csökkenti-e a rizs a koleszterinszintet?

2012.03.14., Szerző: kodpiszkalo

Természetesen nem. Ennek ellenére "A rizs koleszterincsökkentő hatásáról" címmel jelent meg cikk egy egészségügyi profilú weblapon, amelynek deklarált célja a hiteles tájékoztatás, és amelynek cikkei a területükön ismert és elismert szakorvosok tollából származnak. Mi lehet a tévedés oka (egyáltalán, van-e tévedés?), és vajon van-e alapja annak, hogy számos internetes oldalon a (vörös) rizs koleszterinszint-csökkentő hatásáról írnak? Lássuk mindezt részletesen a fent említett weblap írásának elemzése kapcsán.

Vannak, akik emelkedett vérkoleszterin szintjük csökkentésére a jól bevált gyógyszereket mellékhatások miatt nem szedhetik, de áttérhetnek olyan kosztra, amely erre is jelent megoldást. A biztató hírt bizonyító vizsgálat eredményeit az Annals of Internal Medicine tudományos folyóirat közölte.

A vörös rizs úgy készül, hogy a rizsszemeket a Monascus purpureus élesztőgombával kezelik. A kínaiak évszázadok óta használják ételek tartósítására, fűszerezésére. De az egész világon is régóta ismerik: a kínai konyha legismertebb remeke, a pekingi kacsa ennek köszönheti különleges színét.

Tehát nem egyszerű rizsről, hanem az ún. vörös rizsről van szó. Ez egyáltalán nem mindegy, mert mint a cikk is helyesen írja, a vörös rizs attól lesz vörös, hogy a rizsen egy gomba tenyészik, amelynek anyagcseretermékei a rizst megszínezik.

Leírások szerint a kínai orvoslás egy évezrede alkalmazza különféle betegségek kezelésére. David Becker amerikai szakorvos a betegeitől hallotta, hogy a "rossz" koleszterin csökkentésére alkalmazott, egyébként igen hatásos gyógyszert, a sztatin tablettát nem szedték tovább, mert kellemetlen mellékhatást, izomfájdalmakat tapasztaltak.

A laboratóriumi mérések viszont azt mutatták, hogy koleszterin vérszintjük nem emelkedett, a tabletták bevételének abbahagyása ellenére sem. Kiderült: ezek a betegek hallottak arról, hogy már voltak olyan vizsgálatok, amelyek szerint a vörös rizs rendszeres evésével a vérkoleszterin csökkenthető. A gyógyszerről tehát vörös rizs fogyasztására tértek át - és igen eredményesen.

Becker és munkacsoportja ezért megvizsgált 62 olyan beteget, aki a sztatin gyógyszer okozta izomfájdalmak miatt nem kívánta a további kezelést. Véletlenszerű kiválasztás alapján a csoport egyik fele naponta 1800 milligramm vörös rizst evett az egyébként is igen egészséges, mediterrán étrend részeként, a többiek fél éven keresztül csak a mediterrán diétát fogyasztották - vörös rizs nélkül.

Valamennyi vizsgálati alany rendszeres testmozgást végzett, és relaxációs kezelést is kapott. Már három hónap után a vörös rizzsel kezelt csoportba tartozó személyek "rossz" LDL-koleszterin szintje jelentősen alacsonyabb lett, mint a másik csoport tagjaié.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatban pontosan ismerték a vörös rizs adagját és minőségét, a kereskedelemben kapható ételek hatóanyagtartalma azonban kiszámíthatatlanul különbözhet. Szerintük mielőtt általánosan használnák koleszterin csökkentésre, szükséges volna, hogy az illetékes hivatal pontosabban ellenőrizze a táplálék-kiegészítők vagy bioételek összetételét.

A vörös rizsnek nem csak a színe különleges, hanem az összetétele is: a Monascus gomba egyik anyagcsereterméke olyan vegyület, amelyik valóban csökkenti a koleszterinszintet. A dolognak egy szépséghibája van, mégpedig az, hogy ez a vegyület azonos a sztatinok közé tartozó lovasztatinnal, amely egyike azon gyógyszerhatóanyagoknak, amelyek mellékhatásként izomfájdalmat okozhatnak (egyébként a gyógyszeripar is egy gombafaj tenyészetével termelteti a lovasztatint).

Megfelelően nagy dózisú vörös rizs elfogyasztása ugyanúgy izomfájdalmat okozhat, mint az azzal ekvivalens dózisú lovasztatin. Az, hogy a fent idézett vizsgálatban ilyen hatást nem tapasztaltak, az a dózissal magyarázható: a vörös rizs lovasztatintartalma 0-0,6%-ig terjed, így napi 1,8 g-rizsben maximálisan mintegy 10 mg lovasztatin lehetett. (Sajnos, a klinikai vizsgálatot végzők nem vették a fáradságot arra, hogy az általuk használt készítmény hatóanyag-tartalmát megmérjék, így csak irodalmi adatokon alapuló becsléssel kalkulálhatunk.) A vegyület napi adagja gyógyszerként 20-80 mg, tehát az izomfájdalomról panaszkodó betegek a vörösrizs-kezelésre való átérés után legfeljebb a korábbi, panaszt okozó dózis felét kapták. Nem meglepő hát, hogy nem jelentkezett mellékhatás...

A magyarázat nem abban keresendő, hogy lovasztatin helyett vörös rizst ettek (hiszen ugyanazt a hatóanyag-molekulát foyasztották), hanem a dózisban, épp ezért megszívlelendő a cikk utolsó mondata.Sajnos azonban ez ügyben egyik hivatal sem illetékes (!), így a hazánkban is könnyedén beszerezhető vörösrizs-termékek lovasztatintartalma általában ismeretlen (jellemzően csak a vörös rizs mennyiségét tüntetik fel). Ha egy "lovasztatinban dús" termékhez lenne szerencsénk, ne csodálkozzunk, ha izomfájdalmakat tapasztalunk.  

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr324317316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Andráska8 2015.05.01. 22:17:53

akkor miért színezik?

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.