vitaminok: mennyi az annyi? rda, ul és tsai

2013.02.06., Szerző: kodpiszkalo

Mivel a vitaminok (definíció szerint) olyan, az egészség fenntartásához szükséges vegyületek, amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, ma már senki nem vonja kétségbe fogyasztásuk szükségességét. A vita (mert vitatkozni mindig, mindenen lehet) általában a bevitel módján és mértékén folyik. Normál körülmények között, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással ugyanis a vitaminszükséglet fedezhető - így érvelnek azok, akik szerint fölösleges vitamintablettákat, -kapszulákat szednünk. Ugyanakkor tény, hogy bizonyos betegségekben (táplálkozási, felszívódási zavarok), állapotban (várandósság) a megfelelő bevitel biztosításához szükséges van a koncentrált formában, kapszulákkal, tablettákkal történő vitaminpótlásra. Mások szerint a rendszeres vitaminkészítmény-fogyasztás mindenki számára elengedhetetlen, mivel a modern (=egészségtelen?) táplálkozás nem biztosítja a megfelelő vitaminbevitelt. 

De mit és milyen alapon állítanak a szakemberek a dózisokról? Az ajánlott vitaminbeviteli szintek megállapításához bonyolult számításokat végeznek, figyelembe véve a biokémiai folyamatokhoz feltétlenül szükséges mennyiségeket, a vegyületekkel végzett gyógyszertani vizsgálatokat, nagy populációkra kiterjedő felméréseket és még számos, itt nem részletezendő szempontot. Az ajánlott dózis kiszámításánál fontos szerepe van az ún. EAR értéknek (estimated average requirement, magyarul: becsült átlagos szükséglet), ami annak a dózisnak felel meg, amely a populáció felének biztosítja a vitaminszükségletét. Ennek eredményeként kalkulálják az ajánlott napi beviteli értékeket (angolul recommended daily allowance, annak rövidítése az RDA). Az RDA az a szükséges átlagos napi bevitel, ami a legtöbb egészséges felnőtt embernél eleget tesz a tápanyag-beviteli követelményeknek. Mivel lényeges, hogy senkinél ne alakulhasson ki vitaminhiány (még az átlagnál nagyobb vitaminigényűeknél sem), az ajánlott beviteli szinteket az átlagos népességi követelményeknél magasabbnak számítják. Az RDA számok nem azt jelentik, hogy a deklarált mennyiségeket minden nap el kell fogyasztani, hanem az átlagos bevitelt mutatják egy hosszabb időtartamon keresztül. Az RDA-értékek alapján könnyen értékelhető, összehasonlítható a hazánkban forgalomban lévő számos multivitamin-készítmény. A (multi)vitaminok zöme étrend-kiegészítőként van forgalomban, amelyek esetén jogszabály írja elő, hogy egyetlen vitamin dózisa sem lehet kisebb a napi adagban az RDA 15%-ánál (a dózis felső szintje nincs jogszabályilag meghatározva). Érdemes tehát megnézni a számokat a dobozokon: az RDA 15%-át és 90%-át tartalmazó termékek vitamintartalma között hatszoros a különbség! Az összehasonlításnak, mint azt több példa (pl. B-vitaminok, várandósvitaminok) alátámasztja, van értelme. 

rda.JPGA vitaminok adagolásának biztonságos dózistartománya a görbe minimumtartományában található. Az RDA-nál kisebb adag esetén nő a vitaminhiány kialakulásának esélye, a NOAEL-t (no adverse effect level, azaz ilyen dózisnál biztosan nincs káros hatás) meghaladó dózisnál mellékhatások, mérgezési tünetek jelentkezhetnek.

Mivel országonként eltérhet az RDA számításának módja, az ajánlott napi beviteli értékek gyakran nagyon (akár többszörösen) eltérhetnek, annak ellenére, hogy a különböző populációk élettani szükségletei felettébb hasonlóak. Ezt felismerve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az összes mikrotápanyag (vitaminok és ásványi anyagok) beviteli ajánlásainak felülvizsgálatát tűzte ki célul. Ha a munka lezárul, egy újabb fontos területen egységesülhet az Európai Unió sokszínű gyakorlata...

