a kevesebb néha több - gyógynövényi készítmények nyomában

2012.03.09., Szerző: jobbulast.com

Nem is gondolnánk, hogy a gyógynövényi készítményeken, amelyek kivonatokat tartalmaznak, a milligramm nem ugyanazt jelenti, mint egy szintetikus kémiai anyagot tartalmazó gyógyszeren. A szintetikus vegyületeknél teljesen egyértelmű, hogy annyi hatóanyag van a gyógyszerben, amennyi rá van írva, mert lemérték, és annyit tettek bele. A gyógynövényes étrend-kiegészítőknél viszont az van feltüntetve, hogy a terméket (tabletta, kapszula, bármi) mennyi kivonat  felhasználásával készítették.

A gyógynövényekkel kapcsolatosan tisztáznunk kell pár alapfogalmat. Drognak nevezzük a növénynek azt a részét, ami a hatóanyagot tartalmazza. Ez lehet a levele, szára, gyökere is. Ebből készül a kivonat. Erre sokféle eljárás van, persze számunkra legismertebb a forrázás, vagy teakészítés. Áztathatod 10 percig vagy egy órán át, de így is úgy is azt mondod, két decit ittam.

Nézzük meg az ábrán:

kevesebb levélkéből megfelelő módszerrel kis adag, de jó minőségű kivonat keletkezik. Sok levélkéből hasonlóan jó eljárással szintén jó minőségű, de nagyobb „üveg” kivonatot készítenek, míg a harmadik képen az látható, hogy a gyártó szép nagy adag kivonatból készítette a termékét, de az nem volt tömény. A forgalmazó a dobozon azt tünteti fel, hogy mekkora adag kivonatot használt. A sötét és a világos „termék” is ugyanolyan milligramm feltüntetéssel kerül forgalomba, pedig az egyik kevésbé hatékony, mivel a kivonat kevesebb hasznos hatóanyagot tartalmaz. Fogyasztóként a levélkék számát nem tudjuk, a folyadék “lilaságát” nem tudjuk, csak a felhasznált kivonat mennyisége van a dobozon.

A dobozra a felhasznált kivonat mennyiségét írják, függetlenül annak "lilaságától"

A fitoterápiás termékek minőségét nagyon meghatározza a feldolgozás módja. A kivonószer ismerete alapvető fontosságú lenne, hiszen ugyanabból a növényből két eltérő polaritású kivonószerrel teljesen eltérő, azaz más hatású kivonat készül. Például a kamilla vizes kivonata nyugtató hatású és hasi görcs oldására alkalmas, a lipofil, tehát zsíroldékony kivonatának viszont elsősorban gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása jelentős. Alkoholos kivonata pedig tartalmazza mind a vízoldékony, mind a zsírban oldódó vegyületeket is.

Az is előfordulhat, hogy valakinek a levélkéje máshol termett (éghajlat, termőtalaj), emiatt nem megfelelő a növény minősége, ezért hiába jó esetleg a kivonó eljárás, nem lesz elég „lila a löttye”. (Teázós példánkban ez az eset a megfelelő ideig, megfelelően meleg vízben áztatott, de „százforintos” teához hasonlítható.) A környezeti tényezők befolyásoló hatása miatt például a vadon begyűjtött drogok állandó minősége nehezebben garantálható, mint a termesztett állományból származóké.

kevésbé jó minőségű drogból készült termék

A legszörnyűbb opciót épp csak érintjük, nem tartozik szorosan ehhez a témához: Mi van, ha gyártás folyamán szennyező anyag is kerül a termékünkbe?

némelyik termékbe idegen anyag kerülhet

Honnan ered ez a bonyodalom?

Az étrend-kiegészítőket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél kell bejelenteni, ami pusztán egy regisztráció, semmiféle hatástani vagy minőségi bizonyítékot nem kell bemutatni. Növényi eredetű szerek regisztrálása esetén csak a kivonat (tehát a “lila lötty”) mennyiségét szükséges feltüntetni, és nem kötelező a drog:kivonat arányt (drug-extract ratio, DER) is jelezni, ami viszont elengedhetetlen lenne a kivonat „töménységének”, azaz hatékonyságának megítéléséhez.

Az, hogy mi kerül rá egy termék csomagolására, és milyen adatokkal rendelkezik a hatóság, nem feltétlenül a józan ész, hanem jogszabályok függvénye. A 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM  rendeletének 4. számú melléklete tartalmazza azt a bejelentő lapot, amely alapján az étrend-kiegészítőket bejelentik és nyilvántartják. Ennek az összetételre vonatkozó (5.) pontja így szól: „Termék egységnyi mennyiségére számított összetétel: Név, Aktív/hasznos rész, Mennyiség” – azaz, a forgalmazó nem köteles minden részletet közölni a termékével kapcsolatban.

Szakmai illetékesek többször kezdeményezték már a jogszabály megváltoztatását, és ennek részeként azt is javasolták, hogy írja elő a rendelet, hogy a növényeknél a drog pontos neve, a kivonat mennyisége, a kivonószer és a DER is szerepeljen a csomagoláson, de az eddigi erőfeszítések nem jártak sikerrel. (A kiindulási drog pontos neve egyébként azért számít, mert nem mindegy például, hogy vadgesztenyemagról vagy –kéregről beszélünk, mégis előfordul, hogy egy terméken csak ennyi áll: vadgesztenye.)

Ezen szabályozási hiányosságok miatt az a forgalmazó, amelyik “nagy  üveget” használt, jó magas számot tud írni a dobozára – és így nyilván megpróbálja drágábban is eladni a termékét, függetlenül annak valódi minőségétől. (Hiszen a vásárló megnézi a milligrammot, megnézi az árat, elosztja, és úgy dönt, hogy azt veszi meg, amelyik ár/milligramm arányban kedvezőbb, és nem tudja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az a termék tartalmazza a legtöbb hatóanyagot is.)
Persze, ez nem azt jelenti, hogy a „sokmilligrammos” termékek forgalmazói mind kóklerek, csak azt, hogy mindig megbízható cégtől vásároljunk.

(forrás: jobbulast.com)

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr474299283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

fordulo_bogyo 2012.03.10. 06:47:36

Nagyon jo, es nagyon fontos iras, sokat tanultam belole. Gyakorlatilag tokmindegy, mit irnak ra, a kivonat lehet 1 mikrogramm/liter vagy 1 g/liter tomenysegu, azaz ket szer amikre az van irva, hogy 100mg kivonatot tartalmaznak, egymastol akar szazezerszeresen is kulonbozhet a hatoanyag tartalmaban.
Ez tragedia.
Ki volt az az orult (vagy nagyon buta), aki ezt jovahagyta?

Nem is erdemes elolvasni a feliratot, meg kell venni, es magadom emberkiserletet vegezni...

De azt is minek, hiszen nincs garancia arra, hogy ugyanaz a ceg ket egymast koveto gyartas soran hasonlo tomenysegu kivonatot hasznal, ha csak a mennyiseg szamit es a koncentracio nem.

sasmadar77 2012.08.19. 20:47:10

Sosem értettem, hogy miért vannak a nagy mg-os termékek akár jóval olcsóbban, mint a már régóta ismert jobb cégek termékei amelyek drágábbak.

Így már érthető. Köszönöm ezt az értékes cikket.

Mangusztaa 2012.08.28. 13:01:28

Ez az... kövezzetek meg, de én szívesebben beszedem a gyógyszert, amit gyógyszergyárban, szintetikus cuccból ugyan, de az összetevőket "patikamérlegen" kimérve gyártanak, zárt gyártósoron, overállban, mint a gyógyteát. Amiről fogalmam nincs, tiszta kézzel, tiszta zacskóba szedtek-e... Vajon hol termett, extrém esetben szeméthegy is lehetett a fa gyökerei között (a "ha nem tiszta, vidd vissza"-cikkhez írtam egy kommentet egy nyanyáról, aki pesti főútvonal közti sávon szedett hársfavirágot...). És a nem extrém esetben is, mi garantálja, hogy x helyen meszes talajon vagy y helyen vulkanikus talajon teremve a növény miből mennyit termel/épít be magába a nyomelemből-hatóanyagból...?

Egy szóval: így megbízhatatlan a dózis, a számomra. Így már placebóként se hathat, ha eleve kétségeim vannak.

És hogy mennyire lényeges lehet a talaj/klíma, arra hadd mondjak egy, nagyon-nagyon laikus megközelítésű dolgot. Van egy növény, illatos macskamenta: a Balkánon csodanövényként tartják számon nehéz teherbeesésre, női bajokra. Itthon senki nem hallott róla. Ha olyan tuti cucc lenne, mint pl. fertőtlenítésre a kamilla, mi is ismernénk. Valamit biztos "tud", több ország asszonyai nem lehetnek mindannyian vakhitű placebózók. De valószínűleg a mi éghajlati stb. környezetünkben talán nem termeli a megfelelő dózist a megfelelő hatóanyagból. Mondom: talán, és laikus vagyok.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
egyetemi docens
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész
Richter Gedeon Nyrt.

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész, doktorjelölt

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész, PhD-hallgató
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, egyetemi tanársegéd
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • borien: Tisztelt Ködpiszkáló! Most olvastam a zöld kávé jó tulajdonságairól. Nem a fogyásról (amit fenteb... (2017.02.16. 21:24) egy újabb fogyasztószer, a zöld kávé
  • Untermensch4: Nem használok facebook-ot. Úgyhogy ezúton üzenem Norbinak és rajongóinak hogy ugyanezt a norbi-log... (2017.02.11. 10:51) az élet iskolája
  • asmall: @Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Küldted volna google alá. (2017.02.07. 14:25) az élet iskolája
  • pannonfunk: @kayla.ohanegan: A zöld csíkot kell nézni a fenti képen, az alfa linolénsav omega-3 zsírsav, a lin... (2017.02.07. 08:13) életelixzsír
  • Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: @pannonfunk: Konkrét esetre gondoltam. Volt már ilyen nem túl rég. Ez a későbbi kommunikációjukr... (2017.02.07. 06:40) az élet iskolája
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu