a kevesebb néha több - gyógynövényi készítmények nyomában

2012.03.09., Szerző: jobbulast.com

Nem is gondolnánk, hogy a gyógynövényi készítményeken, amelyek kivonatokat tartalmaznak, a milligramm nem ugyanazt jelenti, mint egy szintetikus kémiai anyagot tartalmazó gyógyszeren. A szintetikus vegyületeknél teljesen egyértelmű, hogy annyi hatóanyag van a gyógyszerben, amennyi rá van írva, mert lemérték, és annyit tettek bele. A gyógynövényes étrend-kiegészítőknél viszont az van feltüntetve, hogy a terméket (tabletta, kapszula, bármi) mennyi kivonat  felhasználásával készítették.

A gyógynövényekkel kapcsolatosan tisztáznunk kell pár alapfogalmat. Drognak nevezzük a növénynek azt a részét, ami a hatóanyagot tartalmazza. Ez lehet a levele, szára, gyökere is. Ebből készül a kivonat. Erre sokféle eljárás van, persze számunkra legismertebb a forrázás, vagy teakészítés. Áztathatod 10 percig vagy egy órán át, de így is úgy is azt mondod, két decit ittam.

Nézzük meg az ábrán:

kevesebb levélkéből megfelelő módszerrel kis adag, de jó minőségű kivonat keletkezik. Sok levélkéből hasonlóan jó eljárással szintén jó minőségű, de nagyobb „üveg” kivonatot készítenek, míg a harmadik képen az látható, hogy a gyártó szép nagy adag kivonatból készítette a termékét, de az nem volt tömény. A forgalmazó a dobozon azt tünteti fel, hogy mekkora adag kivonatot használt. A sötét és a világos „termék” is ugyanolyan milligramm feltüntetéssel kerül forgalomba, pedig az egyik kevésbé hatékony, mivel a kivonat kevesebb hasznos hatóanyagot tartalmaz. Fogyasztóként a levélkék számát nem tudjuk, a folyadék “lilaságát” nem tudjuk, csak a felhasznált kivonat mennyisége van a dobozon.

A dobozra a felhasznált kivonat mennyiségét írják, függetlenül annak "lilaságától"

A fitoterápiás termékek minőségét nagyon meghatározza a feldolgozás módja. A kivonószer ismerete alapvető fontosságú lenne, hiszen ugyanabból a növényből két eltérő polaritású kivonószerrel teljesen eltérő, azaz más hatású kivonat készül. Például a kamilla vizes kivonata nyugtató hatású és hasi görcs oldására alkalmas, a lipofil, tehát zsíroldékony kivonatának viszont elsősorban gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása jelentős. Alkoholos kivonata pedig tartalmazza mind a vízoldékony, mind a zsírban oldódó vegyületeket is.

Az is előfordulhat, hogy valakinek a levélkéje máshol termett (éghajlat, termőtalaj), emiatt nem megfelelő a növény minősége, ezért hiába jó esetleg a kivonó eljárás, nem lesz elég „lila a löttye”. (Teázós példánkban ez az eset a megfelelő ideig, megfelelően meleg vízben áztatott, de „százforintos” teához hasonlítható.) A környezeti tényezők befolyásoló hatása miatt például a vadon begyűjtött drogok állandó minősége nehezebben garantálható, mint a termesztett állományból származóké.

kevésbé jó minőségű drogból készült termék

A legszörnyűbb opciót épp csak érintjük, nem tartozik szorosan ehhez a témához: Mi van, ha gyártás folyamán szennyező anyag is kerül a termékünkbe?

némelyik termékbe idegen anyag kerülhet

Honnan ered ez a bonyodalom?

Az étrend-kiegészítőket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni, ami pusztán egy regisztráció, semmiféle hatástani vagy minőségi bizonyítékot nem kell bemutatni. Növényi eredetű szerek regisztrálása esetén csak a kivonat (tehát a “lila lötty”) mennyiségét szükséges feltüntetni, és nem kötelező a drog:kivonat arányt (drug-extract ratio, DER) is jelezni, ami viszont elengedhetetlen lenne a kivonat „töménységének”, azaz hatékonyságának megítéléséhez.

Az, hogy mi kerül rá egy termék csomagolására, és milyen adatokkal rendelkezik a hatóság, nem feltétlenül a józan ész, hanem jogszabályok függvénye. A 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM  rendeletének 4. számú melléklete tartalmazza azt a bejelentő lapot, amely alapján az étrend-kiegészítőket bejelentik és nyilvántartják. Ennek az összetételre vonatkozó (5.) pontja így szól: „Termék egységnyi mennyiségére számított összetétel: Név, Aktív/hasznos rész, Mennyiség” – azaz, a forgalmazó nem köteles minden részletet közölni a termékével kapcsolatban.