A minimális dózis megkövetelése a fogyasztók megtévesztésének megakadályozását célozza, a megengedett felső dózis meghatározása viszont biztonságossági célokat szolgál. A vitaminok egy része ugyanis vízoldékony, és könnyen kiürül a szervezetből, így nehéz túladagolni, más részük viszont zsíroldékony, könnyen felhalmozódik a szövetekben, ezért túladagolva, különösen hosszú távon hipervitaminózis alakulhat ki, mérgezési tünetek jelentkezhetnek. A vitamin-túladagolás tünetei a zsíroldékony A-, D-, E- és K-vitaminok közül az első három esetén a legjelentősebbek, ezért azok fogyasztásánál szükséges legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat. Ennek felső határa a legfelső biztonságos beviteli szint (tolerable upper intake level, UL), vagyis az a maximális vitaminmennyiség, amely napi rendszeres bevitel mellett élettanilag tolerálható, az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen, ártalmas hatást. Az UL értékeket tudományos adatokon alapuló kockázatbecsléssel határozzák meg. Tekintettel arra, hogy az összes beviteli forrásból (táplálék, gyógyszerek, étrend-kiegészítők stb.) származó bevitel összege nem lépheti túl az UL-t, a hatóságok álláspontja szerint nem fogadható el, hogy bármely termék napi adagja az UL-t meghaladó dózisban tartalmazzon valamely vitamint.

A hazánkban felnőttek számára érvényes RDA és UL értékek a következők (a gyermekekre vonatkozó adatok is megtalálhatóak az OÉTI honlapján):

Vitamin, mértékegység

RDA

UL

A-vitamin, μg

800

3000

D-vitamin, μg

5

50

E-vitamin, mg

12

300

K-vitamin, μg

75

-

C-vitamin, mg

80

-

B1 (tiamin), mg

1,1

-

B2 (riboflavin), mg

1,4

-

B3-vitamin (nikotinsav, nikotonsavamid), mg

16

900

B5-vitamin (pantoténsav), mg

6

-

B6-vitamin (piridoxin), mg

1,4

25

B7-vitamin (biotin), μg

50

-

B9-vitamin (folsav), μg

200

1000

B12-vitamin, μg

2,5

-

Az RDA értékek az új tudományos ismereteknek megfelelően változhatnak. Valószínűleg ennek lehetünk tanúi napjainkban a D-vitamin esetén - de erről majd egy másik alkalommal.

A bejegyzés a Száz kémiai mítosz c. könyv egyik fejezetén alapul.

Kép forrása: descopera.ro

Címkék: vitamin rda

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr95066651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

zolten 2013.02.07. 09:17:04

Helló
Tudnál javasolni nekem egy megbízható oldalt, ahol az aktuális ajánlott és tolerálható felső értékek olvashatóak?

Köszönöm!

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.07. 11:17:22

@zolten: az itt olvasható adatok sztem megbízhatóak, ugyanezt az OÉTI oldalán is megtalálja.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.02.07. 12:04:07

@zolten:

Ez itt az Új Tápanyagtáblázat ide kapcsolódó táblázata:

www.libri.hu/konyv/uj-tapanyagtablazat.html

www.tihanyiandras.hu/dvittt.jpg

Amíg nem szól senki, hogy vegyem le. :) AZ OÉTI elvileg naprakészebb ennél. Az OÉTI oldala elég jó, kis kiegészítéssel.

D-vitamin:

teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2013/01/07/d-vitamin_a_hivatalos_oeti_allaspont_elutasitasra_kerult

zolten 2013.02.07. 12:08:12

Köszi a válaszokat!
Elkezdtem felülvizsgálni a táplálékkiegészítőimet, mert kissé mintha sárgulnék. Gyanítom, hogy ez a sok A vitaminnak + karotinnak (tényleg sok) köszönhető, de azért egy vérvizsgálat nem árthat...

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.07. 12:38:02

@zolten: azért is érdemes utánajárni, nehogy valamilyen májműködési zavar álljon a sárgulás hátterében.

penge™ · http://www.thevenusproject.com/ 2013.02.08. 09:28:53

www.acu-cell.com/bx2.html

Ezen az oldalon egész jól össze vannak írva a vitaminok adatai, + tapasztalható tünetek alacsony, illetve magas szintek esetén. Még annyit hiányolok, hogy a gyakoribb élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök esetében össze lenne írva "mezei paraszt" számára is érthető formátumban, hogy például napi egy átlagos méretű alma, kb. x-y mennyiségű A, B, C, D, E, stb. vitaminokat tartalmaz. Minden lényeges és részletes infó egy helyen. Majd lehetne csinálni belőle egy bármely nyelvre lefordítható Wiki-t. A lényeg, hogy hozzáértők szerkesszék, ne mindenféle internetről összevadászott, egymásnak ellentmondó információmorzsák legyenek a források.

sasmadar77 2013.02.08. 19:06:58

@zolten:
A szervezet a béta-karotinból annyi A vitamint állít elő amennyire szüksége van. Az mellé felesleges sőt inkább veszélyes az A vitamint pluszba szedni.

