és egy-egy készítmény esetében sem nélkülözhető a szaktudás, de 10 gramm anyag felügyelet melletti kimérése és csomagolása nem haladja meg egy vegyianyag gyártó szakmunkás (a gyógyszergyárakban is ilyen végzettséggel dolgoznak) képességeit.

bacslac 2013.05.06. 18:44:00

Talán hasznos információ:
Aszkorbinsavat 8000 Ft/1000gramm áron, étkezési minőségben az Azur József kőrúti vegyszerboltjában vásároltam a napokban (olcsó szódabikarbonáttal együtt)

dezz 2013.05.07. 01:32:37

Amit itt nagyon hiányolok, az az az alapvető információ, hogy a C-vitamin csak bizonyos bioflavonoidok (leginkább rutin és heszperidin, de több más is fontos lehet - mindezeket gyűjtőnéven P-vitaminnak is nevezik) jelenlétében tud hasznosulni! Azaz tömény, vegytiszta formában bevíve nagy része veszendőbe megy (kiválasztódik a vizelettel)!

Ezért a jobb C-vitamin készítmények a fentieket is tartalmazzák. Illetve rendszerint a magas C-vitamin tartalmú zöldségekben, gyümölcsökben is megtalálhatók.

Még valami: a bioflavonoidokat és a C-vitaminnal való szoros kapcsolatukat a szervezetben Szent-Györti még nem ismerte! Később fedezték fel őket! Akkor neki sem kellett volna több grammot szednie belőle. (Ugyanakkor a hivatalosan ajánlott 50-75mg így is kevés.)

Hogy mennyi az elég, arra több módszer is van. Ajánlanék én is egyet: a vizelet szaga! Bioflavonoidok nélkül már kisebb mennyiségű C-vitamin beviteltől szúrós szagú lesz -> nagy része kiürül. Bioflavonoidokkal együtt ez többszáz mg-ig nem történik meg, nem lehet érezni a szúrós szagot! Egyénfüggő, hogy kinek milyen mennyiség után lehet érezni. Az kezd már sok lenni... Fontos még, hogy ha korábban nem szedett az illető C-vitamint és az étkezése sem tartalmazott eleget, akkor az első napokban nagyobb mennyiséget hasznosít a szervezet, aztán az igény némileg csökken. Továbbá függ az aktivitástól is (fizikai és mentális).

@fordulo_bogyo: Azt is számításba kellene venned, hogy a bevitt mennyiségnek csak kisebb része hasznosul! Bioflavonoidok nélkül főleg.

dezz 2013.05.07. 01:35:26

Bocs az elításért: Szent-Györgyi

fordulo_bogyo 2013.05.07. 02:32:56

@dezz: "a C-vitamin csak bizonyos bioflavonoidok (leginkább rutin és heszperidin, de több más is fontos lehet - mindezeket gyűjtőnéven P-vitaminnak is nevezik) jelenlétében tud hasznosulni! " - nem igaz, tevedes, felreertes... (mire alapozod?)

" Ajánlanék én is egyet: a vizelet szaga! " mire alapozod? A C vitamin szagtalan!

"Azt is számításba kellene venned, hogy a bevitt mennyiségnek csak kisebb része hasznosul!"

Mire alapozod, hogy nem hasznosul a bevitt mennyiseg? Mind felszivodik. A felesleg az ami kiurul.

Sok erdekes allitast tettel, de ezek szerintem a "varosi legenda" katagoriajaba tartoznak, ha nem haragszol meg a velemenyemert.
Persze tevedhetek, es termeszetesen meggyozheto vagyok, de ahhoz tenyekre van szukseg.
Ismersz olyan tenyeket, amik alatamasztjak az allaspontodat?

A (bio)flavonoidok (van nem bio flavonoid is?) jo es fontos anyagok, de nem vitaminok! Es nem ismerek olyan biokemiai reakciot amiben a C vitamin mellet valamelyik flavonoid is szerepel. Te ismersz ilyet?

Addig a szamolasomat fenntartom.

