hatóanyag - ha a szer túlságosan hatékony, érdemes gyanakodni

2013.04.04., Szerző: kodpiszkalo

dangeroussupplements-thumb-240xauto-5056.jpgRendhagyó bejegyzés következik: az étrendkiegészítő-piac árnyoldalait bemutató, a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában Dr. Molnár Csaba által írt cikk a blog olvasói számára is érdekes lehet. Azok, akiknek nem jár az MN, itt és most elolvashatják az írást: 

"Számos hazánkban forgalmazott, növényi eredetűnek mondott fogyasztó és potencianövelő étrend-kiegészítő tartalmaz illegális gyógyszerhatóanyagot egy vizsgálat szerint. Ez rávilágít az utóbbi tíz évben átláthatatlanná növekedett étrendkiegészítő-üzlet veszélyeire, valamint a kötelező engedélyezés hiányának következményeire. A fogyasztók pedig sok esetben örülhetnek, ha „csak” hatástalan a tabletta, nem mérgező.

Mindössze az emberek negyede nyilatkozott úgy amerikai kutatók kérdéseire válaszolva, hogy érdekli az általa szedett étrend-kiegészítő hatékonysága, és leállna a vásárlásával, ha bizonyítottnak látná, hogy semmire sem jó, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Az első hallásra érthetetlen viselkedésre magyarázatot adhat az, hogy milyen céllal szedik ezeket. Az e kérdésre adott megfoghatatlan, ködös válaszokból (például „jobban akarom érezni magam”, „növelni szeretném az energiaszintemet”, „erősíteni kívánom az immunrendszeremet”) ugyanis kitűnik, hogy a fogyasztók inkább a maguk megnyugtatására veszik be e tablettákat. Indokként csak a reklámszlogeneket tudják felmondani.

A veszélytelenségükkel reklámozott étrend-kiegészítők veszélyeiről szinte nap mint nap értesülhet az ember itthon is. Talmácsi Gábor motorversenyző néhány hete  súlyos allergiás rohamot kapott egy antiallergénként reklámozott étrend-kiegészítőtől. A Liszt Ferenc repülőtéren több mint ezer darab betiltott tablettát foglaltak le, amelyek névleg olyan védett gyógynövény kivonatát tartalmazták, amellyel nem lehet kereskedni (ráadásul a tabletták hamisított gyógyszerhatóanyagot is tartalmaztak). Szinte ezzel egy időben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) több, sportolók által használt, amerikai eredetű étrend-kiegészítő forgalmazását tiltotta be, mert az amerikai társhatóságok figyelmeztetése szerint azok egyik összetevője az amfetaminhoz hasonló hatást vált ki az emberben.

Az étrend-kiegészítők hazai története a nyolcvanas évek közepén kezdődött. Az akkori gyógyszerforgalmat szabályozó jogszabályokból kiszorultak a növényi eredetű gyógyhatású készítmények előállítói, minthogy a régóta ismert molekulákat tartalmazó növényi kivonatokat nem lehetett szabadalmaztatni (márpedig a szabadalmi oltalom jelenti a gyógyszergyártók biztosítékát a hatalmas befektetés megtérülésére). Így 1987-ben létrehozták az úgynevezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények kategóriáját, amelybe – a gyógyszerekhez képest könnyített – hatásossági bizonyítékok bemutatása után kerülhettek be a készítmények, olvasható Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézete adjunktusának és munkatársainak a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent cikkében. (A farmakognózia a gyógynövény- és drogismeret tudománya.) A következő másfél évtizedben körülbelül ötszáz, általában közmegelégedéssel alkalmazott szer kapott gyógyhatású készítmény minősítést. Látni fogjuk, hogy ez milyen kis szám, ami részben az engedélyezés körültekintő voltára utalhat.

