csökkenti-e a rizs a koleszterinszintet?

2012.03.14., Szerző: kodpiszkalo

Természetesen nem. Ennek ellenére "A rizs koleszterincsökkentő hatásáról" címmel jelent meg cikk egy egészségügyi profilú weblapon, amelynek deklarált célja a hiteles tájékoztatás, és amelynek cikkei a területükön ismert és elismert szakorvosok tollából származnak. Mi lehet a tévedés oka (egyáltalán, van-e tévedés?), és vajon van-e alapja annak, hogy számos internetes oldalon a (vörös) rizs koleszterinszint-csökkentő hatásáról írnak? Lássuk mindezt részletesen a fent említett weblap írásának elemzése kapcsán.

Vannak, akik emelkedett vérkoleszterin szintjük csökkentésére a jól bevált gyógyszereket mellékhatások miatt nem szedhetik, de áttérhetnek olyan kosztra, amely erre is jelent megoldást. A biztató hírt bizonyító vizsgálat eredményeit az Annals of Internal Medicine tudományos folyóirat közölte.

A vörös rizs úgy készül, hogy a rizsszemeket a Monascus purpureus élesztőgombával kezelik. A kínaiak évszázadok óta használják ételek tartósítására, fűszerezésére. De az egész világon is régóta ismerik: a kínai konyha legismertebb remeke, a pekingi kacsa ennek köszönheti különleges színét.

Tehát nem egyszerű rizsről, hanem az ún. vörös rizsről van szó. Ez egyáltalán nem mindegy, mert mint a cikk is helyesen írja, a vörös rizs attól lesz vörös, hogy a rizsen egy gomba tenyészik, amelynek anyagcseretermékei a rizst megszínezik.

Leírások szerint a kínai orvoslás egy évezrede alkalmazza különféle betegségek kezelésére. David Becker amerikai szakorvos a betegeitől hallotta, hogy a "rossz" koleszterin csökkentésére alkalmazott, egyébként igen hatásos gyógyszert, a sztatin tablettát nem szedték tovább, mert kellemetlen mellékhatást, izomfájdalmakat tapasztaltak.

A laboratóriumi mérések viszont azt mutatták, hogy koleszterin vérszintjük nem emelkedett, a tabletták bevételének abbahagyása ellenére sem. Kiderült: ezek a betegek hallottak arról, hogy már voltak olyan vizsgálatok, amelyek szerint a vörös rizs rendszeres evésével a vérkoleszterin csökkenthető. A gyógyszerről tehát vörös rizs fogyasztására tértek át - és igen eredményesen.

Becker és munkacsoportja ezért megvizsgált 62 olyan beteget, aki a sztatin gyógyszer okozta izomfájdalmak miatt nem kívánta a további kezelést. Véletlenszerű kiválasztás alapján a csoport egyik fele naponta 1800 milligramm vörös rizst evett az egyébként is igen egészséges, mediterrán étrend részeként, a többiek fél éven keresztül csak a mediterrán diétát fogyasztották - vörös rizs nélkül.

Valamennyi vizsgálati alany rendszeres testmozgást végzett, és relaxációs kezelést is kapott. Már három hónap után a vörös rizzsel kezelt csoportba tartozó személyek "rossz" LDL-koleszterin szintje jelentősen alacsonyabb lett, mint a másik csoport tagjaié.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatban pontosan ismerték a vörös rizs adagját és minőségét, a kereskedelemben kapható ételek hatóanyagtartalma azonban kiszámíthatatlanul különbözhet. Szerintük mielőtt általánosan használnák koleszterin csökkentésre, szükséges volna, hogy az illetékes hivatal pontosabban ellenőrizze a táplálék-kiegészítők vagy bioételek összetételét.

A vörös rizsnek nem csak a színe különleges, hanem az összetétele is: a Monascus gomba egyik anyagcsereterméke olyan vegyület, amelyik valóban csökkenti a koleszterinszintet. A dolognak egy szépséghibája van, mégpedig az, hogy ez a vegyület azonos a sztatinok közé tartozó lovasztatinnal, amely egyike azon gyógyszerhatóanyagoknak, amelyek mellékhatásként izomfájdalmat okozhatnak (egyébként a gyógyszeripar is egy gombafaj tenyészetével termelteti a lovasztatint).

Megfelelően nagy dózisú vörös rizs elfogyasztása ugyanúgy izomfájdalmat okozhat, mint az azzal ekvivalens dózisú lovasztatin. Az, hogy a fent idézett vizsgálatban ilyen hatást nem tapasztaltak, az a dózissal magyarázható: a vörös rizs lovasztatintartalma 0-0,6%-ig terjed, így napi 1,8 g-rizsben maximálisan mintegy 10 mg lovasztatin lehetett. (Sajnos, a klinikai vizsgálatot végzők nem vették a fáradságot arra, hogy az általuk használt készítmény hatóanyag-tartalmát megmérjék, így csak irodalmi adatokon alapuló becsléssel kalkulálhatunk.) A vegyület napi adagja gyógyszerként 20-80 mg, tehát az izomfájdalomról panaszkodó betegek a vörösrizs-kezelésre való átérés után legfeljebb a korábbi, panaszt okozó dózis felét kapták. Nem meglepő hát, hogy nem jelentkezett mellékhatás...

A magyarázat nem abban keresendő, hogy lovasztatin helyett vörös rizst ettek (hiszen ugyanazt a hatóanyag-molekulát foyasztották), hanem a dózisban, épp ezért megszívlelendő a cikk utolsó mondata.Sajnos azonban ez ügyben egyik hivatal sem illetékes (!), így a hazánkban is könnyedén beszerezhető vörösrizs-termékek lovasztatintartalma általában ismeretlen (jellemzően csak a vörös rizs mennyiségét tüntetik fel). Ha egy "lovasztatinban dús" termékhez lenne szerencsénk, ne csodálkozzunk, ha izomfájdalmakat tapasztalunk.  

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr624317316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Andráska8 2015.05.01. 22:17:53

akkor miért színezik?

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Bambino123: Sziasztok! Mivel nem találtam semmi elérhetőséget, ide írnék. Szeretném, ha írnátok egy elemzést ... (2017.02.23. 22:17) az élet iskolája
  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu