gyógyszer lesz-e a tokaji aszú?

2013.02.14., Szerző: kodpiszkalo

Fájl:Vinum tokajense passum.jpgSzombat  délutáni sziesztám közben épp a Kossuth Rádió gazdasági műsorát hallgatom, amelyben egy politikus beszél a tokaji borban rejlő gazdasági lehetőségekről. A beszélgetés végén, szinte félálomban arra kapom fel a fejem, hogy engem közelebbről is érintő témáról van szó: a megszólaló kifejti, hogy egyik fő törekvése, hogy a tokaji aszú újra gyógyszerré váljon, hiszen a 20. század elején a Vinum Tokajense Passum megtalálható volt a Gyógyszerkönyvben, és ez a hely most is megilleti. Nagyapáit idézi, akik szerint "a háború (feltételezem, a II. világháború) előtt penicillin helyett tokaji aszút ajánlott a doktor". 

Vajon tényleg gyógyszer a tokaji? És ha igen, mire jó? Lesz-e belőle újra hivatalos, gyógyszerkönyvi gyógyszer? A kérdések megválaszolása előtt egy kicsit pillantsunk a múltba. Ehhez kitűnő segítség Grabarits István vagy Báthori Gábor és Kökény Mária gyógybortörténeti írása. A bor gyógyászati értékét az ókori orvostudomány rendkívül magasra tartotta. Az ókori orvosok nemcsak belső használatra, hanem külsőleg is alkalmazták: borban mosdatták az újszülöttet, borral mosták a sebeket, fekélyeket, de voltak borok, amelyekről azt tartották, hogy jó hatással vannak az idegekre, más borfajtákról úgy vélték, élénkítenek, míg megint másokról feltételezték, hogy lassítják a bélműködést. Az ókor valamennyi híres bortípusát felruházták valamilyen tényleges vagy vélt terápiás értékkel - érthető, hiszen nem volt túl nagy választék valóban hatásos gyógyszerekből.

A gyógyborok használata egészen a 20. századig fennmaradt. Számos betegség, többek között a légzőszervek bántalmai, keringési, emésztési kórképek kezelésére használták a szőlő erjesztett nedvét. Jellemző volt a gyógynövények kivonatát (pl. fahéj, üröm, tárnicsgyökér, kinakéreg) vagy gyógyhatású(nak gondolt) anyagok (pl. antimon) oldatát tartalmazó borok alkalmazása, de "tiszta" borokat is ittak a gyógyulás reményében. Különösen híressé vált ebben a tekintetben a tokaji bor. A legalább kétputtonyos tokaji aszúbor, Vinum Tokajense néven, már a Magyar Gyógyszerkönyv III. kiadásában is hivatalos volt. De nem csak tokaji volt készleten a patikákban: ménesi aszúbor (figyelem, vörös aszú!), malaga, madeira, Courvoisier konyak, reimsi champaner egyaránt kapható volt.  A 20. század elején még a bor gyógyhatásának is jelentőséget tulajdonítottak, bár a felhasználási terület szűkült: jellemzően már csak lábadozó betegek felerősítésére, emésztési panaszok enyhítésére itták az alkoholos italokat. Később a bor "leminősült" gyógyszeres borok előállítására alkalmas oldószerré, azaz a fő hatást a borhoz adott egyéb anyagoktól várták. A Gyógyszerkönyv 1954-es V. kiadása a gyógyszeres bor fogalmát a következőképpen határozta meg: „A gyógyszeres borokat növényi drogokból fehérborban (vinum album) való áztatással, illetőleg egyéb gyógyszerekből oldással oly módon készítjük, hogy a kész gyógyszeres bor 13 v/v% alkoholt tartalmazzon." Aztán az 1960-as évektől már egyáltalán nem cserélt gazdát bor a táraasztalon: a bor, változékony alkoholtartalma miatt oldószernek is "megbízhatatlannak" minősült, és egy időre (vélt) gyógyhatása is feledésbe merült.