Később született egy európai uniós irányelv, amelynek értelmében a gyógyhatású készítmény kategória fokozatosan eljelentéktelenedett, és létrejött helyette az étrend-kiegészítők csoportja. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatósága arról tájékoztat, hogy 2005 novembere óta „új, gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény nyilvántartásba vétele és a forgalomba hozatala engedélyezésére eljárás nem indítható”, de a már forgalomban lévő ilyen szerek mindegyike még néhány hónapig (április 1-jéig) gyógyhatású készítményként (tehát a gyógyhatás hangsúlyozásával) forgalmazható. Ez után már csak azok a termékek forgalmazhatók gyógyhatású termékként, amelyek nem kerültek át a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába. Noha a változás csak formainak tűnhet, valójában gyökeres volt. Az új étrend-kiegészítő termékek forgalomba hozatalának törvényi előírásai valójában csak formalitások. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) információi szerint „az étrend-kiegészítőkről szóló EU-irányelvnek megfelelően […] megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés, és helyette csak úgynevezett bejelentési (notifikáció) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A rendszer nem alkalmas a termék forgalomba kerülésének megakadályozására, csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő azzal, hogy probléma, veszély észlelésekor azonnal értesítést kap az ÁNTSZ a további intézkedések megtétele céljából. Több európai uniós tagállam még a notifikáció lehetőségével sem él; a hatósági munka kizárólag a anaszbejelentésekre vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít.”

Nem csoda, hogy az étrend-kiegészítő kategória megjelenése után hat év alatt hétezer terméket regisztráltattak ezen a címen, akár az árusítást megelőző utolsó percben. Mindez a piac teljes átláthatatlanságát eredményezi, és széles teret enged a csalóknak. Az étrendkiegészítő-reklámokhoz szokott fogyasztók számára az a tény is meglepetésként hathat, hogy ezeknek a termékeknek a „megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas” – az OGYI szerint. Az interneten elérhető sok természetgyógyász-honlap egyszerűen ignorálja ezt a szabályt, az ismertebb forgalmazók pedig kreatív fogalmazással cselezik ki. Nem azt írják, hogy a termék gyógyít egy betegséget, esetleg fogyaszt vagy merevedést okoz, hanem azt, hogy a hatóanyagát hagyományosan a betegség gyógyítására alkalmazzák, vagy a termék „a sikeres fogyókúra nélkülözhetetlen eszköze”, esetleg az egészséges életmódot fontosnak tartók számára ajánlják.

Az még a kisebbik baj, ha a termék, dacára a reklámok hangzatos szólamainak, teljesen hatástalan. Veszélyesebb az, ha nem az van benne, amit ráírtak. Számos szakcikk számol be arról, hogy a forgalmazók igen gyakran hazudnak az étrend-kiegészítők összetételéről. Két okból tesznek így. Egyrészt spórolni akarnak az alapanyagokon, így egyszerűen kihagyják a drága összetevőket, másrészt hatástalan terméküket próbálják hatásossá varázsolni engedélyhez kötött – sőt gyakran betiltott – gyógyszerhatóanyagok segítségével. Ironikus, hogy e termékek fogyasztói gyakran éppen a konvencionális gyógyszerekkel szembeni ellenérzésük miatt választják az étrend-kiegészítőket, és tudtukon kívül mégis azokat használják.

A hazánkban forgalmazott étrend-kiegészítők között is vannak hamisítványok.

– Az étrend-kiegészítőként árult potencianövelők és fogyasztószerek forgalmazói olyan hatást tulajdonítanak ezeknek a növényi eredetűnek mondott szereknek, amelyeket mi, akik e növények vizsgálatával foglalkozunk, nem tudunk elhinni. Ennek ellenére számos esetben érkezett pozitív visszajelzés ezekről a termékekről, tehát némelyikük valóban segíti a merevedést vagy a fogyást. Ezért kezdtük vizsgálni a valós összetételüket – mondja Csupor Dezső. – Persze nem vakon tapogatóztunk, hiszen a nemzetközi szakirodalomban többször leírták már, hogy egyes növényinek mondott szerekben valójában hamisított gyógyszerhatóanyag van. Így mi célzottan a Viagra hatóanyagát és az azzal rokon vegyületeket kerestük a férfiaknak szánt szerekben.

A Viagra csak receptre kapható, minthogy bizonyos szívbetegségben szenvedő emberek nem szedhetik (eredetileg szívgyógyszernek szánták, csak a tesztek során derült ki, hogy van egy nem várt mellékhatása is). Ha tehát a hatóanyagot étrend-kiegészítőkbe rejtve hozzák forgalomba, azzal közvetlenül veszélyeztetik a fogyasztók életét. A kezdeti tesztek során Csupor Dezső és munkatársai az analizált étrend-kiegészítők nyolcvan százalékában találtak illegális (vényköteles) gyógyszerhatóanyagot. Sőt volt olyan termék is, amelyben a Viagra hatóanyagának dózisa másfélszeresen haladta meg az eredeti gyógyszerben található hatóanyag maximális mennyiségét.