Abban egyetertek veled, hogy ha C vitamin hianyos volt az egyen, akkor eleinte a napi felhasznalast meghalado mennyiseg kell a raktar feltoltesere.

dezz 2013.05.07. 15:16:19

@fordulo_bogyo: Városi legendánál valamivel többről van szó. Számomra is meglepő módon éppen Szent-Györgyi nevezte P-vitaminnak és C2-vitaminnak a flavonoidokat, illetve bizonyos flavonoidokat:

"A növényi flavonoidok szerepéről, kémiai szerkezetéről, élettani hatásáról az elmúlt negyven évben rendszeresen jelentek meg összefoglaló tanulmányok (2, 7, 8), de az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk és jelentőségük még ma sem teljesen tisztázott. A flavonoidok az élelmiszerek nem tápanyag komponensei, vagyis nem jelentenek tápértéket az emberi szervezet számára. Szent- Györgyi és munkatársai már 1936-ban kimutatták, hogy a citrusfélékből származó két flavonoid (rutin, naringenin) csökkenti a kapillárisok törékenységét és permeabilitását (21). Ezért a flavonoidokat P-vitaminnak nevezte el (P - permeabilitás), illetve C 2 -vitaminnak, mivel számos flavonoid képes a C-vitamint stabilizálni. Később a flavonoidok vitamin elmélete megdőlt, és az `50-es években mindkét elnevezést elvetették. A hetvenes években felfedezték, hogy a növényekben az egyik leggyakrabban előforduló flavonoid, a kvercetin bizonyos körülmények között mutagén hatású, ezért nagy figyelem irányult a flavonoidok karcinogenitására, amelyet később nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Napjainkban e korai eredményeket kissé elfelejtve a legtöbb kutatócsoport a flavonoidok antioxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő, összességében egészségvédő és betegségmegelőző hatását helyezi előtérbe." (antalvali.com/hirek/flavonoidok-elettani-hatasuk-szervezet.html)

Vannak erről még viták, hogy a fentiekből mi és mennyire dőlt meg. Egyes dolgokat nem sikerült még egyértelműen bizonyítani, de teljesen elvetni sem lehet (ez nem olyan ritka a tudományban). Több kutatási eredmény erősíti meg a C-vitamin és bizonyos flavonoidok együttműködését pl. az erek egészségének fenntartásában, és több más területen is.

Készséggel elfogadom, hogy sok lényegi folyamatban nincs szükség flavonoidok jelenlétére. (Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a teljes hasznosulási folyamat valamely korai lépéseiben lehet szerepük.)

Felszívódik (különben a széklettel ürülne), de ha nem kerül felhasználásra a sejtek szintjén, akkor valamekkora részben lebomlik és mindez együtt kiürül a vizelettel. Nyilván nem a C-vitamin szagát lehet ekkor érezni, hanem valamely bomlástermékét.

Próbáld ki: vegyél be 0,5-1g vegytiszta aszkorbinsavat, érzel-e később vizelés közben egy jellegzetes, szúrós szagot! Aztán próbáld meg ugyanezt flavonoidokat kellő mennyiségben tartalmazó C-vitamin készítménnyel is!

Nem tudom, miért vagy olyan biztos benne, hogy csak a szervezetben normális esetben raktározott C-vitamin mennyiséget kell fenntartani és értelmetlen a többlet bevitel? Könnyen lehet, hogy a szervezet az elengedhetetlenül szükséges mennyiséget tárolja, de többlet esetén más egyéb folyamatokat is elősegít. >0,5g-nak pl. egyfajta élénkítő hatása is van, így sokan kávé helyett alkalmazzák. Valószínűleg Szent-Györgyi sem hülyeségből vett magához min. 1g-ot naponta, talán tudott valamit az öreg (amit esetleg bizonyítania nem sierült)...

fordulo_bogyo 2013.05.07. 16:30:04

@dezz: Bocs de valami hitelesebb forrast kernek. Az antalvali.com az egy borzalmas hely... gyanakvova tesz, ha ra hivatkozol.
Egybkent az idezett reszt innen masoltak:

www.ujdieta.hu/indexdd8b.html?content=220

A kiserleted ugy is ertelmezheto, hogy a feleslegben bevitt C vitamin hatasara a te szervezetetben valami szuros szagu anyag kepzodik (a C vitamin felesleg atalakulas nelkul urul ki a vizeletbe, es a bomlastermekei sem szuros szaguak). A flavonoid elnyomja ezt szagot okozo kemiai reakciot, vagy szagtalan anyagga alakitja a vegtermeket.

Azert ketelkedek a tobblet bevitel hasznaban, mert nem talalkoztam meg hiteles bizonyitekkal ra.
Az, hogy egy-ket oreg Nobel dijas mit evett, az nem bizonyitek. Ok is emberek, nekik is lehetnek (vannak) irracionalis cselekedeteik, meg tevedeseik is.
Nem ezert tiszteljuk oket, es toluk sem fogadunk el semmit bizonyitek nelkul illetve bizonyitekok elleneben.

dezz 2013.05.07. 21:31:37

@fordulo_bogyo: A szöveg forráshivatkozásokkal van ellátva, melyek listáját a lap alján találod.