Legalábbis a google találatai szerint. :) Aztán majd csak kijavítanak itt, hogyha mégsem így van.

Egyébként meg amúgy sem árt rendszeresen a vérvizsgálat, ha meg sárgulsz akkor menj orvoshoz!

naturalis 2013.02.09. 12:13:45

Jó étvágyat a sok tablettás vitaminhoz! :) Nagyon érdekes, hogy régebben szedtem mindenféle vitamintablettát, amit az orvos javasolt, s rendre elkaptam egy-két héten belül valami nyavalyát. S ez nem csak az én megfigyelésem, hanem ismerősi körben is vannak példák. Mióta kizárólag szerves formában eszem meg, azóta vagy nem, vagy csak érintőre vesznek a megfázásos, influenzás tünetek. Ez a családomban is így van. A gyerkőc pl. minden évben szinte rendelésre hozta haza a betegségeit. Amióta nem kap csak szerves vitamint, normális ennivalót, normális sót és vizet, azóta nagyságrendekkel egészségesebb! Vajon mi a fenétől? Hát nem a bogyóktól az biztos.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.09. 13:11:22

@naturalis: mi az a szerves vitamin? És milyen vitamin az, amelyik nem szerves? Legjobb tudomásom szerint csak szerves vitamin létezik.

naturalis 2013.02.15. 14:48:18

@kodpiszkalo: akkor hogy megértsd, közérthetőbben: szintetikus vagy természetes. Tudod? A természetesben (szervesben) nincs adalékanyag, tablettásítás (nem ásítás), amire a szervezet plusz energiát pocsékol, hogy valahogy feldolgozza....

Az ásványianyag úgyanúgy értendő szervesnek és szervetlennek. Persze, ha meg akarjuk érteni... :)

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.15. 15:16:18

@naturalis: köszönöm a magyarázatot. A természetes mátrixban (pl. kivonatban ) jelen lévő vitamin felszívódására ugyanúgy befolyással van a mátrix, mint a tabletta esetén a tablettázási segédanyag. Ezek az érvek a természetes/mesterséges szétválasztására eléggé gyenge lábakon állnak, spekulatívak. Konkrétabb példákat, ha lehet.
Apropó, mi a helyzet akkor, ha egy természetes eredetű (növényből kivont) vitamint tablettáznak?

naturalis 2013.02.15. 20:10:48

Akkor spekulatív, ha úgy van beállítva, de senki nem beszélt a kivonatokról.
Nem erről beszélek. Nekem a tablettázás mind-mind műanyag kategória, ettől még nem kell, hogy igazam legyen, mindenki saját belátása szerint él és virul (ha virul). Valami szükséges az állományjavításhoz, de mondom, nem kell velem egyet érteni. Nekem semmiféle statisztika nem szükséges ahhoz, hogy magamon és a családomon érezzem, lássam, hogy sokkal másabb most, mint előtte, amíg másféle megoldással pótoltuk az ételből kimaradó vitaminokat. Hangsúlyozom, hogy ez a vitaminforrás egy speciális, védett "gyártási" szabadalom alatt van.

Zb74 2016.11.25. 14:01:48

Szeretném megkérdezni, hogy akinek kimutathatóan a B12-vitaminhiány környékén mozog a B12-szintje (200 pmol/l - tünetmentes, de meglehetősen alacsony szint), annak milyen lehetőségei vannak a szint feltornászására. (Az illető bőséggel fogyaszt állati eredetű élelmiszereket, tehát a hiány nem az étrendjére vezethető vissza, inkább a metformin mellékhatásaként alakulhatott ki. Külföldi oldalakon szublinguális metilkobalamin-tablettákat szoktak erre ajánlgatni, de nem tudom, ezek milyen dózisban és mennyi ideig szedhetők biztonságosan. Az efféle tablettákban a 2,5 μg-os RDA többszázszorosa található (minimálisan 500 μg), ami tényleges vitaminhiány esetén valahol érthető (napi 2,5 μg bevitele mellett az életben nem következnék be a B12-vitaminszint érdemi emelkedése), de UL hiányában én nem tudom megmondani, hogy ez biztonságos-e, és ha igen, milyen távon.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.