– Jelenleg nem ismerünk olyan növényeket, amelyekből kivonható hatóanyag hasonló mértékű hatást fejtene ki a merevedésre, mint ezek az étrend-kiegészítők. Bár van néhány növény, például a páfrányfenyő vagy a ginzeng, amelyeknek lehet némi hatásuk, ezek azonban messze elmaradnak a kívánt eredménytől. Lehet, hogy ezekben az étrend-kiegészítőkben valóban van növényi kivonat is, de a hatás valójában nem a növénytől várható – folytatja Csupor Dezső. – Ugyanez a helyzet a fogyasztószerekkel is, amelyeket akkor kezdtünk vizsgálni, amikor egy egyetemi kollégám egy olyan étrend-kiegészítőt hozott a laborunkba, amelytől korábban rosszul lett. Nincsenek tényleges, jelentős és tartós fogyást okozó növények. Vannak vizelethajtók és hashajtók, felszívódásgátlók, de az ezek okozta testsúlycsökkenés csak mérsékelt.

Még a szakembereket is meglepte, hogy a szerben valójában egy több mint tíz éve betiltott fogyasztó gyógyszer hatóanyagát találták. Ezt a korábban alkalmazott gyógyszert azért vonták ki a forgalomból, mert noha valóban van fogyasztó hatása, de eközben szív- és érrendszeri panaszokat okoz. Nagyobb a kockázata, mint a haszna, pedig – paradox módon – sokan éppen azért akarnak lefogyni, hogy ezzel csökkentsék a szívinfarktus kockázatát. Összesen négy fogyasztószerről állapították meg, hogy hamisított gyógyszerhatóanyagot tartalmaz. Csupor Dezső szerint a hamisított termék árulkodó jele lehet, ha az állítólag növényi eredetű szertől megemelkedik a fogyasztó vérnyomása, esetleg álmatlanság jelentkezik, illetve ha a súlyos merevedési zavar jelentősen javul. A növények elsősorban placebóként hatva „gyógyítják” a pszichés eredetű potenciazavart, illetve kiegészíthetik a tudatos (életmód- és étrendváltoztatáson alapuló) testsúlycsökkentési törekvéseket.

Az általunk megkérdezett szakorvosok sem tartják alkalmasnak a növényi eredetű étrend-kiegészítőket az elhízás, illetve a szervi eredetű merevedési zavar kezelésére.

– Jelenleg nincs forgalomban olyan hatékony fogyasztószer, amelyet direkt erre a célra fejlesztettek volna ki. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeknek lehet a mellékhatásuk a fogyás, de ezek nem alkalmazhatók erre a célra – válaszolta kérdésünkre Wittmann István egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem II. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója. – Továbbra is a kalóriabevitel csökkentése és a mozgás marad az egyetlen valóban hatékony fogyási módszer. Minthogy orvosilag elfogadott fogyasztószer nincsen, az efféle étrend-kiegészítőket mi nem alkalmazzuk a betegek kezelésében.

– A növényi és állati eredetű készítmények a szexuális vágy fokozására lehetnek alkalmasak, de ehhez meglehetősen nagy mennyiséget kell belőlük elfogyasztani. A merevedési zavar kezelésére hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek szigorú biztonságossági és hatékonysági teszteken mentek át – mondja Kopa Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő andrológiai centrum vezetője. – A merevedési zavar kezelése előtt fel kell tárni a tünetek valódi okát. Az esetek nyolcvan százalékában valamilyen szervi ok áll a háttérben, így mindenképpen orvosi vizsgálatnak kell megelőznie a kezelést. Ezzel megelőzhető egy későbbi szív- és érrendszeri esemény, például infarktus vagy agyvérzés. Ha a növényi étrend-kiegészítők valóban csak azt tartalmazzák, ami rájuk van írva, akkor nem alkalmasak merevedési zavar kezelésére.

Csupor Dezsőék az utóbbi három évben huszonkét hamis termékről tettek bejelentést az ÁNTSZ-nél és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél (NSZSZ-nél). Megkérdeztük a hatóságot, hogy mi történt azóta ezekben az ügyekben.