Nem kellett sokat várni a reneszánszra, mivel az 1970-es évektől egyre többen, többet és egyre hangosabban beszéltek a bor egészségmegőrző (főleg szívbetegségeket megelőző) hatásáról. Azonban nem a tokaji napja virradt fel, mivel a jótékony hatások garmadáját a vörösborok mérsékelt fogyasztásával hozták összefüggésbe. Bár a mérsékelt (vörös)borfogyasztás szív-érrendszeri előnyeit számos kutatás igazolja, máig sokan vannak, akik ezt vitatják, megint mások szerint pedig nem is a bor a lényeg, hanem a benne lévő alkohol. Az érvek-ellenérvek ütköztetésével egy későbbi írásban foglalkozunk, elég legyen most csak annyi, hogy a különböző színű borok egészségességi versenyében jelenleg a vörösek állnak nyerésre, nem kis részben épp azoknak az anyagoknak köszönhetően, amelyek a színüket adják.

Van-e akkor esélye a tokajinak? Két érv még mellette szól: a tokaji talajnak köszönhetően magas a nyomelemtartalma (persze ez sok más bor esetén is igaz), így ezek pótlására alkalmazható - de csak elvileg, mert a várható előnyhöz képest magasabb kockázatot jelent alkoholtartalma. Az utolsó esély az lehet, hogy a tokaji antibiotikumot tartalmaz - igaza lehet a politikusnak, ez a bor tényleg alkalmas lehet a baktériumfertőzések leküzdésére?

De vajon hogy kerül az antibiotikum a borba? Szerencsére nem szennyezés folytán: a szőlőszemek aszúsodását, nemesrothadását okozó Botrytis cinerea nemespenészen kívül más penészfajok, így a Penicillium notatum és a Penicillium chrysoghenum is megtelepednek a töppedő szemeken. Ez a két (meg néhány másik) faj egy antibiotikumot, penicillin V-t termel,ezért meglepő módon a tokajiban (szemben más borokkal) tényleg van természetes antibiotikum! De jó-e ez nekünk? A témában már doktori disszertáció is készült, amelyből megtudhatjuk: 1 liter tokaji aszúbor 0,4-26 mg penicillint tartalmaz, ez pedig a szükséges napi antibiotikumdózis legfeljebb kb. 5%-a. Remélhetőleg a több napos antibiotikumkezelés adagolását senki nem akarja napi 1 liter bor fogyasztásával megoldani...

Komolyra fordítva: nincs olyan komolyan vehető érv, amely alapján bármely bort gyógyszerré kellene minősíteni. Ha lenne is ilyen, a tokaji gyógyszerkönyvbe iktatása nem politikusi feladat, ehhez ugyanis nem parlamenti határozat, hanem az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság döntése szükséges. A mérsékelt fogyasztásnak egyébként vannak előnyei, de a legjobb, ha a bor nem lesz gyógyszer, hanem megmarad annak, amire leginkább való: magas élvezeti értékű, de könnyen túladagolható és nagy dózisban toxikus "étrend-kiegészítőnek"...

U. i.: a II. világháború előtt sok mindennel próbálkoztak elpusztítani a baktériumokat, meggyógyítani a bakteriális eredetű betegségeket, de gyakran kevés sikerrel. Ezért számított pl. a tüdőgyulladás potenciálisan halálos betegségnek. Az áttörés 1942 után következett be, amikor forgalomba került az Alexander Fleming által felfedezett penicillin.

Kép forrása: wikipedia

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr585071183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Grabarits István 2013.02.15. 00:20:38

Lásd még:

A SZŐLŐ ÉS A BOR ELŐFORDULÁSA A RÉGI GYÓGYSZERKINCSBEN -
Dr. GRABARITS ISTVÁN (2002)

www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.6.1/2005_190_193_grabrits_istvan_szolo_bor.pdf

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.15. 06:54:06

@Grabarits István: Nagyon köszönöm!! Kerestem ezt az írást, de nem találtam. Most már belinkeltem a szövegben is!

klima6 2013.02.15. 07:24:33

Dietetikusként az javaslom, hogy a resveratolt együk meg vörös szőlővel, kakaóval, étcsokoládéval! Az alkohol alapjaiban sejtméreg. Ha valaki azért iszik vörösbort, hogy polifenollal lássa el a szervezetét, akkor ideje lenne ezt is figyelembe venni. Soha nem fogom megérteni, hogy egy szívinfarktusos, meg stroke-s betegnek, a várandósoknak vérképzésre!!!! a nagy tudású orvosok (tudjuk tisztelet a kivételnek) miért ajánlagatnak napi szintű fogyasztásra MIND A MAI NAPIG!!!!! alkoholt?

Babarczy Andrásné 2015.05.18. 00:25:37

Nem is kell azt mindenkinek .......

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.