Utána kellene nézni, pontosan mi is ez a szúrós szagú anyag, mindenesetre nem egyéni hatás, hanem az egyik ismert, jellegzetes velejárója a nagyobb arányú C-vitamin fogyasztásnak. Minél több, annál erősebb. Valószínűbbnek tűnik, hogy itt valamilyen bomlástermékről van szó. Az sem kizárt, amit ezzel kapcsolatban a flavonoidokról írtál, de ilyesféle hivatkozást eddig nem láttam, annál többet a C-vitamin hasznosulásának elősegítéséről.

Nem tudom, mi számít neked hiteles bizonyítéknak, mindenesetre sokszor évtizedeket kell várni valaminek a tudományos ténnyé nyilvánítására, miközben számos kutatási eredmény mutat már rá jóval korábban is. Egyre nagyobb pl. a konszenzus atekintetben, hogy legalábbis 100 mg bizonyosan sokféle krónikus betegség kialakulásának esélyét csökkenti, szemben a skorbut megelőzéséhez szükséges mennyiségnek tartott 45 mg-mal. De több kutatási eredmény szól a normál 1.5mg/dl feletti vérplazma koncentráció kedvező hatásairól, amit nagyobb arányú bevitel mellett lehet biztosítani. Van itt még egy pár dolog, de nem sorolom tovább.

Még talán annyi, hogy a fent említett 20mg/kg egy átlagérték lehet, egyes szövetekben ennek többszöröse található meg (pl. agy).

fugu 2013.05.07. 21:49:12

Amennyire én tudom önmagában a bevett C vitamin még nem minden... Az említett vesekő képző hajlam ellensúlyozására ajánlatos megfelelő mennyiségű CALCIUMOT (!) is szedni! Bármily meglepő is lehet ez sokaknak.
Én egyebek mellett napi 4000 mg C vitamint szedek, de csak NOW Foods terméket.
Az a véleményem, hogy nem kell félni a C vitamintól, de a többitől sem. Ami pedig a kiürülést illeti: egyes nézetek szerint az sem haszontalan, mert komoly méregtelenítést végez a kiürülő C vitamin.
Ja, és még egy apróság: három éve még náthás sem voltam. Azelőtt évente kétszer elkapott, és gyakran fájt a torkom. Az allergiám 95 %-ban megszűnt, pedig tavasszal nagyon szenvedtem tőle kamasz korom óta. (49 éves vagyok)
Azt persze el kell ismerni, hogy az egészség drága...

fordulo_bogyo 2013.05.09. 18:56:51

@fugu: A kálcium (angolul calcium) melle magneziumot es D vitamint is kell szedni.
A D vitamin melle szukseges A vitamin es a magnezium pedig a B vitaminokkal egyutt mukodik igazan jol.

A B vitaminok melle viszolt feltetlenul szukseges E es K vitamin...

Vincente82 2013.05.23. 16:00:38

@RMO: Kedves RMO! A minap jött meg a Gyógyszerészet c. folyóirat májusi száma, amely az alábbi cikk fordítását ill. összefoglalóját tartalmazza.
www.aerztezeitung.de/medizin/krankheiten/urologische-krankheiten/niereninsuffizienz/article/833201/riskante-pillen-nierensteine-durch-vitamin-c.html?sh=2&h=1980433549
23355 résztvevő, a c-vitamint nem szedők esetén 2%, a c-vitamint szedők esetén 3,4% volt a vesekő előfordulás.

RMO 2013.05.24. 02:05:02

@Vincente82: Szia! Átküldenéd a teljes eredeti cikket, (nem a német témafelvető cikket,hanem a JAMA -st) sajnos nincs előfizetésem. Köszi.

Vincente82 2013.05.24. 08:04:34

@RMO: Sajnálom, nekem sincs. Én is jobban szerettem volna az eredetit átböngészni, de jobb híján meg kell elégednem a német változattal. Nem tudom, hogy esetleg Dezsőnek, mint egyetemi kutatónak van-e hozzáférése az adott folyóirathoz?