Szakmai illetékesek többször kezdeményezték már a jogszabály megváltoztatását, és ennek részeként azt is javasolták, hogy írja elő a rendelet, hogy a növényeknél a drog pontos neve, a kivonat mennyisége, a kivonószer és a DER is szerepeljen a csomagoláson, de az eddigi erőfeszítések nem jártak sikerrel. (A kiindulási drog pontos neve egyébként azért számít, mert nem mindegy például, hogy vadgesztenyemagról vagy –kéregről beszélünk, mégis előfordul, hogy egy terméken csak ennyi áll: vadgesztenye.)

Ezen szabályozási hiányosságok miatt az a forgalmazó, amelyik “nagy  üveget” használt, jó magas számot tud írni a dobozára – és így nyilván megpróbálja drágábban is eladni a termékét, függetlenül annak valódi minőségétől. (Hiszen a vásárló megnézi a milligrammot, megnézi az árat, elosztja, és úgy dönt, hogy azt veszi meg, amelyik ár/milligramm arányban kedvezőbb, és nem tudja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az a termék tartalmazza a legtöbb hatóanyagot is.)
Persze, ez nem azt jelenti, hogy a „sokmilligrammos” termékek forgalmazói mind kóklerek, csak azt, hogy mindig megbízható cégtől vásároljunk.

(forrás: jobbulast.com)

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr304299283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2012.03.10. 06:47:36

Nagyon jo, es nagyon fontos iras, sokat tanultam belole. Gyakorlatilag tokmindegy, mit irnak ra, a kivonat lehet 1 mikrogramm/liter vagy 1 g/liter tomenysegu, azaz ket szer amikre az van irva, hogy 100mg kivonatot tartalmaznak, egymastol akar szazezerszeresen is kulonbozhet a hatoanyag tartalmaban.
Ez tragedia.
Ki volt az az orult (vagy nagyon buta), aki ezt jovahagyta?

Nem is erdemes elolvasni a feliratot, meg kell venni, es magadom emberkiserletet vegezni...

De azt is minek, hiszen nincs garancia arra, hogy ugyanaz a ceg ket egymast koveto gyartas soran hasonlo tomenysegu kivonatot hasznal, ha csak a mennyiseg szamit es a koncentracio nem.

sasmadar77 2012.08.19. 20:47:10

Sosem értettem, hogy miért vannak a nagy mg-os termékek akár jóval olcsóbban, mint a már régóta ismert jobb cégek termékei amelyek drágábbak.

Így már érthető. Köszönöm ezt az értékes cikket.

Mangusztaa 2012.08.28. 13:01:28

Ez az... kövezzetek meg, de én szívesebben beszedem a gyógyszert, amit gyógyszergyárban, szintetikus cuccból ugyan, de az összetevőket "patikamérlegen" kimérve gyártanak, zárt gyártósoron, overállban, mint a gyógyteát. Amiről fogalmam nincs, tiszta kézzel, tiszta zacskóba szedtek-e... Vajon hol termett, extrém esetben szeméthegy is lehetett a fa gyökerei között (a "ha nem tiszta, vidd vissza"-cikkhez írtam egy kommentet egy nyanyáról, aki pesti főútvonal közti sávon szedett hársfavirágot...). És a nem extrém esetben is, mi garantálja, hogy x helyen meszes talajon vagy y helyen vulkanikus talajon teremve a növény miből mennyit termel/épít be magába a nyomelemből-hatóanyagból...?

Egy szóval: így megbízhatatlan a dózis, a számomra. Így már placebóként se hathat, ha eleve kétségeim vannak.

És hogy mennyire lényeges lehet a talaj/klíma, arra hadd mondjak egy, nagyon-nagyon laikus megközelítésű dolgot. Van egy növény, illatos macskamenta: a Balkánon csodanövényként tartják számon nehéz teherbeesésre, női bajokra. Itthon senki nem hallott róla. Ha olyan tuti cucc lenne, mint pl. fertőtlenítésre a kamilla, mi is ismernénk. Valamit biztos "tud", több ország asszonyai nem lehetnek mindannyian vakhitű placebózók. De valószínűleg a mi éghajlati stb. környezetünkben talán nem termeli a megfelelő dózist a megfelelő hatóanyagból. Mondom: talán, és laikus vagyok.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.