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a bejelentésekben megjelölt termékek közül tizenötöt azóta jogerősen kitiltottak a piacról, illetve csillaggal jelöltek az OÉTI honlapján a mindenki számára elérhető aktuális étrendkiegészítő-listán (ugyanitt zöld pipával jelzik azokat a termékeket, amelyek legálisnak tekinthetők). Négy terméknek, amelyeknél Csupor Dezső és munkatársai nem mutattak ki gyógyszerhatóanyagot, viszont a címkén feltüntetett összetételtől eltérő volt a valós összetétele, ezért a fogyasztók megtévesztése miatt áttették az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságára. Egy esetben a talált hatóanyag megengedhető mennyiségét nem szabályozta jogszabály, és a szakértői testület véleménye szerint a mért koncentráció nem okoz egészségügyi kockázatot. A fennmaradó két termék egyikének ügye még nem zárult le, ott rendőrségi, illetve NSZSZ-vizsgálat folyik, a másikról pedig nincs tudomása a hivatalnak."

Kép forrása: news.consumerreports.org

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr55196366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Papp Imréné Ildikó 2013.04.26. 15:03:43

Új "csodaszer" a nap alatt. UNTOXIN
Ki tud róla, mit tud?
Mit lehet elhinni a leírásról?

Kyda 2015.01.06. 21:00:58

Tisztelt Ködpiszkáló!
Ezzel a cikkel kapcsolatban szeretnék egy konkrét termékről kérdezni. Internetezés közben bukkantam egy olyan étrendkiegészítő termékre, amely az OÉTI listáján nem szerepel, azonban a terméket árusító honlapon nagyon jó értékelést kapott a vásárlóktól. Elvileg csak vitaminok, ásványi anyagok stb. van benne, de érdekes módon a 221 komment majdhogynem mindegyikében ódákat lehet olvasni a termékről. Sokszor elég elgondolkodtató dolgokat is írnak, amik alapján megfordult a fejemben, hogy bizony adtak valami kevésbé legális dolgot is a dologhoz.
Erről a termékről lenne szó: shop.builder.hu/vitamincsomagok-sportolok-reszere/scitec-nutrition-multi-pro-plus-30-pak-p6891#review
Azt szeretném kérdezni, hogy esetleg ezt a terméket nem vizsgálták-e önök, vagy nem tudnak-e róla valamit?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2015.01.06. 21:52:49

@Kyda: Kedves Kyda!
Nem, ezt nem ismertem eddig. A helyzet az, hogy ha nem étrend-kiegészítő, hanem sportolóknak szánt tápszer, nem is kell rajta lennie a listán.
A kommentekbe belenéztem, valóban áradoznak, de ebből még nem vonnék le messzemenő következtetéseket - ki tudja, nem a cég fizetett emberei írják-e ezeket? Így beleolvasva nem találtam olyan leírt hatást, amely kifejezetten gyanússá tenné. Önnek milyen hatás tűnt fel a leírásokban?

Kyda 2015.01.06. 22:06:26

Köszönöm a gyors válaszát!
És van olyan lista, amelyen szerepelnie kellene? (Vagy esetleg ahol szerepel is)?
Amik nekem furcsa volt, hogy nagyon markáns hatásról írnak.

"Amióta szedem sokkal kevesebb alvás is elég. A 8-9 órábol lett 5-6 és nem vagyok álmos se napközben még 12 óra munka után se. "
"még a hideget is jobban bírom"
"ha nem szedem nehany napig, meg is erzem... "
"Szerintem ez a vitamin olyan, mint a takarítás: Nem azt veszed észre ha van, hanem azt mikor nincs."
"fáradtság kilőve, csak a pörgés"

Tényleg ennyit ér egy nagy adag vitamin? Vagy ennyit jelent a placebóhatás? Mikor gyógyszertári vitaminkomplexeket szedtem, nem nagyon vettem észre ekkora változást. Sőt, igazából nagyon semekkorát.
Komolyan annyi jót írnak, hogy két dolog jutott eszembe: "ebben van valami nem oda való", és a "basszus, ha ez ekkora jó, nekem is kell belőle":D

Zsibi25 2015.06.08. 02:01:41

Tisztelt Ködpiszkáló!
A kérdésem az lenne hogy várható e cikk, a sportolóknak szánt kiegészítőkről, mint pl.: fehérje készítmények, vitaminok, edzés előtti teljesítmény fokozók stb.
Én magam is sportolok, és használom is ezeket a termékeket, káros hatást nem tapasztaltam, de előnyöket igen. Azt tudom hogy ezek nem doppingszerek, viszont jó lenne tudni hogy valóban értékesek e vagy csak sokba kerülő színes reklám lenne.
Válaszukat köszönöm.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.