RMO 2013.05.27. 15:47:48

"Because the risk associated with ascorbic acid may depend both on the dose and on the combination of nutrients with which the ascorbic acid is ingested, our findings should not be translated to dietary vitamin C. Data on the brand of supplement used were not available, and we were not, therefore, able to fully characterize the dose taken. " --- részlet az eredeti cikkből, legalább van önkritikájuk. (3-as szintű cohort egyébként..)

Vincente82 2013.05.28. 17:25:42

@RMO: Érdekes. Köszönöm. A német fordításban szerepel valami arról, hogy úgy találák a magas dózisú c-vitamin nem jelentett előnyt sem az influenza, sem más betegségek tekintetében. Erről ha be tudnál másolni valamit, hálásan megköszönném.

RMO 2013.05.28. 18:29:20

@Vincente82: A legegyszerűbb ha bemásolom az egészet. Átolvasva nem túl meggyőző. Összekapcsolnak régebbi vizsgálatokat, melyekből nem feltétlenül következik, hogy átvihetők azok következtetései az adott esetre. Aki szedi, szedje, bár én magam a természetes pótlásnak örülök a legjobban megfelelő élelmiszerek formájában.. bár a hatásosságáról csak 4-es szintű bizonyítékaim vannak :) önmagam megfigyelése :)
"Mar 11, 2013, Vol 173, No. 5 >
Urinary oxalate is an important determinant of calcium oxalate kidney stone formation.1 Vitamin C is excreted in urine both in its unmetabolized form and as oxalate; however, there remains considerable uncertainty over the kidney stone risk that may be associated with ascorbic acid supplement use.2
We examined whether ascorbic acid supplements (approximately 1000 mg) were associated with kidney stones in a population-based, prospective cohort of men.

The Cohort of Swedish Men (COSM) has been described elsewhere.3 In brief, 48 850 men, aged 45 to 79 years at baseline, were recruited in 1997 (response rate, 49%). Detailed diet and lifestyle data were collected at baseline using a self-administered questionnaire. Based on validated questions, men reported their use of ascorbic acid (sensitivity = 67% and specificity = 93%)4 and of 20 other supplement types. We excluded those with incorrect national registration numbers, implausible energy intake, prebaseline cancer diagnosis, and missing supplement use data and those diagnosed as having kidney stones prior to baseline, based on registry (n = 1612) and self-reported (n = 5898) data, because these men may have changed their diet or supplement use based on medical advice. We also excluded users of supplements other than ascorbic acid as this may be a significant source of confounding (n = 12 873). For comparison, we repeated the analysis for multivitamin (only) users.
First incident cases of kidney stones (International Statistical Classification of Diseases, 10th Revision code N20) were ascertained from January 1, 1998, to December 31, 2009, using registry data.
We estimated hazard ratios (hereafter, relative risks [RRs]) with Cox proportional hazards regression models using attained age as the timescale. Follow-up was censored at date of kidney stone diagnosis, death, or end of follow-up, whichever occurred first. The Schoenfeld residual test indicated no violation of the proportional hazard assumption.
Dose-response was assessed using the frequency-of-use data, which were available for 91.5% of ascorbic acid users. The linear trend across categories was tested using the median tablet usage within each group as a continuous variable.
Ethical approval was granted by the regional ethical review board in Stockholm, Sweden, and return of the completed questionnaire was considered to imply informed consent.

During 11 years of follow-up we ascertained 436 first incident cases of kidney stones. Ascorbic acid use was associated with a statistically significant 2-fold increased risk (Table). In contrast, multivitamin use was not associated with kidney stone risk (RR, 0.86 [95% CI, 0.62-1.19]).
Table. Characteristics of Study Population and Risk of Kidney Stones in Relation to Use of Ascorbic Acid Only in 23355 Swedish Men

Users of only ascorbic acid taking fewer than 7 (median) and 7 or more tablets per week showed increased risks of RR, 1.66 (95% CI, 0.99-2.79) and RR, 2.23 (95% CI, 1.28-3.88), respectively, compared with supplement nonusers in the full multivariate-adjusted model (P value for trend = .001).

The strengths of this study include the large population-based prospective cohort design, validated exposure data, and virtually complete follow-up of the study population through linkage to high-quality registers. Furthermore, analysis of kidney stone material collected from 3176 men, treated with extracorporeal shockwave lithotripsy in Stockholm County, found calcium oxalate to be the dominant component in 92.6% (H.-G.T., unpublished data). It could thus be assumed that at least 90% of the kidney stones in our study population were composed primarily of calcium oxalate.5

RMO 2013.05.28. 18:29:55

és a maradék: "Our results may not be generalizable to women, who typically have a much lower kidney stone risk. Because the risk associated with ascorbic acid may depend both on the dose and on the combination of nutrients with which the ascorbic acid is ingested, our findings should not be translated to dietary vitamin C. Data on the brand of supplement used were not available, and we were not, therefore, able to fully characterize the dose taken. However, previous studies have demonstrated that ascorbic acid preparations available on the Swedish market typically contain 1000 mg of ascorbic acid per tablet.6 Supplement users may be more health conscious and therefore more likely to seek medical help; however, given the severe pain associated with kidney stones, this is unlikely to explain our findings. It is also not supported by our null results for multivitamin use. We cannot rule out the possibility of residual confounding.
The rate difference was 147 of 100 000 for first incident cases; however, the recurrent nature of kidney stones implies that the absolute risk increase, for this modifiable risk factor, is potentially higher. Our findings need to be confirmed by other studies but may have important implications for the clinical advice given to kidney stone formers. Currently there are no well-documented benefits of high-dose ascorbic acid supplement use,7 and, therefore, it seems prudent to advise that high-dose preparations be avoided, particularly by those with a history of kidney stones.
In conclusion, our results indicate that high-dose ascorbic acid supplements—one of the most commonly used vitamin preparations—are associated with a dose-dependent 2-fold increased risk of kidney stone formation among men.

REFERENCES
METHODS | RESULTS | COMMENT | AUTHOR INFORMATION | REFERENCES
1
Curhan GC, Willett WC, Speizer FE, Stampfer MJ. Twenty-four-hour urine chemistries and the risk of kidney stones among women and men. Kidney Int. 2001;59(6):2290-2298
PubMed
2
Taylor EN, Stampfer MJ, Curhan GC. Dietary factors and the risk of incident kidney stones in men: new insights after 14 years of follow-up. J Am Soc Nephrol. 2004;15(12):3225-3232
PubMed | Link to Article
3
Messerer M, Håkansson N, Wolk A, Akesson A. Dietary supplement use and mortality in a cohort of Swedish men. Br J Nutr. 2008;99(3):626-631
PubMed | Link to Article
4
Messerer M, Wolk A. Sensitivity and specificity of self-reported use of dietary supplements. Eur J Clin Nutr. 2004;58(12):1669-1671
PubMed | Link to Article
5
Tiselius H. Solution chemistry of supersaturation. In: Coe FLFM, Pak CYC, Parks JH, Preminger GM, eds. Kidney Stones, Medical and Surgical Management. Philadelphia, PA: Lippincott-Raven Publishers; 1996:33-64
6
Messerer M, Johansson SE, Wolk A. The validity of questionnaire-based micronutrient intake estimates is increased by including dietary supplement use in Swedish men. J Nutr. 2004;134(7):1800-1805
PubMed
7
Bjelakovic G, Nikolova D, Gluud LL, Simonetti RG, Gluud C. Antioxidant supplements for prevention of mortality in healthy participants and patients with various diseases. Cochrane Database Syst Rev. 2012;3CD007176
PubMed

csandras 2013.11.01. 15:22:53

@Dudi:

Az optikai izoméreket szét lehet választani (ezt bizonyos gyógyszer-hatóanyagoknál kötelező megtenni), de az aszkorbinsav esetén nincs értelme és rendkívül drága lenne.

cukkerrépa 2014.01.24. 17:51:06

a patikusok kapcsán:
gúnyosan röhögő patikussal még soha nem találkoztam (pedig voltam egypár százszor-ezerszer patikákban). idegessel, feszülttel, kioktató hangneművel igen. de gúnyosan röhögővel nem. szóval van egy gyanúm, hogy azt a kifejezés a retorikai hatás kedvéért használta a körlevél szerzője. kár érte...

Munyi cica 2014.11.21. 08:39:54

A liposzómális C vitaminról, arról a "szuper" technológiáról volt már szó valahol a blogon? Érdekelne a véleményetek, tényleg megéri vacakolni vele?
"ezek a liposzómális gömböcskék hatékonyan tölthetők meg fontos hatóanyagokkal, mert a külső foszfolipid réteg képes megvédeni a tartalmat,"
Köszi!

egykissenki 2015.03.02. 01:52:11

1976-ban Hodgkin-kóros lettem.Abba az időben az orvos nem mondta meg,hogy milyen kórt állapítottak meg.Egymás között küldött leveleiket felbontva, tudtam meg,hogy mi van. Hazudni nagyon rosszul tudtak,mert nagy hasi műtéttel kivették a lépem és 2hónapig sugaraztak a ,,biztonság kedvéért". Akkoriban olvastam a kémiai Nobel díjas Linus Paulingról,aki a rák ellen tanácsolta a C-vitamint.Ő napi 18 dkg-ot szedett.Elmentem 1976-ban az akkor üldözött Béres Józsefhez. Adott a gyógyszeréből és tanácsolta a C-vitamin folyamatos szedését is.Amikor egy orvosismerősnek ezeket elmondtam kiröhögött. Ezek után én inkább hittem a kétszeres Nobel-díjas Paulingnak és az üldözött Béresnek, mint egy tömeggyártott orvosnak. Bizonyítottan jól döntöttem,mert én élek,a betegtársaim pedig mind meghaltak rövid időn belül. Néhány éve egy orvos,aki az 1976-os sugarazásom idején a telekobaltom dolgozott, a nevemen szólítva rám köszönt az utcán és azt mondta: ,,.....Jól néz ki János!Tudja,hogy a Klinikán magával szoktunk példálózni, hogy a Hodgkin-kórból ki lehet gyógyulni?...." Ők csak azt nem tudják,hogy én kúraszerűen azóta is szedem a mára már gyógyszerré minősített Béres cseppet, legalább 100mg C-vitaminnal. Nemrég a kinevető orvosismerősömmel beszélgettem és szóba jött a C-vitamin,amire azt mondta: ....,,nagyon jó,mert szabadgyök lekötő hatása van úgy, ahogy a Béres cseppnek"....Linus Pauling napi 18dkg-ot szedett, nem kapott vesekövet és 93 évet élt.Nekem sincs vesekövem. Sok ostobaságot tudnak mondani még ma is a gyógyszerészek, hiszen a roppantul nehezen----a háziorvos csak harmadszori kérésre írta fel---megszerzett vényt mikor váltottam ki, azt mondta,hogy ,,csak egy kis késhegynyit,ne többet,mert vesekövet okoz". A skorbut is halálos betegség volt amíg a C-vitaminnal meg nem szüntették.A rákra is eredményes, csak a gyógyszermaffia küzd ennek elismerése ellen,mert a rákkutatásra kapott százmilliárdok biztonságos anyagi hátteret jelentenek számukra.

lactoveGAYATRI 2016.03.30. 16:36:54

Elnézést kérek a személyes problémák postolását etikai okokból ellenzőktől, de Gayatri baba már megint egy búvó patakként meglévő, de állandósult családi vitára akar pontot tenni legújabb kérdésével...
Az anyám, ha olyanja van éppen, előszeretettel jön elő azzal az érvvel, hogy a fém kioldja a C-vitamint az élelmiszerekből. Ebből mi igaz?

Laszló Havasi 2016.10.13. 20:23:43

Tisztelt hozzáértő hölgyek és urak. Több mint 60 éve tanultam a Szent-Györgyi-Krebs ciklust, valamint azt, hogy ők ketten ezért kapták megosztva a Nobel díjukat.Mostanában gyakran hallom, és fentebb olvastam is hogy Nobel-díjasunk a C vitamin felfedezéséért kapta a díjat. Melyik az igaz? Természetesen az aszkorbinsav és citromsav hasonlóságáról tudok, és azt is tudom, hogy a mai diákok citrát-kör ként tanulják. Válaszukat köszönöm.

Timár Lénárd 2016.10.14. 21:12:14

@Laszló Havasi: Először nézzük a(z) hivatkozott cikket:
"A hatásért felelős, ismeretlen anyagot C-vitaminnak nevezték el (a „keresztapa" Jack Drummond biokémikus volt 1920-ban).A vitaminhatásért felelős kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elő az 1920-as évek végén." (de ekkor még nem tudta, hogy azonos a C-vitaminnal.)
"[Szent-Györgyi] Bebizonyította, hogy az előállított vegyület azonos a C-vitaminnal, amely élettani szerepének tanulmányozásában elért eredményeiért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták."

Timár Lénárd 2016.10.14. 21:16:34

@Laszló Havasi: A Nobel-díj hivatalos oldalán (rövid indoklással):
The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1937 was awarded to Albert Szent-Györgyi "for his discoveries in connection with the biological combustion processes, with special reference to vitamin C and the catalysis of fumaric acid".
www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1937/
Egész indoklás:
www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1937/press.html

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.